Konya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Iconium (egyértelműsítő lap)
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Konya
Konya belvárosa
Konya belvárosa
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióKözép-anatóliai
TartományKonya
Rangváros
PolgármesterTahir Akyürek
Irányítószám42000–42999[1]
Körzethívószám(0090)+ 334
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 232 374 fő (2019)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1200 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″Koordináták: é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″
Konya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konya témájú médiaállományokat.

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában. Lakosainak száma 2000-ben 742 690, 2007-ben 967 055 fő volt. A város Konya tartomány székhelye.

Éghajlat[szerkesztés]

Konya (1929–2017) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,623,828,934,634,536,740,639,037,231,627,021,840,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,66,811,717,522,226,630,130,125,919,813,06,518,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,2−3,3−0,24,38,512,515,715,510,95,70,7−2,35,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−28,2−26,5−16,4−8,6−1,21,86,05,3−3,0−11,0−20,0−26,0−28,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)3729293244256512303242322
Havi napsütéses órák száma102130183213276318360347285223159992695
Forrás: Turkish State Meteorological Service[3]


Történelme[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

A környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Őket i. e. 1200-ban indoeurópai tengeri népek követték, akik közül az i. e. 8. században a phrügök alapítottak itt királyságot. Xenophón szerint Ikónion, ahogyan akkoriban hívták a települést, a phrügök utolsó városa volt. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került. I. e. 333-ig a Perzsa Birodalom része volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt. Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. Mikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király gyermektelenül halt meg (Kr. e. 133), országát (ezen belül Anatóliát és a mai Konyát) a Római Köztársaságra hagyta. Claudius császár uralkodása idején (Kr. u. 41-54) a város nevét Claudioconiumra változtatták, Hadrianus idejében (117-138) pedig Colonia Aelia Hadrianaként ismerték.

Iconiumot az Apostolok cselekedetei szerint 47-ben, 50-ben és 53-ban Szent Pál és Szent Barnabás is meglátogatta. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.

Szeldzsuk-korszak[szerkesztés]

A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság (másképp Rüm) fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg, 1097-ben és 1190-ben. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.

Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket (beylik) és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. A szeldzsukok befolyásuk alatt tartottak számos földközi-tengeri és fekete-tengeri kikötőt is. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.

A Selçuk Egyetem könyvtárának épülete

1220-ra a várost megtöltötték a Hvárezmből menekülők, akik a Mongol Birodalom terjeszkedése miatt hagyták el a országukat. Alaaddín Kejkubad (1192-1237) szultán megerősítette a város védelmét és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmí Konyában telepedtek le.

1243-ban a szeldzsukok elvesztették a Köse Dag-i csatát a mongolokkal szemben, aminek következményeképp a szultán a mongol uralkodó alávetettje lett. 1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.

Oszmán korszak[szerkesztés]

1864-ben Konya az újonnan átszervezett közigazgatási rendszer értelmében a Konyai vilajet székhelye lett.

Az 1896-os népszámlálás szerint Konya lakossága valamivel több mint 40 000 fő volt, 42 318 muzulmán, 1566 keresztény örmény és 899 keresztény görög lakossal. A városban 21 mecset és öt templom volt található. Az 1910-es években olasz vasúti munkások számára emelt katolikus templom ma is áll.

Modern történelme[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra[szerkesztés]

Dzsalál ad-Dín Rúmí sírja
  • Konya oktatási életének központja a Selçuk Egyetem.
  • A város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépület a Selçuklu Kulesi (Szeldzsuk torony)

Történelmi-kulturális látnivalói[szerkesztés]

Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Konya postai irányítószámai. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
  2. ↑ https://www.aa.com.tr/tr/turkiye/turkiyenin-nufusu-83-milyon-154-bin-997-kisiye-ulasti/1723520
  3. ↑ Resmi İstatistikler: İllerimize Ait Genel İstatistik Verileri (turkish nyelven). Turkish State Meteorological Service. [2019. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
  4. ↑ Szarajevó honlapja. [2009. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 30.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Konya_(település)&oldid=25467469”