Kondenzációs reakció
A kondenzációs reakció olyan – jellemzően lépcsőzetesen végbemenő – kémiai reakció, melynek során a két vagy több reagáló molekula (vagy ugyanazon molekula két, eltérő helyen található reakcióképes csoportja) egyetlen fő termékké alakul, miközben víz vagy más kis molekula (például ammónia, etanol, ecetsav, hidrogén-szulfid stb.) keletkezik.[1] Változatos reakciócsaládról van szó, végbemehet savas vagy bázisos körülmények között, vagy katalizátor jelenlétében. A kondenzációs reakciók az élet számára is létfontosságúak, mivel az aminosavak közötti peptidkötés kialakulása és a zsírsavak bioszintézise is kondenzációs reakcióval történik.[2]
Számos változata létezik, többek között az aldolkondenzáció, Claisen-kondenzáció, Knoevenagel-kondenzáció és a Dieckman-kondenzáció (intramolekuláris Claisen-kondenzáció).[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Condensation Reaction. IUPAC Compendium of Chemical Terminology (Gold Book) . IUPAC. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
- ↑ Fundamentals of Biochemistry. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc., 88. o. (2008). ISBN 978-0470-12930-2
- ↑ Advanced Organic Chemistry, First, San Diego, California: Harcourt Academic Press, 414–427. o. (2002. április 25.). ISBN 0-12-138110-2
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Condensation reaction című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.