Ugrás a tartalomhoz

Komušina Donja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komušina Donja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községTeslić
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség98 fő (2013)[1]
Népsűrűség8,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület11,40 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 31′ 43″, k. h. 17° 52′ 58″44.528600°N 17.882800°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 43″, k. h. 17° 52′ 58″44.528600°N 17.882800°E
Térkép

Komušina Donja (szerbül: Комушина Доња), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 28, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re délre, a Borja-hegység keleti lejtőin, és a Velika Usora bal partján és a felette emelkedő Kondžilo-hegy déli lejtőin, 260-520 méteres magasságban található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 14 0
Bosnyák 4 0
Horvát 1355 98
Jugoszláv 48 0
Egyéb 33 0
Összesen 1454 98

Története

[szerkesztés]

Komušina az észak-boszniai Usora régió egyik fontosabb települése. Komušina az Usora-folyó középső folyásánál található, amely az Oćauš-hegység alatt ered, átfolyik Teslićen, mielőtt Doboj közelében a Bosznába ömlik. Az Usora folyó és mellékfolyói körüli területet egyszerűen Usorának nevezik. A 13. században Usorát bánságnak (banovina) is hívták. A Komušina név írásos említése először a 17. század első felében történt. Ugyanis Jerolim Lučić püspök, Drivast püspöke és a Boszniai Királyság apostoli helytartója (1634-1639) 1637. szeptember 29-én lelkipásztori látogatást tett és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét a kuzmadanji plébánián, amelynek székhelye Komušini faluban volt.[4]

A kuzmadanji plébánia első említése a kolostorok és plébániák 1623-as jegyzékében található, amelyet Bazilije Pandžić szerzetes tett közzé. A plébániát ekkor a Kraljeva Sutjeska kolostor plébániájaként emlegették. Egy másik, 1655-ös jelentésben, amelyet Maravić püspök küldött Rómába, megemlítik, hogy Kuzmadanj a Sutješća kolostor korzetében található. 1675-ös jelentésében Nikola Olovčić-Ogramić püspök is azt írja, hogy személyesen járt Kuzmadanjban. Az első fennmaradt komusinai anyakönyvek 1757-ből származnak. A komušinai plébánia katolikus lakosságának összeírását 1743-ban Pavao Dragičević és 1768-ban Marijan Bogdanović végezték. 1637-től megvan a Kuzmadanja, majd Komušina szolgálatában álló papok és lelkészek névsora is. A plébániát 1900-ig ferences atyák, majd egyházmegyei papok irányították.[4]

A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó Komušina településnek 98 háztartása és 824 horvát lakosa volt.[5] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 148 háztartást és 1115 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Komušina községnek 1176 lakosa volt, ebből 1156 római katolikus, 18 ortodox és 2 muszlim volt .[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúban Komušina teljesen elpusztult. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A komušnai Kondžilo kegyhely Bosznia egyik legfontosabb katolikus zarándokhelye. Először 1779. szeptember 7-én említi Filip Čović atya, püspöki titkár, hogy Szűz Mária születése ünnepének előestéjén nagyszámú ember gyűlt össze mindenhonnan, mert itt a mennybe ment Szűz Mária régi és csodálatos képét őrzik. Feltételezések szerint a festmény legkorábban a 16. század végén készült, és azután érkezett Komušinba, hogy megvásárolták a Čapljić muszlim családtól a Tešnja melletti Mrkotići faluból. Bár a hagyomány szerint a családfő találta a képet a réten, tövisek között. A kegyképet évekig egy istállóban tartották, a tények valószínűleg másak. Ugyanis akkoriban maga Mrkotići falu nem volt teljesen muszlim, és még mindig voltak benne keresztény családok, és maga a Čapljić család is áttért az iszlám hitre. Kijelenthető tehát, hogy a festményt egy régi keresztény templomból mentették meg, amely a törökök bevonulása után elhanyagolt vagy elpusztult, és így a Čapljić család családi örökségébe került. Amikor a festmény ismertté vált, minden bizonnyal kényelmetlenséget okozott a muszlim tulajdonosnak, és átadta a katolikusoknak Komušinában, amely akkor három órányi sétára volt Mrkotićtól. A legfontosabb események a Szűzanya-zarándoklaton kívül a Nagyboldogasszony-plébánia védőszentjének ünnepéhez, majd a május utolsó szombati ifjúsági napi zarándoklathoz és október utolsó szombati zarándoklatához kapcsolódnak. A Nagyboldogasszony ünnepéről a plébániatemplomtól a kondžilai szent dombig hatalmas tömeg körmenetban emlékezik meg.[8]
  • A komušinai kegykép mérete 110 x 110 cm, valószínűleg a velencei iskola alkotása, ismeretlen szerzőtől. A mennybe felvett Istenszülőt jelképezi. A festmény alján egy nyitott sír látható, ahonnan a Boldogságos Szűz Mária ölbe tett kézzel, hat angyallal körülvéve lebeg az ég felé. A fej köré csillagkoszorút festenek, a fej fölé ezüst korona van rögzítve. Bal és jobb oldalon egy-egy szent térdel a felhőkön; st. A bal oldalon Keresztelő János, a jobb oldalon a Szent Határidő. A Boldogságos Szűz Mária a boszniai muszlimok népviseletéhez, a dimiához hasonló szabású lila ruhába öltözött, zöldes köpenybe burkolózva, hagyományos hímzéssel. Ami a Szűzanya arcának ábrázolását illeti, elmondható, hogy a győztesen a mennybe emelkedő Anya szelíd tekintetét fejezi ki, ugyanakkor szomorúságot mutat a hátrahagyott fiak iránt.[9] A festményt 1888-ban Grazban restaurálták Felső-Bosznia első érseke, dr. Josip Stadler, 1949-ben pedig Gabrijel Jurkić festő restauráltatta. Miután 1992 augusztusában száműzték Komušinából, a festmény 1999-ben tért vissza Komušinába, amikor megkezdődött a Komušina-Kondžilo Vrhbosna érsekség lerombolt Szűzanya-szentélyének helyreállítása.[9] A Kondžilskai Szűzanya képét 1997 áprilisában, amikor első bosznia-hercegovinai lelkipásztori látogatása alkalmából a néhai II. János Pál pápa szentmisét tartott Szarajevóban, az oltár fölé helyezték.
  • A Kondžilskai Szűzanya-szentélyben 1949-tól volt látható Gabrijel Jurkić festőművész által festett Szűzanya-festmény is. Az eredetivel megegyező méretű Szűzanya eredeti festmény mása volt, amelyet az Ifjúsági Napi körmenetben és az október végi kondžilói áhítatok alkalmával vittek. Sajnos az 1992-es háború forgatagában ennek a képnek végleg nyoma veszett. 2005. május 28-án azonban Vinko Puljić bíboros megáldotta a Kondžilska Szűzanya eredeti festményének új másolatát, amely Ante Mamuša akadémikus festő ajándéka és munkája.[9]
  • A Kondžilo-szentélyegyüttes teljes építészeti projektjének szerves része fogadalmi kápolna. A Kondžilo-szentély építési munkái 2010-ben kezdődtek. Építése összetettsége és jelentősége miatt szakaszokra oszlik. Egyelőre csak a kápolna létesítménye készült el teljesen. A fekete üvegkápolna a Szentély fókuszpontja, a közösségi azonosulás helye, amelyet áthat az építészeti tervezést meghatározó mély szimbolizmus. A kápolna külsejében a keresztet magasba emelő, imádságra összekulcsolt kezet ábrázol, és emlékben őrzi az első, 1906-ból ismert szerény kápolna archetipikus sziluettjét. A teljesen üveg kápolna a domb tetején található, de a kápolna belsejébe való betekintést teljesen ellehetetleníti a fényvisszaverő fekete üveg. A kápolna introvertált belseje békés és méltó hely az imádságra és a szemlélődésre, mely védve van a külső belátástól, ugyanakkor szabad látást nyit mindenki előtt, aki benne tartózkodik. Ennek az üvegkápolnának a nyitott-zárt tere a pillanat összetettségét szimbolizálja, övizsgálatot, önkonfrontációt és transzcendenciát kínál.[10]
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A komušinai plébániatemplom építése 1982. május 4-én kezdődött. Az alapkő megáldását Marko Jozinović érsek végezte 1982. augusztus 15-én. A templom építését Žarko Vujica esperes és Anto Meštrović plébános folytatta, majd a bosznai háború pusztítása után Marko Mikić plébános újíttatta fel teljesen és díszíttette kívül-belül. A templomot Dr. Pero Sudar, Vrhbosna segédpüspöke szentelte fel. A templom őrzi a Boldogságos Szűzanya kegyképét, mely Mária mennybevételét ábrázolja, és a Kondžilskai Szűzanya kegyképeként ismert. A szentélyben a főoltár és a keresztút feletti ólomüveg ablakot a Gecsemáné-kertben Jézus imájával kezdődőenés a feltámadással védződően Anto Mamuša boszniai-hercegovinai művész készítette. Említést érdemel még a Jézus Szíve szobor, amelynek több száz éves története van.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
  3. a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
  4. a b Župa Komušina. komusina-kondzilo.net. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o.
  8. O Svetištu. komusina-kondzilo.net. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
  9. a b c O slici. komusina-kondzilo.net. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
  10. Chapel Kondžilo, Komušina. bigsee.eu. (Hozzáférés: 2025. június 1.)
  11. O župne crkve. komusina-kondzilo.net. (Hozzáférés: 2025. június 1.)

További információk

[szerkesztés]