Komplex Instrukciós Program

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Komplex Instrukciós Program (KIP) egy olyan speciális kooperatív tanulási eljárás, mely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelését tűzte ki célul.[1] Eredetileg a San Franciscó-i (Palo Alto) Stanford Egyetemen fejlesztették ki, Magyarországon pedig a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola alakította a magyar viszonyokhoz.[2]

Módszere[szerkesztés]

A KIP a speciális kooperatív technika révén, sikerélményeken keresztül a tanuláshoz való viszonyt kívánja javítani. Mindezt olyan sokrétű csoportmunkára építő foglalkozások gondos előkészítésével valósítja meg, melyek a gyerekeket közös gondolkodásra és kreatív ötletelésre késztetik, a tanárnak pedig szellemi kihívást jelent a feladatok, témák kitalálása, előkészítése.[3] A foglalkozás megkezdése előtt fontos a részfeladatok tisztázása, valamint annak megerősítése, tudatosítása a tanulókban, hogy „nincs közöttük olyan, aki mindenhez egyformán kitűnően ért, és azt, hogy mindenki talál olyan feladatot, amelynek a megoldására maradéktalanul képes.”[1] A foglalkozások során 3-4 tagú csoportokat alkotnak és a tanulók különböző feladatköröket (kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős) betöltve, egymás segítségére, egymás képességeire utalva gyakorlatias feladatokat/példákat oldanak meg a tananyag/tudásanyag elsajátítására.[4] A közös feladatmegoldás során a gyerekek problémamegközelítési módszereket, feladat megoldási stratégiákat tanulhatnak egymástól.[1] A feladatok nemcsak az írás, olvasás, matematikai készségekre épülnek, megoldásukhoz a kézügyességre, vizuális, térbeli tájékozódási és egyéb gyakorlatias készségekre is szükség van.

Magyarországon[szerkesztés]

Sokszor csak „hejőkeresztúri modellként” emlegetik a hátránykompenzáló pedagógiai módszert, amely a különböző képességű tanulók egy osztályban történő minőségi oktatását és nevelését segíti elő. A módszertan alapját a csoportmunka adta előnyök, a sikerélmények, valamint a tanulók egymásra gyakorolt fejlesztő hatásának kihasználása képezi, mely nagymértékben képes csökkenteni a képességbeli különbségeket. Kutatások rámutattak, hogy a KIP alkalmazása egyaránt javára válik a hátrányos és nem hátrányos helyzetű, az alul- vagy kiemelkedően teljesítő tanulók kognitív/értelmi fejlődésére és viselkedési formáira.[1] Hejőkeresztúron kívül már több mint hatvan általános iskola és tizenhat középiskola diákjai és pedagógusai vesznek részt a KIP-ben.[5]

A programot jelenleg több mint 21 000 tanuló és 1800 pedagógus alkalmazza. A modellt külföldön is bemutatták – többek között a szomszédos országokban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában. A programba való belépés feltétele, hogy az iskola tanárai részt vegyenek egy 30 vagy 60 órás képzésben, és az elsajátított módszert a tanórák 10-20%-ban alkalmazzák. A módszer alkalmazásának megerősítése és folyamatos fejlesztése érdekében a szakemberek öt éven keresztül utókövetik a részt vevő iskolákat, mely a tanítási órák terveinek ellenőrzésével és hospitálásával valósul meg. 2014-ben, majd 2016-ban a European Commission is figyelmet szentelt a program megismerésére. 2017-ben a TEDxYouth@Maastricht konferencián workshop keretében ismerték meg az érdeklődők a programot. 2016-ban a Miskolci Egyetemen létrejött a Miskolc – Hejőkeresztúr KIP Regionális Központ, amelynek feladata a pedagógusképzés mellett a módszert alkalmazó iskolák munkájának a szakmai segítése.[3]

Eredményei és hatásai[szerkesztés]

A speciális instrukciós eljárás által korán azonosíthatók az osztályon belül kialakult hierarchiából fakadó státuszbeli problémák, melyek kezelésére lehetőség nyílik a csoportfoglalkozások során. A csoportos együttműködés során viszonylag korán, már négy hónap után magatartásbeli változások figyelhetőek meg, a gyerekek koncentrációja javul és fegyelmezettebbekké válnak.[6] Mindez megmutatkozik a hiányzások, a fegyelmi eljárások és az iskolán belüli összetűzések csökkenésében. Kialakulnak együttműködési normák, melyek segítik a hátrányos helyzetűek beilleszkedését és a különböző társadalmi háttérből adódó konfliktusok szinte teljesen megszűnnek. A tanulók kognitív képességei javulnak, szókincsük bővül, kifejezőkészségük fejlődik.[3] Tanulmányi előmenetelük javulása hosszabb távon, kb. négy év után figyelhető meg.[6]

Hejőkeresztúron, ahol 2001-től alkalmazzák a módszert, és kb. 70 százalék a hátrányos helyzetű tanulók aránya, minden tanuló továbbtanul, sőt 70 százalékuk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait.[7] A program jótékony hatásai azonban nemcsak a gyerekek oldalán jelentkeznek, mivel az a tanárok szempontjából is számos pozitív tapasztalattal jár. Egyrészt, a módszer eredményessége a tanárok számára is sikerélményt jelent, másrészt a KIP alkalmazása a tanárok számára is fontos tapasztalati értékkel bír, melynek hatására kompetenciáik jelentős mértékben erősödnek.[3]

Végül, de nem utolsósorban a módszer magában foglalja a közösségi, nyitott iskola elvét is, mely a szülők és a helyi közösség bevonása, helyi szereplőkkel való szoros együttműködés jellemzi. Így hatásai szélesebb körben kihatnak a családra és a közösség tagjaira is.[3]

Konferenciák[szerkesztés]

-         2017 – Budapest, BKSZC, prof. Rachel Lotan (Stanford Egyetem) video-üzenettel támogatta a konferenciát.

-         2016 – Magyar Tudományos Akadémia. Prof. Rachel Lotan részt vett a konferencián.

-         2015 – Budapest, VI. kerületi Vörösmarty Általános Iskola.

-         2014 – Magyar Tudományos Akadémia.

-         2013 – Nemzeti Tankönyvkiadó. Prof. Rachel Lotan videó-üzenettel támogatta a konferenciát.

A témával kapcsolatos magyar nyelvű publikációk[szerkesztés]

  • K. Nagy Emese (2015): KIP Könyv I-II. Miskolci Egyetemi Kiadó ISBN 978-615-5216-88-6
  • K. Nagy Emese (2014): Több mint csoportmunka. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2012. ISBN 978-963-19-7283-2 151 oldal
  • K. Nagy Emese (2014): A tanulók kommunikációs készségének a fejlesztése csoportmunkával In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia, Budapest, Éghajlat Kiadó 389 oldal 381-388 ISBN 978-963-9862-63-0
  • K. Nagy Emese (2013): Using Complex Instruction Program in heterogeneous classrooms In: J. Pénzes-Zs. Radics (ed.) Roma population on the peripheries of the Visegrad countries - Integration issues and possible solutions. Debrecen, 2012. 10.29.30. pp. 198–214.ISBN 978-615-5212-10-9
  • K. Nagy Emese (2011): Komplex Instrukciós Program. In: Klein Sándor – Soponyi Dóra (szerk.): A tanulás szabadsága Magyarországon. EDGE 2000, 2011. 357-367. ISBN 9789639760158
  • K. Nagy Emese (2010): A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola tevékenységének bemutatása. In: Ettlinger Zsuzsanna (szerk) Tények-Esélyek-Utak az oktatásban. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2010. március 25-27. ISBN 978-963-08-0180-5
  • K. Nagy Emese (2015): A Komplex Instrukciós Program, mint státuszkezelő eljárás. Iskolakultúra, 2015.5. 33-46.
  • K. Nagy Emese (2006): A tanulói státus hatása a tanulók órai szereplésére. Új Pedagógiai Szemle 55, 5:35-46
  • K. Nagy Emese (2015): A társas interakció mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban. Iskolakultúra 15, 5:16-25.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d http://www.tani-tani.info/kip
  2. ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  3. ↑ a b c d e Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  4. ↑ http://www.hejokeresztur.hu/images/stories/KIPpedagogusoknak.pdf
  5. ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  6. ↑ a b http://www.femina.hu/hirhatter/hejokeresztur
  7. ↑ https://index.hu/video/2013/11/26/hejokereszturi_modell/
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komplex_Instrukciós_Program&oldid=25753381”