Komjatna
| Komjatna (Komjatná) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Otto Brtko |
| Irányítószám | 034 96 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1576 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 679 m |
| Terület | 14,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 47″, k. h. 19° 14′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 47″, k. h. 19° 14′ 38″ | |
| Komjatna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komjatna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Komjatna (szlovákul Komjatná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 11 km-re északnyugatra, 635 magasan fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, a kora bronzkori puhói kultúra tárgyai kerültek elő.
A falu 1330 körül keletkezett, amikor Doncs ispán területét Liptói ferenc fiának Péternek adja. Az oklevélben a falu „Komnathna” alakban szerepel. Szentléleknek szentelt gótikus templomát a 14. században építették, első írásos említése 1492-ből való. 1492-ben „Kowetna” néven említik. Iskoláját 1697-ben említik először. 1715-ben 36 adózója volt. 1784-ben 93 házában 641 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMJÁTNA Tót falu Liptó Várm. földes Ura Turánszky Uraság, lakosai katolikusok, legelője elég, határjának két harmad része síkon fekszik, de földgye a’ hegyek miatt sovány, és hideg.”[2]
A templomnak már csak alapjai láthatók a mai templomtól mintegy 50 m-re északra, 1820-ban pusztult el. Helyette 1823-ban új templomot építettek. 1828-ban 131 háza volt 764 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komjátna, Liptó m. tót falu, Árva vármegye szélén, kősziklás hegyek közt: 449 kath., 9 evang. 6 zsidó lak. Nagy erdő; barlang, csepegő kövekkel. Kath. paroch. templom. F. u. Turánszky nemzetség.”[3]
1899-ben a falut „Komjátfalva” nevűre magyarosították, de ez a névváltozat nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 744, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1440 lakosából 1435 szlovák volt.
2011-ben 1486 lakosából 1362 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Gál tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1823-ban épült klasszicista stílusban. Közelében láthatók a középkori templom alapfalai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 27.)
