Komenczi Bertalan
| Komenczi Bertalan | |
| Született | 1947. április 3. (77 éves)[1] Gyöngyös[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komenczi Bertalan (Gyöngyös, 1947. április 3. –) magyar egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi csoportjának egyik megalapítója. Pedagógiai szakíró és kutató (médiapedagógia, médiatörténet, informatizált tanulási környezetek fejlesztése, európai oktatási ügyek).
Életpályája[szerkesztés]
Iskolái[szerkesztés]
Az általános iskolát majd a gimnázium első három évét szülővárosában végezte el. 1965-ben a miskolci Zenei Gimnáziumban érettségizett. 1967–1972 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának kémia-biológia szakos hallgatója volt. 1996–2000 között elvégezte a Pécsi Tudományegyetem humán szervező szakát is. 2003-ban PhD. fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2007-ben habilitált a Debreceni Egyetemen.[2]
Pályafutása[szerkesztés]
1966–1967 között – előfelvételisként – Vácott teljesítette sorkatonai szolgálatát. 1972–2000 között a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanára, 1994–1999 között igazgatója volt. 1984-től a gyöngyösi református gyülekezet presbitere. 1986-ban kilépett a Pedagógus Szakszervezetből. 1988-tól a gyöngyösi Bajza József Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapító elnöke. 1988–1989 között egyik kezdeményezője volt a gyöngyösoroszi Hulladék Akkumulátor Feldolgozó Üzem építése ellen tiltakozó környezetvédő mozgalmaknak. 1995–1999 között a Gimnáziumok Országos Szövetségének társelnöke volt. 2000–2020 között az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára, vezető oktatója, a Neveléstudományi Doktori Iskola Digitális pedagógia programjának vezetője volt. 2021-től a Neveléstudományi Doktori Iskola törzstagja, professor emeritusa, óraadó egyetemi tanára.
Politikai pályafutása[szerkesztés]
Az 1968-as események miatt kilépett a KISZ-ből, így tiltakozott Csehszlovákia lerohanása ellen. 1988–1989 között az MDF tagja volt. 1990–1994 között országgyűlési képviselő (Gyöngyös, SZDSZ) volt. 1990–1994 között a Környezetvédelmi bizottság tagja volt. 1991–1994 között az SZDSZ tagja volt.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Komenczi Bertalan és Zombori Klára voltak. 1971-ben házasságot kötött Lukács Annával. Két fiuk született: Norbert (1972) és Bálint (1974).
Művei[szerkesztés]
- Információ és társadalom (2002)[3]
Díjai[szerkesztés]
- Somos Lajos-díj (2012)[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
- ↑ Doktori.hu
- ↑ http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/5535/1/Inform%C3%A1ci%C3%B3%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsadalom.pdf
- ↑ Oktatói kitüntetettek, ösztöndíjasok
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- https://uni-eszterhazy.hu/api/media/file/713a40b45397f08437d817f5b8d293567d3d60eb
- Komenczi Bertalan a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Komenczi Bertalan az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen Archiválva 2022. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerkesztő: Kiss József. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1992.
- Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6