Kolumbo
| Kolumbo | |
 | |
| Magasság | −10 m |
| Ország | Görögország |
| Elhelyezkedése | |
 Kolumbo
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 36° 31′ 00″, k. h. 25° 29′ 30″36.516667°N 25.491667°EKoordináták: é. sz. 36° 31′ 00″, k. h. 25° 29′ 30″36.516667°N 25.491667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolumbo témájú médiaállományokat. | |
A Kolumbo (görögül: Κολούμπο) egy aktív tenger alatti vulkán Görögországban, az Égei-tengeren, a Kolumbo-foktól mintegy 8 km-re északkeletre, Szantorini szigete mellett. A Szantorinitól északkeletre húzódó, mintegy húsz tenger alatti vulkáni kúpból álló sor legnagyobbja, átmérője mintegy 3 km, krátere 1,5 km átmérőjű. 1649-1650-ben fedezték fel először, amikor egy kitörés során rövid időre a felszínre bukkant. A Smithsonian Intézet Global Volcanism Programja a Szantorini-vulkán részeként kezeli,[1] bár több forrás azt állítja, hogy ez egy különálló magmarendszerű vulkán.[2]
Története
[szerkesztés]Egy 1650-ben bekövetkezett kitörés, amikor a felhalmozódó kúp elérte a felszínt, piroklasztikus áramlatokat indított a tenger felszínén keresztül Szantorini partjaira és lejtőire, ahol mintegy hetven ember meghalt és sok állat elpusztult.[3][4] A kialakult fehér habkőből álló kis atollt a hullámok gyorsan lemosták. A vulkán beomlott a kalderájába, cunamit váltva ki, amely a közeli szigeteken akár 150 km távolságban is károkat okozott. A kráter peremének legmagasabb részei ma körülbelül 10 méterrel a tengerszint alatt vannak.[5]
2006-ban a két égei-tengeri robbanásból származó tengerfenéki piroklasztikus lerakódásokat a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal Ocean Explorer ROV-robotokkal felszerelt expedíciója vizsgálta, vett mintákat és térképezte fel. A kráter fenekét, amely átlagosan 505 méter mélyen van a tenger felszíne alatt, északkeleti részén hidrotermális kürtők mezője jelzi, és sűrű baktériumközösség borítja – fedezte fel a NOAA 2006-os expedíciója. A nyílásokból kiáramló túlhevített (a mérések szerint 224 °C-os), fémmel dúsított víz legfeljebb 4 méter magas, polimetallikus szulfidokból/szulfátokból álló kéményeket épített ki, amelyek nyilvánvalóan az 1650-es esemény óta halmozódtak fel.[6]
A 2006-os expedíció új szeizmikus légpuska-mintavételezési technikákat vetett be annak érdekében, hogy meghatározzák a tenger alatti vulkáni habkő- és hamulerakódás mennyiségét és eloszlását a tengerfenéken Szantorini körül, amelyet 1975 óta széles körűen tanulmányoznak. A minószi esemény(ek) teljes sűrű kőzet-egyenértékes térfogatának felülvizsgált, pontosabb becslése, amely a Szantorini szigetén lévő piroklasztikus tengerfenéki lerakódásokból, disztális hamulerakódásból és ignimbritekből áll, valószínűleg mintegy 60 km³ – ez egy jelentősen megnövelt becslés amely a legnagyobb történelmi robbanáshoz, a Tambora 1815-ös felrobbanásához hasonlítható; a megnövelt becslés befolyásolja az azt követő cunami méretét, ahogy azt széles körben modellezték. 2022 októberében bejelentették, hogy a Kolumbo víz alatti vulkánban egy korábban nem észlelt magmakamrát fedeztek fel körülbelül 2-4 km-rel a tengerszint alatt. A tudósok megállapították, hogy ez fokozatosan magmával töltődik fel. Bár a kitörés még nem fenyeget, ez mégis veszélyt jelent, ami arra késztette őket, hogy a vulkán valós idejű megfigyelését ajánlják.[7] A mintavételek és vizsgálatok jelenleg is intenzíven folynak.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Global Volcanism Program | Santorini (angol nyelven). Smithsonian Institution | Global Volcanism Program. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Klaver, Martijn, Paraskevi (2016. augusztus 1.). „A distinct source and differentiation history for Kolumbo submarine volcano, Santorini volcanic field, Aegean arc” (angol nyelven). Geochemistry, Geophysics, Geosystems 17 (8), 3254–3273. o. DOI:10.1002/2016GC006398. ISSN 1525-2027. PMID 27917071. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Mi történik Szantorini szomszédjában? | National Geographic (magyar nyelven), 2023. január 17. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Szantorini: nagy erejű földrengés és szökőár is jöhet (magyar nyelven). 24.hu, 2025. február 4. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Konstantinou, K. I. (2020. szeptember 22.). „Magma chamber evolution during the 1650 AD Kolumbo eruption provides clues about past and future volcanic activity” (angol nyelven). Scientific Reports 10 (1), 15423. o. DOI:10.1038/s41598-020-71991-y. ISSN 2045-2322. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ NOAA Ocean Explorer: Aegean and Black Sea 2006. oceanexplorer.noaa.gov. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Chrapkiewicz, K., B. A. (2022. november 1.). „Magma Chamber Detected Beneath an Arc Volcano With Full‐Waveform Inversion of Active‐Source Seismic Data” (angol nyelven). Geochemistry, Geophysics, Geosystems 23 (11). DOI:10.1029/2022GC010475. ISSN 1525-2027. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
- ↑ Hufstetler, R. S., D. R. (2025). „Seismic Structure of the Mid to Upper Crust at the Santorini-Kolumbo Magma System From Joint Earthquake and Active Source Vp-Vs Tomography” (angol nyelven). Geochemistry, Geophysics, Geosystems 26 (4), e2024GC012022. o. DOI:10.1029/2024GC012022. ISSN 1525-2027. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kolumbo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
