Kolonvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kolonvár a későbbi Zala és Somogy vármegyék határán Zalavár közelében Géza fejedelem által építtetett földvár volt. Szent István király a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kolon vármegye székhelyévé tette. Nevét, mint sok más ispáni vár, az első ispánról kaphatta. Idővel – egy későbbi – ispán Kolonvárról Zalavárra költözött, ekkortól megyéjét Zala vármegyének hívták.[1]

Géza fejedelem Koppány szállásterületét, Somogyot határvárakkal vette körül. Ezek egyike volt Kolonvár, amely a Zala folyó Kis-Balatonba torkollásánál a hídvégi átkelőnél épült, hogy lezárja a Zalavárról – ami valószínűleg fejedelmi udvarház volt – induló hadiutat. Hasonló szerepet töltött be, mint a Somogyból Székesfehérvárra vezető utat lezáró Úrhida vára és a Pécsre vezetőt lezáró Váty vára.[2] Kolon nevét őrzi a Balatonmagyaród és Zalakomár közötti Kolonpuszta. Egyes feltételezések szerint itt lehetett Kolonvár, ahonnan az akkori ispán talán a 11. század végén költözhetett Zalavárra.[3]

A régészeti kutatások azonban nem igazolták, hogy Kolonpuszta helyén valaha földvár állt volna, itt Kolon ispán saját udvarháza, birtokközpontja állhatott. Kolonvár pedig azonos lehetett Zalavárral.[4][5]

Forrás[szerkesztés]

  1. Györffy György. 23 / Új alapítások – az egyház és az állam fejlesztése., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  3. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  4. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága
  5. Vándor László régész