Kollár József (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kollár József
Magyarország
2021. század
Élete
Született 1961. szeptember 20. (55 éves)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat analitikus filozófia
Érdeklődés elmefilozófia, ismeretelmélet, esztétika (művészetfilozófia), kognitív tudomány
Hatottak rá David Hume, Bertrand Russell, Nelson Goodman, Daniel C. Dennett, Gregory Bateson, Arthur C. Danto, Bernard Bolzano, Manuel Castells (mások mellett)

Kollár József (Budapest, 1961. szeptember 20.) filozófus, esztéta, mester coach, a Magyar Coachszövetség alapítója, szakmai vezetője, az IACM, International Association of Coaching and Mediation, Magyar Design Közösség elnöke.

Életútja[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

1987-ben magyar–történelem szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1991-ben ugyanott filozófia szakos diplomát, 2001-ben doktori fokozatot szerzett.

Pályafutása[szerkesztés]

1989-től 1991-ig a Sopron úti Általános Iskolában tanított magyar nyelvet, irodalmat és történelmet. 1991 és 1999 között a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium tanára volt. 1998 óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Élt és kutatott a skóciai Edinburghben. 2007-ben a Magyar Coachszövetség szakmai vezetője lett. A Mentofaktúra című folyóirat főszerkesztője. Kutatómunkája során kidolgozta az ontológiai coaching és mediáció módszertanát. Munkájával megalapozta és lehetővé tette a hazai minőségi cach képzés: life és business coaching (cselekvésközpontú, másképpen ontológiai alapú coaching és mediáció) oktatását. 2008-tól a Magyar Coachszövetség szakmai igazgatója, 2011-től az IACM, International Association of Coaching and Mediation és 2014-től a Magyar Design Közösség Nemzetközi Egyesület elnöke.

Családja[szerkesztés]

Nős, három gyermek édesapja.

Főbb művei[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból. Budapest, 1997, Seneca.
  • Hattyú a komputer vizén (Posztanalitikus elme- és művészetfilozófia; kognitív tudomány). Piliscsaba, 2000, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
  • A távol- és jelenlét esztétikája Tót Endre művészetében / Aesthetics of Presence and Absence in Endre Tot's Art. Budapest, 2003, Új Művészet.
  • Vízen járni. A válságkezelés filozófiája. Budapest, 2010, Mentofaktúra. ISBN 978-963-06-8867-4

Fordítás[szerkesztés]

  • Richard Shusterman: Pragmatista esztétika. Budapest–Pozsony, 2003, Kalligram. 512 o.

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés]

  • A mesterséges perspektíva ontológiai helye a reneszánszban és most / The Ontological Position of Artifical Perspective in the Renaissance and Today – In Peternák Miklós és Erőss Nikolett szerk. Perspektíva /Perspective, Műcsarnok / C3 – 2000, 309-317 o.
  • Saját nyugat (utószó) in Richard Shusterman, Pragmatista esztétika Kalligram Kiadó, Budapest-Pozsony, 2003
  • Naturalizált művészetfilozófia. A nyolcvanas és kilencvenes évek magyar művészete: történet és elmélet Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Budapest, 2003, 165-185 o.
  • Az empátia mint analógia (kognitív modell) in. Pléh Csaba, Kampis György, Csányi Vilmos szerk.: Az észleléstől a nyelvig Gondolat, Budapest, 2004, 172- 193 o.
  • Gyilkosság a karteziánus színházban? (Hume és a kognitív tudomány). Magyar Pszichológiai Szemle, 1997–1998. 1–4. sz. 19–40. o.
  • Egy intelligens nagynéni villával eszik? (Hume és a klasszikus kognitivizmus). Magyar Filozófiai Szemle, 1998. 1–3. sz. 71–104. o.
  • Álmodnak-e a diákok elektromos tanárokról? (Esztétizált etika evolúciós nézőpontból) Re-produkciók : Elméleti írások és elemzések a kortárs művészetről / szerk. Markója Csilla. – Budapest : Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 2005, 23–39. o.
  • Agyak a tartályban, a Mátrix és a vallási tapasztalat in Mezei Balázs szerk. Az értelemig és tovább, Szent István Társulat, Budapest, 2006.
  • Posztmodern én- és tudásgyár in Balogh Gábor (szerk.) A gondolkodás új útjai, Gondolat, 2006.
  • Az áramlások terei (Az épület mint szobor, a szobor mint épület) –Szobrászat és környezet – Magyar Szobrász Társaság, Budapest, 2006.
  • Az elme- és a művészetfilozófia flörtje. Gond, 1999. 127–140. o.
  • Illúziók illúziók nélkül (Elme- és művészetfilozófia). Az Irodalom Visszavág, 1999. ősz, 100–108. o.
  • Polüphémosz szeme. Vulgo, 2000. 1–2. sz. 263–273. o.
  • Hogy mily álmok jőnek. Életünk, 2000. 3. sz. 266–275. o.
  • Warhol a szárnyas fejvadász? Andy Warhol élete és művészete. Balkon, 2000. július 8.
  • Ki fél a kövér szerdáktól? (Az aspektuslátás, a másodlagos jelentés, valamint a seeing-as, a seeing-in és a stílus). Magyar Filozófia Szemle, 2001. 3. sz. 399–415. o.
  • Tükörország narcisszuszai (Elme- és művészetfilozófia az evolúció virtuálfényében). In Evolúció és megismerés. Szerk.: Kampis György – Ropolyi László. Budapest, 2001, Typotex. 239–255. o.
  • Digitális Nietzsche (Nietzsche és a kognitív tudomány). Életünk, 2004. 702–712. o.
  • „...és minden pillanat elillan” – Pillanatkép – Médiaművészet 2005. Új művészet, 2005.
  • „Én állok minden fülke-fényben”. Naturalizált művészetfilozófia. Pro Philosophia, 2005.
  • Kiborgián túl. eVilág, 2006. október, 7–13. o.
  • Hogyan élvezzük a szirének énekét? A tőzsde posztmcdonaldizációja. Élet és Irodalom, 2009. április 17. (Rusznák Tamással)
  • Kádár calling. Adalékok a fogyasztói lét ontológiájához. Élet és Irodalom, 2009. október 2. (Rusznák Tamással)
  • Megáll az idő ArtPortál, 2005.
  • Kiterjesztett elme mint holonikus rendszer Pro Philosophia, 2005.
  • A bullshit-ontológia kreatív rombolása Médiakutató, 2009. nyári szám
  • Szép múlt vár ránk Újművészet, 2004. február
  • Iain M. Banks: Emlékezz Phlebasra Szépirodalmi figyelő, 2005.04.
  • Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza Szépirodalmi figyelő, 2005.03.
  • L. Simon László: Secretum sigillum Szépirodalmi figyelő, 2003.03.
  • Coaching from an evolutionist point of view -Abstract Mentofaktúra, 2010.04.szám
  • Gogol holonikus köpönyege Mentofaktúra, 2010.04.szám
  • Miért éppen Spanyolország? Mentofaktúra, 2010.04.szám
  • Bullshitmentesítés Mentofaktúra, 2011.06.szám
  • Légy spontán! A kettős kötés logikája. Budapest, 2011, Magyar Filozófiai Szemle, 2011/1, 63-76.
  • A magányos iPadező álmodozásai. Budapest, 2011, Balkon, 2011/9 8-14.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]