Kolë Idromeno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kolë Idromeno
Portré az 1890-es évekből
Portré az 1890-es évekből

Született1860. augusztus 15.
Shkodra
Meghalt1939. december 12. (79 évesen)
Shkodra
Alkotott1871–1939
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolë Idromeno témájú médiaállományokat.

Kolë Idromeno, teljes nevén Nikollë Idromeno (Shkodra, 1860. augusztus 15. – Shkodra, 1939. december 12.) albán festőművész, fotográfus, építész. A modern albán festészet korai időszakának legjelentősebb képviselője.

Életútja[szerkesztés]

Idromeno Motra Tone (’Nővérem, Tone’, 1883) című műve

Az észak-albániai Shkodra városában született. Kora gyermekkorától szívesen rajzolt, 1871 és 1874 között készítette első akvarelljeit. Később megismerkedett a városban letelepedett olasz fotográfussal, Pietro Marubival(wd), aki a fiatal Idromenónak megtanította a fényképezés alapjait. A tehetséges tizennégy éves fiúnak Marubi felajánlotta, hogy anyagilag támogatja külföldi művészeti tanulmányait. Idromeno 1875-ben mecénása költségén Velencébe utazott, de a Szépművészeti Akadémián(wd) folyó szigorú, merev művészeti oktatás nem volt ínyére, így hat hónap elteltével félbeszakította tanulmányait. Hazautazás helyett azonban Velencében maradt, egy helyi festő mellé szegődött segédnek, majd Európában utazgatott.[1]

1878-as hazatérése után öt évvel, 1883-ban szülővárosában fényképészstúdiót nyitott Franciaországból importált Pathé(wd) kamerákkal.[2] Ugyanebben az évben festette meg első jelentős festményét, a nővérét ábrázoló portrét (Motra Tone, ’Nővérem, Tone’). Az ezt követő évtizedekben bár kenyérkeresetét a fényképezés biztosította, hírnevet festőművészként szerzett magának. A századfordulótól nemzetközi kiállításokon is megjelent műveivel, egyebek mellett Budapesten (1898), Rómában (1925, 1936), Bariban (1931) és New Yorkban (1939).[3] Témaválasztásában elsősorban a városi zsánerképek és a nevezetes – vagy kevésbé nevezetes – kortársakról festett portréképek domináltak, de több jelentősebb tájkép és vallási témájú pannó is fűződik a nevéhez.[4] Tanítványai közé tartozott Simon Rrota festő,[5] emellett segítette Ndoc Martini(wd) külföldi művészeti tanulmányait.[6]

Festőművészi és fotográfusi tevékenysége mellett számos shkodrai szobor és épület, köztük több belvárosi kereskedőház tervezése fűződik a nevéhez. Ugyancsak az ő keze munkáját dicséri a shkodrai római katolikus Szent István-székesegyház(wd) festett famennyezete.[7] 1912 augusztusában vetítőgépet vásárolt az ausztriai Josef Stauber cégétől, és Shkodra városában megnyitotta az első, 1914-ig működő albániai filmszínházat.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elsie 2013 :212.
  2. Elsie 2013 :212.
  3. Elsie 2013 :212–213.
  4. Elsie 2013 :212.
  5. Elsie 2013 :390.
  6. Elsie 2010 :294.
  7. Nagel 1989 :187.; Gloyer 2012 :188.; Elsie 2013 :212–213.
  8. Elsie 2010 :135.; Elsie 2013 :212–213.

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194