Kobilja
| Kobilja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kneževo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 182 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 12,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,31 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 26′ 40″, k. h. 17° 25′ 43″44.444400°N 17.428600°EKoordináták: é. sz. 44° 26′ 40″, k. h. 17° 25′ 43″44.444400°N 17.428600°E | |
 | |
Kobilja (szerbül: Кобиља), település Kneževo községben, Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 58 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, az Ugar-folyótól északra, az R413 és R440 számú helyi utak között és a Kobiljska reka völgye felett, 750-1120 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 417 | 182 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 418 | 182 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Radohovo községhez tartozó településnek 23 háztartása és 335 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Vlatkovići községhez tartozó településen 45 háztartást és 518 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Természeti látványossága a Vranovina-vízesés a Kobiljska-patakon.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20257".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20257
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Kneževo" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. május 16.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
