Knut dán királyi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Knut dán királyi herceg
Knud Christian Frederik Michael
Knud, Hereditary Prince of Denmark.jpg

Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg-ház
Született 1900. július 27.
 Dánia, Koppenhága
Elhunyt 1976. június 14. (75 évesen)
 Dánia, Koppenhága
Édesapja X. Keresztély dán király
Édesanyja Alexandrina dán királyné
Házastársa Karolina-Matild dán hercegnő
Gyermekei
  • Erzsébet dán hercegnő
  • Gróf Rosenborg Ingolf
  • Gróf Rosenborg Keresztély
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Knut dán királyi herceg témájú médiaállományokat.

Knut dán királyi herceg (dánul: Knud Christian Frederik Michael; Koppenhága, 1900. július 27. – Koppenhága, 1976. június 14.), X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné második gyermeke.

Élete[szerkesztés]

Bátyjával, a későbbi IX. Frigyessel
1929-ben, Barcelonában.

1900. július 27-én született a koppenhágai Sorgenfri palotában, dédapja, IX. Keresztély regnálása alatt. Nagyapja, apja és bátyja után a negyedik helyet foglalta el a trónöröklési sorban. Édesapja a későbbi VIII. Frigyes trónörökös fia, Keresztély herceg, édesanyja Alexandrina hercegnő. Egyetlen testvére az egy évvel korábban született Frigyes herceg.[1]

1906. január 29-én, dédapja halála után a harmadik, majd 1912. május 14-én, nagyapja halála után a második helyre került előre a trón várományosai közt.[2]

Ahogy szokás volt a királyi családban; katonai tanulmányokat folytatott és a Haditengerészeti Főiskola diákja lett.[3]

1933. szeptember 8-án feleségül vette első unokatestvérét, Karolina-Matild hercegnőt, VIII. Frigyes fiának, Haraldnak a lányát. Egy lányuk és két fiuk született:[4]

1947. április 20-án bátyja, Frigyes foglalta el a trónt, ezzel Knut lett a koronaherceg. Mivel a törvények értelmében nő nem ülhetett a trónra, ezért Frigyes lányai ki voltak zárva az örökösödésből.[5]

1953. március 27-én azonban népszavazást követően elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében IX. Frigyes lánya, Margit vált apja utódjává, majd őt követően a saját, vagy pedig a húgainak a leszármazottai. Knutnak így már nem volt reális esélye arra, hogy király legyen belőle.[6]

A férfipárti primogenitúra azt jelentette, hogy az uralkodó gyermekei nemtől függetlenül előrébb állnak a sorban, mint a fiútestvér, azonban egy fiatalabb fiú előbb örököl, mint az idősebb nővér. Az utóbbi kitételt 2009-ben törölték el és vezették be az abszolút primogenitúra intézményét.[7]

1976. június 14-én hunyt el a fővárosban, a roskildei katedrálisban temették el.[8]

Források[szerkesztés]

  1. [1] Rövid életrajza. (dán)
  2. [2] IX. Keresztély és VIII. Frigyes életrajza. (dán)
  3. [3] Tanulmányai. (dán)
  4. [4] Házassága. (dán)
  5. [5] IX. Frigyes életrajza. (dán)
  6. [6] Férfipárti primogenitúra. (angol)
  7. [7] Abszolút primogenitúra. (angol)
  8. [8] Halála és temetése (dán)