Klug Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klug Lipót
Klug Lipót.jpg
Életrajzi adatok
Született 1854. január 23.
Gyöngyös
Elhunyt 1945. március 24. (91 évesen)
Budapest
Állampolgárság magyar
Pályafutása
Kutatási terület ábrázoló és szintetikus projektív geometria
Munkahelyek
Ferenc József Tudományegyetem egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klug Lipót témájú médiaállományokat.
Elhanyagolt sírja a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben Kiskabos sírja mögött. A földbe süllyedt kis kőtáblán alig látható a neve.

Klug Lipót (Gyöngyös, 1854. január 23.Budapest, 1945. március 24.) matematikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műegyetem (1870–72), majd a tanárképző (1872–74) hallgatója. 1874-ben ábrázoló geometriai és matematikai tanári oklevelet szerzett. 1893-ig Pozsonyban tanított, majd a budapesti II. kerületi főreáliskolához került. 1882-ben megszerezte a doktori címet. 1897-től az ábrázoló geometria tanára a kolozsvári egyetemen. Ezt a tanszéket Klug számára hozták létre, és az 1917-es nyugdíjazásáig működött. Takarékossági okokból állását már csak a Szegedre menekült egyetemen töltik be újra.

Teller Ede világhírű fizikusnak tizenéves korában alkalma volt találkozni Klug Lipóttal, és azt írta róla, hogy életében ő volt az első felnőtt, aki szerette azt, amit csinált, mert a körülötte élők mindannyian nyűgnek érezték a munkát.[1]

Klug Lipót egy évi nyugdíjából alapítványt hozott létre a tehetséges fiatal matematikusok támogatására, amelyet azonban csak 1943-ban adtak át. Nyertesei Zigány Ferenc és Fejes Tóth László. Tízezer pengőt adományozott egykori egyeteme, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának, hogy a tehetséges diákokat anyagilag támogassák.

Tévesnek bizonyultak azok a feltevések, hogy 1944 őszén, a zűrzavaros időkben véglegesen eltűnt volna. Az életrajzokban mindenütt ez szerepel. De 1945 januárjában előkerült a bujdosásból,[2] és márciusban halt meg 91 évesen, a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik (5B parcella 10. sor 13. sír).

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területe: az ábrázoló és szintetikus projektív geometria. Ebben a témában az egyik legnagyobb hatású és legtermékenyebb magyar matematikus volt.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Projektiv geometria, Az MTA anyagi támogatásával, Lampel Robert (Wodianer F. és fiai), Budapest, 1903.
  • A projektiv geometria elemei (Synthetikai-geometriai módszerrel), Az MTA segélyezésével, Franlkin-Társulat, 1892.
  • Az általános és négy különös Pascal-hatszög configuratiója, Ajtai K. Albert, Könyvnyomdája, Kolozsvár, 1898.
  • Ábrázoló geometria, A reáliskolák VI., VII. és VIII. osztálya számára a legújabb tantervnek megfelelően, Lampel Robert (Wodianer F. és fiai), Budapest, 1900.
  • Az egyszerű görbe felületek ábrázolása, Kolozsvár, 1909–10. (kézírásos, sokszorosított egyetemi jegyzet)

Egyéb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Az EMT digitalizált anyagai
  • Oláh-Gál Róbert: The Most Cited Hungarian Geometer of the Geometric Institution of the Technical University of Wien, VISMATH, Electronic journal, Published by Mathematical Institute, Belgrade.
  • Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai, Természet Világa, 1998. március.
  • Oláh-Gál Róbert: Az ábrázoló geometria erdélyi oktatásának történetéhez, Természet Világa, 2012. október.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]