Klinikai gyógyszerészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Kórházi Gyógyszertár, Na Wa, Nakhon Phanom Province, Thailand
Betegek és alkalmazottak várnak gyógyszereikre. National Naval Medical Center Bethesdában, Maryland (Aug, 19, 2003)
Michael Daominguez (Denver) gyógyszerész recept alapján szignálja a kiszerelt készítményt. National Naval Medical Center Gyógyszertárában Bethesdában (Maryland)

A klinikai[1] gyógyszerészet[2] (clinical pharmacy, CP) a gyógyszerészeti ismereteknek az a területe, amely tudományos és gyakorlatias észszerű gyógyszerhasználattal foglalkozik. A klinikai gyógyszerészet a társadalom professzionális alrendszerében az egészségügyi ellátó rendszer része, ahol a gyógyító tevékenység bináris kódja az egészség és betegség viszonya.[3] A klinikai gyógyszerészet eredete a kórházi osztályok terápiás részlegeinek munkájában[4][5] és a kórházi gyógyszerészetben keresendő. Mindazonáltal a mai, kortárs gyakorlatban, klinikai gyógyszerészeti szolgáltatás (KGYSZ) nyújtható a gyógyítás minden területén, ahol gyógyszerészek praktizálnak.

A klinikai gyógyszerészet fogalma az 1950-es évek vége és 1960 eleje között bukkan fel különböző megjelenési formában. 1953-ban Heber W. Youngken Jr. a Washingtoni Egyetem[6] oktatója cikket írt az American Journal of Pharmaceutical Educationban, amelynek az alábbi címet adta: „The Washington Experiment - Clinical Pharmacy”.[7] H.W. Youngken Jr. ezzel a cikkel hozta a világ gyógyszerészeinek tudomására,[8] hogy prof. L.Wait Rising Washingtonban,[9] 1945-1946 között kezdeményezett egy kutatási programot[10] gyógyszerészhallgatók oktatásában. A kutatási programban részt vevő gyógyszerészhallgatók számos seattle-i orvosi recept felhasználási adatait dolgozták fel. A klinikai gyógyszerészet kialakulásának kulcsfontosságú mérföldköve Rising professzor munkája, ami a kortársak viharos ellenállásába ütközött.

Mérföldkövek a klinikai gyógyszerészet kialakulásának történetében[szerkesztés]

Bővebben: a kórházi klinikai gyógyszerészet története

Bővített meghatározás[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerészet általánosságban használt kifejezés a gyógyszerészi gyakorlatban és szakirodalomban. Az egészségügy szakterülete, amely leírja a klinikai gyógyszerész tevékenységét és szolgáltatásait, ezáltal fejleszti és elősegíti az észszerű és megfelelő alkalmazását az orvoslásban alkalmazott termékeknek és eszközöknek. Klinikai gyógyszerészet tartalmaz minden olyan gyógyszerészi gyakorlatban megjelenő szolgáltatást a klinikákon, kórházakban, gyógyszertárakban, szociális-otthonokban, otthonápolásban, rendelőintézetekben és valamennyi olyan egyéb helyen, ahol gyógyszert rendelnek és alkalmaznak. A "klinikai" (clinical) kifejezés nem szükségképpen jelenti egy tevékenység fekvőbeteg-gyógyintézetben történő végrehajtását. Azt a fajta tevékenységet jelenti, amely a betegek egészségével kapcsolatos. Ez utal azokra a közforgalmú és kórházi gyógyszerészekre, akik a klinikai gyógyszerészi tevékenységeket a gyakorlatban alkalmazzák.

Diszciplína[szerkesztés]

Az egészségtudományok egyik diszciplínája, amely magában foglalja az alkalmazását és fejlesztését a farmakológia, a toxikológia, a gyógyszeres terápiák, a klinikai farmakokinetika, a farmakoökonómia, a farmakogenomika és egyéb élettudományok tudományos elveinek felhasználásával a gyógyszerészek által a betegellátás számára.[11]

Gyógyszerészi gondozás filozófiája[szerkesztés]

Klinikai gyógyszerészet az egészség-tudományok egyik ága, amelyben a betegek részére a gyógyszerész gondozást nyújt az optimális gyógyszeres terápia biztosításával és elősegíti az egészség, a testi-lelki jólét megőrzését és a betegségek megelőzését.
A klinikai gyógyszerészi gyakorlat magába foglalja a gyógyszerészi gondozás filozófiáját; ebben keveredik egy gondoskodó iránymutattatás speciális terápiás tudással, tapasztalattal, és döntéssel az optimális beteggyógyulás céljának biztosítására.

Betegközpontú gyakorlat[szerkesztés]

Betegközpontú, eredmény orientált gyógyszerészeti gyakorlat, amely előírja a gyógyszerésznek, hogy működjön együtt a betegekkel és az egészségügyi team tagjaival, az egészség fejlesztése, a betegségek megelőzése érdekében úgy, hogy közben értékelje, kísérje figyelemmel és kezdeményezze a gyógyszerhasználat módosítását.[12]

Egészségnevelés[szerkesztés]

Mint egy tudományág, a klinikai gyógyszerészetnek szintén az a kötelezettsége, hogy hozzájáruljon ahhoz az új tudásához a nemzedékeknek, ami javítja az egészségüket és az életminőségüket.[13]

Működő gyógyszertárak száma Magyarországon (2006 - 2010) között:[14]

2006 2008 2009 2010
Közforgalmú gyógyszertár 2010 2348 2364 2520
Fiók gyógyszertár 650 654 641 650
Kézi gyógyszertár 276 252 241 250
Kórházi (intézeti) gyógyszertár 143 - - 120
Vényforgalmú gyógyszertár 73 - - 74

A gyógyszerészet és a klinikai gyógyszerészet különbözősége[szerkesztés]

  • A gyógyszerészet, mint tudományág magában foglalja a gyógyszerek szintézisének, kémiájának, gyártásának ismeretét.
  • A klinikai gyógyszerészet főleg a népesség gyógyszer-felhasználásának elemzésére irányul, az alkalmazás módjára, a felhasználókra és a gyógyszerek betegekre gyakorolt hatására.

A klinikai gyógyszerészet és a klinikai farmakológia különbözősége[szerkesztés]

Klinikai gyógyszerészet[szerkesztés]

Gyógyszerészi gondozás Louisianaban, Primary Care Clinic St. Bernard Parish
  • A klinikai gyógyszerészet filozófiája a betegeken való, biztonságos és megfelelő gyógyszeralkalmazást hangsúlyozza.
  • Az egészségügyi ellátásban résztvevőknek (betegek és szakemberek) információt szolgáltat.
  • Egyénre szabott terápiát nyújt.
  • A gyógyszerészi gyakorlatban végzett szolgáltatás.
  • Speciális tudományos munka.
  • Sok helyen alkalmazható az egészségügyben, de szükségességét nem mindenütt ismerték fel.

Klinikai gyógyszertan[szerkesztés]

TRPV1 antagonisták klinikai fejlesztése
  • A gyógyszertan, gyógyszerhatástan, farmakológia egyik ága, amely embereken végez vizsgálatokat gyógyszerekkel, tanulmányokat készít gyógyszerek farmakokinetikai és farmakodinámiás hatásáról szigorúan szabályozott klinikai körülmények között.
  • Az újonnan bevezetett gyógyszereket vizsgálja klinikai körülmények között, amiről tanulmányokat készít.
  • Csak néhány klinikán és kórházban végezhetik ezeket a vizsgálatokat.
  • A gyógyszer-kutattatás valóságos dimenziója.

A gyógyszerészet elavult meghatározása[szerkesztés]

A gyógyszerek készítésének, elosztásának a tudománya.

Klinikai gyógyszerészet végső célja[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerészi tevékenység végső céljának elő kell segíteni az orvosi termékek és eszközök helyes és megfelelő használatát. Ezt célozzák az alábbi tevékenységek:

Hatásmaximalizálás
Kockázatminimalizálás
Költségminimalizálás

Hatásmaximalizálás[szerkesztés]

A gyógyszerek klinikai hatásának maximalizálása, azaz a leghatásosabb gyógyszeres kezelés alkalmazása minden betegségtípusban.

Kockázatminimalizálás[szerkesztés]

Minimalizálja a gyógyszeres kezelés okozta nem várt, káros gyógyszermellékhatások kockázatát úgy, hogy monitorozza a gyógyszeres terápia folyamatát és a beteg-compliance-t a saját gyógyszereivel szemben.

Költségminimalizálás[szerkesztés]

Minimalizálni azokat a költségeket, amely a farmakológia kezelésen keresztül keletkezik a betegek és az egészségbiztosítás terhére.

Klinikai gyógyszerészi cím megszerzése[szerkesztés]

Előfeltételek[szerkesztés]

Klinikai gyógyszerészek széles körű oktatásban vesznek részt, amelynek feltétele gyógyszerészi diploma (Doctor of Pharmacy, Pharm.D.). A szakgyógyszerész jelöltek számára vonatkozó jogszabályok (66/1999. Eü.M. rendelet) 36 hónap napi 8 órás munkavégzéssel eltöltött szakmai gyakorlati képzést írnak elő, melynek teljesítése és igazolása a szakvizsgára bocsátás előfeltétele. Ez a szakmai gyakorlati képzés csak akkreditált munkahelyen végezhető, illetve csak az adott szakirányú végzettséggel rendelkező szakgyógyszerész kolléga (továbbiakban Tutor) szakmai felügyelete mellett tekinthető érvényesnek.

Szakvizsga[szerkesztés]

A szakvizsga bizonyítvány megszerzése a képzést követően, annak eredményes zárásával, valamint a szakgyógyszerész képzés vezetője (Grémiumvezető) által javasolt abszolutórium kiállítását követően a Minisztérium Nemzeti Vizsgabizottsága által szervezett szakképesítő vizsgán történik.[15]

A klinikai gyógyszerész munkájának színhelyei[szerkesztés]

Fekvőbeteg-gyógyintézeten belüli betegek ellátása (In-patient pharmacy)[szerkesztés]

A legtöbb klinikai gyógyszerész hagyományosan kórházban és klinikán dolgozik.

Kórház[szerkesztés]

Több diszciplínát is képviselő csapat tagjaként együtt dolgozik orvossal, nővérrel, dietetikussal, gyógytornásszal, szociális munkással.

Oktatás[szerkesztés]

Fontos szakterülete a klinika gyógyszerészetnek az egyetemi orvos-, gyógyszerész-, asszisztens-, nővérképzés.

Kutatás[szerkesztés]

A klinikai kutatásban, kísérletes orvoslásban, gyógyszerfejlesztésben történő részvétel.

Fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli betegek gondozása[szerkesztés]

Klinikai járóbeteg gondozás[szerkesztés]

Egy másik fejlődő része a klinikai gyógyszerészetnek a klinikai járóbeteggondozás, amelyben a gyógyszerész közvetlen kapcsolatban van a beteggel és ennek során befolyásolják a gyógyszeres terápiát tanácsadással pl.: cukorbetegségben (diabétesz mellitusz), magas vérnyomásban (hipertónia), magas koleszterinszint (hiperkoleszterinémia), véralvadásgátlás, magas-vérnyomás, cukorbetegség, asztma, pajzsmirigybetegség, ideggyógyászat, krónikus szívelégtelenség, pszichiátriai betegség, idült fájdalom kezelésében.

  • Családorvoslás
  • Magánorvoslás
  • Gondozók
  • Otthonok
  • Láncpatikák
  • Magángyógyszertárak
  • Vényforgalmú gyógyszertárak

Otthonápolás[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerészek részt vesznek az otthoni ellátásban részesülő idős, krónikus betegek gondozásában.

Krónikus Beteggondozás, Hospice[szerkesztés]

Áttekintik az idős és krónikus betegek gyógyszerpalettáját, monitorozzák a gyógyszerekkel kapcsolatos problémákat és helytelen gyógyszeres terápiát. Konzultálnak más egészségügyi szakemberekkel.

Egészségbiztosítás[szerkesztés]

Másik fontos gyakorlati szakterülete a klinikai gyógyszerésznek az Országos Egészségbiztosító. Itt a betegségekre orvosok által rendelt gyógyszerek finanszírozásának ellenőrzését végzik. Meghatározzák az egyes támogatott gyógyszerek társadalombiztosítás által adható pénzbeli mértékét, jogosságát.

Kormányzati szervek[szerkesztés]

ÁNTSZ[szerkesztés]

Az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal munkájában vesznek részt, amely a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési és egészségügyi igazgatási feladatokat lát el. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

GYEMSZI-OGYI[szerkesztés]

A hatósági embergyógyászati gyógyszerellenőrzés országos szerve, illetve, mint a minisztérium gyógyszerészeti módszertani és tudományos központja. Ellátja a mindenkori jogszabályok által reá ruházott államigazgatási/hatósági vagy szakhatósági feladatokat. Részt vesz a fontosabb jogszabályok megalkotásában, a Gyógyszerügy Felügyeletében. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet.

Egyéb egészségügyi-, szociális-, és közintézmények[szerkesztés]
  • Szociális otthon
  • Csecsemő- és gyermekotthonok
  • Idősek otthona
  • Alapítványi otthonok
  • Egészségügyi gondozó-intézetek (addiktológiai gondozó)

Európai Unió országainak kórházi gyógyszertárainak adatai (2007)[16]

Country Hospitals Hospital beds Hospital pharmacies Hospital pharmacists
Austria 310 71741 49 237
Belgium 223 73000 344 750
Cyprus 40
Czech Republic 458 113013 200
Denmark 69 18557 18 180
Estonia 21 3500 29 67
Finland 375 40000 24 470
France 3052 520000 2668 4451
Germany 2240 552700 550 1730
Greece 334 53614 70 320
Hungary 157 80429 149 407
Ireland 370 15000 155 250
Italy 1425 268524 800 2500
Latvia 112 18139 44 154
Lithuania 159 27727 92 104
Luxembourg 9 2500 7 23
Malta 3
Netherlands 129 53000 85 400
Norway 68 14257 31 250
Poland 790 184000 690 2099
Portugal 205 35404 600
Slovakia 89 39558 88 198
Slovenia 26 10147 27 56
Spain 767 159614 1112
Sweden 75 27925 100 283
Switzerland 363 48565 159
UK 450 310000 332 4397

A klinikai gyógyszerészi tevékenység szintjei[szerkesztés]

Gyógyszerrendelés előtti[szerkesztés]

Klinikai vizsgálatok[szerkesztés]

Klinikai gyógyszerészek aktívan közreműködnek a klinikai vizsgálatok különböző szintjein;

- részt vesz a
- kutatás-etikai bizottságokban;
- monitorozza az emberen végzett gyógyszerkísérleteket végző kutatócsoportokat;
- szétosztja a kísérletre szánt, vizsgált gyógyszert.[17]

Házi gyógyszerlista[szerkesztés]

A gyógyszerterápiás bizottsággal együtt elkészíti az kórház orvosainak gyógyszerterápiás szokásainak és a hivatalos terápiás protokolloknak megfelelő házi gyógyszerkódexet.

Gyógyszer-információ[szerkesztés]

Megszabják a gyógyszerrendelési stratégiákat és kezelési irányelveket. Klinikai gyógyszerészek potenciális eszközökkel és ráhatással rendelkeznek a gyógyszerpolitikára úgy, hogy miközben döntéseket hoznak arról, hogy melyik gyógyszer kerüljön a gyógyszerpiacra, melyik gyógyszer kerüljön be a nemzeti és helyi gyógyszerlistákba, megszabják a gyógyszerrendelési stratégiákat és kezelési irányelveket.

Gyógyszerrendelés alatti[szerkesztés]

Gyógyszerrendelési szokások befolyásolása[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerészek befolyásolják az orvosok gyógyszerrendelési szokásait a helyes kezelési módoknak megfelelően.

Gyógyszerelési hibák megakadályozása[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerész monitorozza, detektálja és megakadályozza a káros gyógyszerkölcsönhatásokat, nemvárt gyógyszer-mellékhatásokat, gyógyszerelési hibákat a receptek profiljainak a kiértékelésén keresztül.

Terápiás gyógyszere-monitorozás (TDM)[szerkesztés]

Gyógyszerrendelés utáni[szerkesztés]

Egyénre szabott terápia[szerkesztés]

A személyre szabott gyógyszerforma elkészítése.

Terápiás hatékonyság értékelése[szerkesztés]

A gyógyszer alkalmazásának értékelése.

Farmakoökonómiai alkalmazása[szerkesztés]

Farmakoökonómiai tanulmányok készítése cost-benefit benefit-risk számításokkal.

Betegtanácsadás, betegkommunikáció[szerkesztés]

A recept felírása után kulcsszerep jut a klinikai gyógyszerésznek a betegkommunikációban és betegtanácsadásban.

Terápiás válaszok és beteg-együttműködés[szerkesztés]

A gyógyszerészek javítják a betegek tudatosságát a gyógyszeres kezelésükben, a terápiás válaszokat monitorozzák, tökéletesíti és ellenőrzi a betegek compliance-t a gyógyszerelésükkel.

A klinikai gyógyszerész feladatai[szerkesztés]

Tanácsadás[szerkesztés]

A klinikai gyógyszerész tanácsot ad betegnek, orvosoknak és egyéb egészségügyi szakembereknek a hatásos és megfelelő gyógyszeres terápia eléréséhez. Biztonságos és hatásos gyógyszeres-terápiát ajánl a betegeknek.

Konzultáció[szerkesztés]

Gyógyszerészi gondozás. Javaslatot tesz betegnek és a beteggondozónak a helyes gyógyszer-alkalmazásra.

Döntéshozás[szerkesztés]

Több diszciplínát is képviselő team tagjaként együtt dolgozik orvossal, nővérrel, dietetikussal, gyógytornásszal, szociális munkással, dietetikussal és részt vesz a terápiás döntéshozatalban.

Monitorozás[szerkesztés]

Monitorozza a betegek gyógyszeres-terápiáját. Ennek során megelőzi vagy detektálja a gyógyszerelési hibákat.

A gyógyszerellátás felelőse[szerkesztés]

Felügyeli és ellenőrzi a gyógyszer beszerzését, raktározását, elkészítését, szétosztását.

Recepten gyógyszert rendelő gyógyszerész[szerkesztés]

Magyarországon gyógyszerészek nem jogosultak receptírásra csak orvosok és állatorvosok, ellentétben pl.: az USA-val vagy Angliával, ahol bizonyos gyógyszerhatástani csoportokba tartozó gyógyszereket vényen rendelhetnek gyógyszerészek társadalom-biztosítási támogatással, járó- és fekvőbeteg-ellátás keretében. Ez a jogosultság főleg a kórházakban, klinikákon gyakorlat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ [klinika < ómagyar: clinice (ágyban gyógyítás) < görög: kliniké techné (betegágynál végzett gyakorlat) < kline (ágy)]; [klinikai < klinikával kapcsolatos; a beteg közvetlen megfigyelése; nagyon pontos, szabados, szigorúan objektív, tárgyilagos, érzelemtől mentes; lásd még: Klinikai lycantropia, klinikai pszichológia, A kórházi klinikai gyógyszerészet története; [patika < latin: apotheca (éléstár, raktár) < görög: apotheke (raktár, pajta) < apo (el-) + titheno (tesz) < szanszkrit: apadha (elrejt)];
  2. ↑ * A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j đ gy alakulására példa a jer–gyere, jön–gyün vagy nyelvjárási jökér–gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=g&qsearch=&qdetail=3857 Archiválva 2015. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben * Maga a "gyógyszer" elnevezés görög megfelelője a "farmakon" egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A "gyógyszer" szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a "Természettudományi Szóhalmaz"-ban (Budán, 1843). Az előtagot a "gyógyít", "gyógyul" igékből vonták le, illetőleg – legalább részben – a gyógyító igenevet rövidítették meg. "Gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a "Pharmacum", "Medicamentum" szavak voltak a köznyelvben használatosak. * farmakon (görög)Gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer. The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. φάρμακον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library
  3. ↑ Pokol B. Szociológia elmélet Rejtjel Kiadó 1999. 128. old.
  4. ↑ Spease E. The first minimum standard. Bull Am Soc Hosp Pharm 1950;7:32.
  5. ↑ Spease E, Porter RM. Minimum standards for a hospital pharmacy. J Am Pharm Assoc 1936;25:65–9.
  6. ↑ Orr JE. The First Century: A History of the Univer- sity of Washington School of Pharmacy 1894–1994. Seattle, WA: University of Washington, 1994:150–1
  7. ↑ Youngken HW, Jr. The Washington experiment—clini- cal pharmacy. Am J Pharm Educ 1953;17:64–70.
  8. ↑ Francke GN. Evolvement of “clinical pharmacy.” Drug Intell 1969;3:348–54.
  9. ↑ http://www.washington.edu/
  10. ↑ Rising LW. Theory and practice can be combined. Am J Pharm Educ 1945;9:557–9.
  11. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 9.)
  12. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 9.)
  13. ↑ (Ezt a definíciót az Amerikai Klinikai Gyógyszerészek Kollégiuma (ACCP) Igazgató Tanácsának tagjai 2005. április 8-án fogalmazták meg és hagyták jóvá. Reprint requests to the American College of Clinical Pharmacy, 13000 West 87th Street Parkway, Suite 100, Lenexa, KS 66215-4530; e-mail: accp@accp.com, or download from http://www.accp.com.)
  14. ↑ J/1323. számú dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Budapest, 2010. október
  15. ↑ 1/2011. (I. 7) NEFMI Korm. rendelet, 42/2007. (IX. 19.) EüM rendelet, 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet
  16. ↑ EAHP © Informa UK Ltd, December 2007
  17. ↑ Archivált másolat. [2015. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Clinical Pharmacy By William Hughes Copyright 2001. 512 pages. The Society of Hospital Pharmacist of Australia.
  • Ben J Whalley: Foundation in Pharmacy Practice. Published by the Pharmaceutical Press An imprint of RPS Publishing 1 Lambeth High Street, London SE1 7JN, UK 100 South Atkinson Road, Suite 200, Greyslake, IL 60030-7820, USA © Pharmaceutical Press 2008.
  • Introduction to hospital & health-system pharmacy practice [edited by] David A. Holdford, Thomas R. Brown Published 2010 by American Society of Health-System Pharmacists in Bethesda, MD.
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Klinikai_gyógyszerészet&oldid=24179178”