Klinikai gyógyszerészet
A klinikai gyógyszerészet (angolul: clinical pharmacy) a gyógyszerészetnek az a területe, amely a gyógyszerek betegközpontú, bizonyítékokon alapuló alkalmazásával foglalkozik. Középpontjában a klinikai gyógyszerész áll, aki az egészségügyi ellátórendszer részeként a gyógyszeres terápia megtervezésében, nyomon követésében és értékelésében vesz részt, szoros együttműködésben az orvossal, az ápolószemélyzettel és más egészségügyi szakemberekkel.[1][2]
A klinikai gyógyszerészet célja, hogy a gyógyszerelés hatásos, biztonságos és költségtudatos legyen, és ezáltal mérhető egészségnyereséget és jobb életminőséget eredményezzen a betegek számára.[3][4]
Fogalom és meghatározás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai gyógyszerészet fogalma a 20. század második felében kristályosodott ki, amikor a modern gyógyszeres kezelés bonyolultsága, a gyógyszerelés kockázatai és a több gyógyszert szedő betegek száma jelentősen megnőtt.[5]
Az American College of Clinical Pharmacy meghatározása szerint a klinikai gyógyszerészet olyan terület, amelyben a gyógyszerész közvetlenül részt vesz a betegellátásban, a gyógyszeres terápia tervezésében és értékelésében.[6] Az ESCP 2022-es állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a klinikai gyógyszerészet egyszerre gyakorlati tevékenység és kutatási terület: célja a gyógyszerhasználat optimalizálása a betegek és a lakosság szintjén elérhető kedvező egészségügyi kimenetelek érdekében.[7]
A klinikai gyógyszerész feladatai közé tartozik többek között:
- a beteg gyógyszerelésének áttekintése, felesleges vagy kockázatos terápiák kiszűrése;
- adagolási javaslatok véleményezése;
- gyógyszerelési hibák felismerése – lásd: Gyógyszerelési hiba;
- a gyógyszeres kezelés hatásosságának és biztonságosságának nyomon követése;
- betegek és hozzátartozók oktatása;
- részvétel terápiás irányelvek és intézeti gyógyszerlisták kidolgozásában.[8]
Történeti áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nemzetközi fejlődés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai gyógyszerészet a 20. század közepén jelent meg, először az Egyesült Államokban. A képzési modellhez sokban hozzájárult Heber W. Youngken 1953-as cikke.[9]
A kórházi gyógyszertárak fejlődése és a bizonyítékokon alapuló orvoslás elterjedése szintén hozzájárultak a szakterület kialakulásához.[10][11]
Egyes országokban a klinikai gyógyszerészek bizonyos gyógyszercsoportok esetén korlátozott rendelési jogkörrel is rendelkezhetnek.[12]
Klinikai gyógyszerészet Magyarországon
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai szemléletű gyógyszerészi munka hazai gyökerei a kórházi gyógyszerészetben kereshetők. A szakterület jogi megjelenése a 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez köthető.[13]
A képzés több magyar egyetemen folyik, például a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen.[14][15]
A szakmai háttér szervezete a Magyar Kórházi Gyógyszerészek Egyesülete is.[16]
A klinikai gyógyszerészet céljai és fő feladatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szakterület legfőbb célja a gyógyszeres terápia hatásosságának növelése és a mellékhatások csökkentése.[17]
Szisztematikus vizsgálatok szerint a klinikai gyógyszerészi beavatkozások javíthatják a betegkimeneteleket.[18]
Munkaterületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fekvőbeteg-ellátás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai gyógyszerészek sokszor részt vesznek a belgyógyászat, sebészet, intenzív osztály, onkológia, sürgősségi ellátás és a gyermekorvos osztályain folyó munkában.[19]
Járóbeteg-ellátás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos országban működnek gyógyszerész által vezetett ambulanciák, például diabétesz- vagy hipertónia-gondozók. A gyógyszerészek részt vesznek a gyógyszerelési hibak megelőzésében is.[20]
Egyéb területek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai gyógyszerészek részt vehetnek gyógyszer-információs szolgálatokban, egészségpolitikai döntés-előkészítésben és klinikai vizsgálatokban.[21]
Képzés és szakképesítés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klinikai gyógyszerészeti tevékenység speciális posztgraduális képzést igényel.[22]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ American College of Clinical Pharmacy (2008). "The definition of clinical pharmacy". Pharmacotherapy. 28 (6): 816–817. doi:10.1592/phco.28.6.816. PMID 18503408.
- ↑ Dreischulte, Tobias; Van den Bemt, Bart; Steurbaut, Stephane; Aubert, Christoph E.; Brinkman, Dirk J.; Chaar, Betty B.; Choummanivong, May; Cox, Annemieke; Cranswick, Neil; de Robles, David; Krieger, Patrícia; Miljkovic, Biljana; Robinson, Alison; Slanař, Ondrej; Taxis, Katja (2022). "European Society of Clinical Pharmacy definition of the term clinical pharmacy and its relationship to pharmaceutical care: a position paper". International Journal of Clinical Pharmacy. 44 (4): 837–842. doi:10.1007/s11096-022-01422-7. PMID 35692870.
- ↑ Hepler, Charles D.; Strand, Linda M. (1990). "Opportunities and responsibilities in pharmaceutical care". American Journal of Hospital Pharmacy. 47 (3): 533–543. PMID 2316538.
- ↑ Rotta, Inajara; Salgado, Teresa M.; Silva, Maria Lara; Correr, Cassyano J.; Fernandez-Llimos, Fernando (2015). "Effectiveness of clinical pharmacy services: an overview of systematic reviews (2000–2010)". International Journal of Clinical Pharmacy. 37 (5): 687–697. doi:10.1007/s11096-015-0137-9. PMID 26104705.
- ↑ Spinewine, Anne (2007). "Clinical pharmacy within Europe: results of a Delphi consultation". Pharmacy World & Science. 29 (3): 109–115. doi:10.1007/s11009-006-9064-1. PMID 17594016.
- ↑ American College of Clinical Pharmacy (2008). "The definition of clinical pharmacy". Pharmacotherapy. 28 (6): 816–817. doi:10.1592/phco.28.6.816. PMID 18503408.
- ↑ Dreischulte, Tobias (2022). "European Society of Clinical Pharmacy definition…". International Journal of Clinical Pharmacy. 44 (4): 837–842.
- ↑ Parthasarathi, G. (2004). A Text Book of Clinical Pharmacy Practice. Orient Blackswan.
- ↑ Youngken, Heber W. (1953). "The Washington experiment – clinical pharmacy". American Journal of Pharmaceutical Education. 17: 64–70.
- ↑ Spinewine, Anne. "Clinical pharmacy within Europe…".
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Walker, Roger (2012). Clinical Pharmacy and Therapeutics (5. ed.). Elsevier.
- ↑ Clinical Pharmacy Education, Practice and Research. Elsevier. 2018.
- ↑ "66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet". Magyar Közlöny.
- ↑ "Szakgyógyszerész-képzés".
- ↑ "PTE gyógyszerészeti képzés".
- ↑ "Magyar Kórházi Gyógyszerészek Egyesülete".
- ↑ American College of Clinical Pharmacy. "Definition of clinical pharmacy".
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Rotta, Inajara. "Effectiveness of clinical pharmacy services".
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Walker (2003). Clinical Pharmacy and Therapeutics.
- ↑ Clinical Pharmacy Education….
- ↑ Clinical Pharmacy Education….
- ↑ Parthasarathi. A Text Book of Clinical Pharmacy Practice.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Clinical Pharmacy and Therapeutics. Walker – Whittlesea, 2012.
- Parthasarathi – Nyfort-Hansen – Nahata, 2004.
- Barber – Willson: Clinical Pharmacy, 2007.
- Hamdan – Thomas: Clinical Pharmacy Education, Practice and Research, 2018.
