Klamár Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klamár Zoltán
SzületettKlamár Zoltán
1955. szeptember 22. (68 éves)
Topolya
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanéprajzkutató
egyetemi oktató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1999)
SablonWikidataSegítség

Klamár Zoltán (Topolya, 1955. szeptember 22. –) délvidéki származású magyar néprajzkutató, egyetemi oktató.

Élete[szerkesztés]

Az általános iskolát Topolyán, a kereskedelmi középiskolát 1974-ben Szabadkán végezte. 1999-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán szerzett diplomát. Előbb 1979–80-ban a Zentai Múzeum, majd 1981–93 között egy magyarkanizsai kereskedelmi vállalat munkatársa, 1994–96 között az Új Kanizsai Újság szerkesztője, 1996–98 között az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület titkára, 1998–99-ben a kanizsai Cnesa munkatársa, majd 1999-ben a Cnesa Könyvkiadó szerkesztője volt. Akkor, a polgárháborús évek végén Magyarországra költözött. 2004-ben az ELTE-n PhD fokozatot szerzett. 2011-től a Néprajztudományi Intézet külső munkatársa. 2000-ben vendégtanárként oktatott az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén, 2007-ben a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén, majd 2012-ben és 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológiai Tanszékén.

1999-ben a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársa, majd 2000–2001-ben a túrkevei Finta Múzeum néprajzkutatója. 2002–2012 között az aszódi Petőfi Múzeumban dolgozott, azóta a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársa.

Alapító elnökségi tagja a vajdasági Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak. Témagazdaként részt vett a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlaszának munkálataiban, és az ezredforduló éveiben kutatótáborokat szervezett és vezetett a szerémségi Maradékon.

Művei[szerkesztés]

  • 1995 Örökségünk – kanizsai képeskönyv. Kanizsa
  • 1997 Adorján népi építészete (tsz. Harkai Imre)
  • 2005 Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Aszód (szerk.)
  • 2006 Tanyák, parasztgazdaságok Magyarkanizsa vidékén (1900–2000). Szabadka
  • 2009 Az etnikai alapú szegregáció gyakorlata a Vajdaságban – szerémségi és bácskai példák.
  • 2010 Egy jel jelentéstartalmi változása – kopjafaállítás két észak-bácskai faluban.
  • 2011 Az emlékezet terei – a térhasználat horgosi gyakorlata
  • 2016 Kanizsai mindennapok. Újvidék

Források[szerkesztés]