Kladari Gornji
| Kladari Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Modriča |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 365 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 80,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,54 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 57″, k. h. 18° 19′ 57″44.932500°N 18.332500°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 57″, k. h. 18° 19′ 57″44.932500°N 18.332500°E | |
 | |
Kladari Gornji (szerbül: Кладари Горњи), település Bosznia-Hercegovinában, Modriča községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 30, közúton 53 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re délkeletre, a Szávamenti síkságon, 104-106 méteres magasságban fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 11 | 345 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 426 | 14 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 4 | 3 |
| Összesen | 448 | 365 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egykor horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz és Dobrinja községhez tartozó Kladar településnek, 20 háztartása és 118 római katolikus lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialta Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború ideján a település horvát lakosságát elűzték, helyükre pedig szerbek települtek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20354".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20354
- ↑ Topografska karta Doboj 425-2-1
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Modriča" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. július 28.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 90. o.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Modriča község hivatalos oldala Archiválva 2025. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
