Klórbenzol
| Klórbenzol | |||
 Klórbenzol |
| ||
| IUPAC-név | klórbenzol | ||
| Más nevek | monoklórbenzol, fenil-klorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 108-90-7 | ||
| RTECS szám | CZ0175000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5Cl | ||
| Moláris tömeg | 112,56 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,11 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | −45,2 °C[1] | ||
| Forráspont | 132 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | Rossz: 0,4 g/l (20 °C)[1] | ||
| Oldhatóság (más oldószerek) | jól oldódik alkoholban, éterben, benzolban | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[2] | ||
| R mondatok | R10, R20, R51/53[2] | ||
| S mondatok | (S2), S24/25, S61[2] | ||
| Lobbanáspont | 28 °C[1] | ||
| LD50 | 1110 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | benzol 1,4-diklórbenzol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A klórbenzol egy szerves vegyület, amelynek összegképlete C6H5Cl. Aromás vegyület, a benzolgyűrűjén egy hidrogénatom helyett klóratom található. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csaknem oldhatatlan, de alkoholban, éterben és benzolban jól oldódik. Kis mértékben gyúlékony. Főként oldószerként, illetve festékek, gyógyszerek előállítására használják.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Éghető, meggyújtva kormozó lánggal ég. Égésekor hidrogén-klorid is keletkezik. Nátrium-hidroxiddal reagáltatva a fenol nátriumsójává, nátrium-fenoláttá alakul. Ez a folyamat csak magas hőmérsékleten (300 °C-on) játszódik le. Ezt a módszert egykor nagy mennyiségben alkalmazták fenol előállítására.
Ammóniával reagáltatva magas hőmérsékleten és nyomáson, vagy katalizátor jelenlétében anilinné alakítható. A klórbenzol tovább klórozható, további klóratomok építhetőek be a molekulájába. A klórozáskor o-diklórbenzol (vagy 1,2-diklórbenzol) és p-diklórbenzol (vagy 1,4-diklórbenzol) keletkezik.
Élettani hatása[szerkesztés]
A klórbenzol gőzei belélegezve altató hatásúak. Kevésbé mérgező, mint a benzol.
Előállítása[szerkesztés]
A klórbenzolt benzolból állítják elő klórozással. Ez a reakció vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében játszódik le.
Felhasználása[szerkesztés]
A klórbenzolt oldószerként használják olajok, zsírok és gyanták oldására. Emellett köztes termék számos gyógyszer, festék és rovarirtószer előállításánál. Korábban nagy mennyiségben használták fenol előállítására. Korábban az azóta már betiltott DDT nevű rovarirtószert is klórbenzolból gyártották.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f A klórbenzol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A klórbenzol (ESIS)[halott link]