Kjongbu vonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kjongbu vonal
Ország Dél-Korea
Átadás 1905. január 1.
Tulajdonos Dél-Koreai Vasúthálózati Igazgatóság (한국철도시설공단)
Üzemeltető Korail
Vonalszám 441,7 km[1]
Állomások száma 90
Végállomások SzöulPuszan
Hossz441,7 km
Nyomtávolság1435
Feszültség 25 kV, 60 Hz AC villamosítási rendszer
Váltóáramú feszültség25 kV/60 Hz
Maximális sebesség150 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kjongbu vonal témájú médiaállományokat.
Útvonal
Kjongbu vonal
Kjongi vonal
0.0 Szöul
3.2 Jongszan
9.1 Jongdungpho
11.7 Kuro
23.9 Anjang
27.5 Kumdzsong
33.9 Ivang
41.5 Szuvon
48.7 Pjongdzsom
56.5 Oszan
75.0 Phjongthek
Kjonggi/D-Cshungcshong
84.4 Szonghvan
89.8 Csikszan
96.6 Cshonan
Csanghang vonal
D-Cshungcshong/Szedzsong
107.4 Szodzsong-ri
114.9 Csoni
122.6 Csongdong (váltóház)
126.1 Szocshang (váltóház)
Oszong vonal
Cshungbuk vonal
129.3 Csocshivon
134.9 Nephan (váltóház)
139.8 Pugang
144.4 Mepho
Szedzsong/Tedzson
151.9 Sinthandzsin
157.5 Hödok
161.6 Tedzsoni depó
Honam vonal
Honam KTX
164.2 Kjongbu KTX
Tedzson vonal
166.3 Tedzson
173.6 Szecshon
Tedzson/É-Cshungcshong
182.5 Okcshon
182.9 Kjongbu KTX
190.8 Ivon
196.4 Csitan
200.8 Simcshon
204.6 Khakkje
211.6 Jongdong
226.2 Hvanggan
234.7 Cshuphungnjong
É-Cshungcshong/É-Kjongszang
240.7 Sinam (váltóház)
246.2 Csikcsisza
Kjongbuk vonal
253.8 Kimcshon
263.5 Tesin
269.2 Apho
276.7 Kumi
281.3 Szagok
289.5 Jamok
296.0 Vegvan
302.2 Jonghva
305.9 Sindong
308.2 Kjongbu KTX
313.3 Csicshon
É-Kjongszang/Tegu
323.1 Tegu
326.3 Kelet-Tegu
331.8 Komo
333.4 Kacshon
Tegu vonal
Tegu/É-Kjongszang
338.6 Kjongszan
345.7 Szamszong
353.1 Namszonghjon
361.8 Cshongdo
367.4 Singo
É-Kjongszang/D-Kjongszang
372.2 Szangdong
381.6 Mirjang
392.6 Midzson (v.h.) ←Midzson vonal
Kjongdzson vonal
394.1 Szamnangdzsin
403.2 Vondong
Jangszan tehervonal
412.4 Mulgum
D-Kjongszang/Puszan
421.8 Hvamjong
425.2 Kupho
430.3 Szaszang
Kaja vonal
Tonghe Nambu vonal
439.9 Puszandzsin
Uam vonal
441.7 Puszan

A Kjongbu vonal (hangul: 경부선Kjongbuszonhandzsa: 京釜線, RR: Gyeongbuseon?) vasútvonal Dél-Koreában a Korail üzemeltetésében, mely Szöult köti össze Puszannal Szuvon, Tedzson és Tegu városokon át.

Története[szerkesztés]

A vonalat a Japán Birodalom gyarmatosító politikájának részeként építették. 1894–1895 között Japán az első kínai–japán háborút vívta a Csing-dinasztiával Korea irányításáért. A háborút követően az oroszok kínai vasútépítési terveivel vetélkedve Japán Koreában kívánt vasútvonalakat építeni, összekötni Szöult a déli kikötővel, Puszannal.[2]

A földméréseket 1896-ban végezték el, és a helyiek nemtetszését figyelmen kívül hagyva a Koreai Császárság 1898-ban megadta az engedélyt Japánnak a vasút építésére. Az építkezés 1901. augusztus 20-án kezdődött meg, a helyi lakosok kényszermunkában építették a vasutat, és kuponokkal fizettek nekik. A vonal 1905. január 1-re készült el.[3] Az első vonatok 17 óra 4 perc alatt értek le a fővárosból Puszanba.[4] A menetidő új vonattípusok bevezetésével fokozatosan csökkent, 1985-re 4 óra 10 percre.[4]

A Kjongbu nagysebességű vasút első szakaszát 2004-ben adták át, második szakasza 2010-re épült meg. A menetidő így Szöul és Puszan között 2 óra 18 percre csökkent, Ulszan városát pedig 2 óra 2 perc alatt lehet elérni a fővárosból.[5]

Állomások[szerkesztés]

Állomás
neve
Hangul Handzsa Átszállás Táv.
(km)
Teljes
Táv.
Hely
Szöul 서울 Kjongbu KTX
Kjongi v.
Kjongin v.
1-es vonal
4-es vonal
AREX
- 0,0 Szöul Csung-ku
Namjong 남영 南營 1-es vonal 1,7 1,7 Jongszan-ku
Jongszan 용산 龍山 Kjongvon v.
(Csungang v.)
Jongszan v.
Honam vonal
Honam KTX
1-es vonal
1,5 3,2
Norjangdzsin 노량진 鷺梁津 1-es vonal
9-es vonal
2,6 5,8 Tongdzsak-ku
Tebang 대방 大方 1-es vonal 1,5 7,3 Jongdungpho
-ku
Singil 신길 新吉 1-es vonal
5-ös vonal
0,8 8,1
Jongdungpho 영등포 永登浦 Kjongbu KTX
1-es vonal
1,0 9,1
Sindorim 신도림 新道林 1-es vonal
2-es vonal
Sindzsong sz.
(2-es vonal)
1,5 10,6 Kuro-ku
Kuro 구로 九老 1-es vonal
Kjongin v.
(1-es vonal)
1,1 11,7
Kaszan
Digitális
Komplexum
가산
디지털
단지
加山
디지털
團地
1-es vonal
7-es vonal
2,4 14,1 Kumcshon-ku
Tokszan
(Haan-tong)
독산
(하안동입구)
禿山
(下安洞入口)
1-es vonal 2,0 16,1
Kumcshon-ku
cshong
금천구청 衿川區廳 1-es vonal
Kvangmjong v.
(1-es vonal)
1,2 17,3
Szokszu 석수 石水 1-es vonal 2,3 19,6 Kjonggi Anjang
Kvanak 관악 冠岳 1-es vonal 1,9 21,5
Anjang 안양 安養 1-es vonal 2,4 23,9
Mjonghak
(Szonggjol Egyetem)
명학
성결대앞
鳴鶴
(聖潔大앞)
1-es vonal 2,2 26,1
Kumdzsong 금정 衿井 1-es vonal
Kvacshon v.
(4-es vonal)
Anszan v.
(4-es vonal)
1,4 27,5 Kunpho
Kunpho 군포 軍浦 1-es vonal 2,2 29,7
Tangdzsong
(Hansze Egyetem)
당정
(한세대앞)
堂井
(韓世大앞)
1-es vonal 1,6 31,3
Ivang
(Koreai Vasutas
Főiskola)
의왕
(철도대학)
義王
(鐵道大學)
1-es vonal
Nambu
Hvamulgidzsi
v.
4,2 33,9 Ivang
Szonggjungvan
Egyetem
성균관대 成均館大 1-es vonal 2,9 36,8 Szuvon
Hvaszo 화서 華西 1-es vonal 2,6 39,4
Szuvon 수원 水原 Kjongbu KTX
1-es vonal
2,1 41,5
Szerju 세류 細柳 1-es vonal 2,9 44,4
Pjongdzsom
(Hansin Egyetem)
병점
(한신대)
餅店
(韓神大)
1-es vonal
Pjongdzsomgidzsi v.
(1-es vonal)
4,3 48,7 Hvaszong
Szema 세마 洗馬 1-es vonal 2,4 51,1 Oszan
Oszani
Főiskola

(Mulhjanggi
Arborétum)
오산대
(물향기
수목원)
烏山大
(물香気
樹木園)
1-es vonal 2,7 53,8
Oszan 오산 烏山 1-es vonal 2,7 56,5
Csinü 진위 振威 1-es vonal 4,0 60,5 Phjongthek
Szongthan 송탄 松炭 1-es vonal 3,8 64,3
Szodzsong-ri
(Kukcse Főiskola)
서정리
(국제대학)
西井里
(國際大學)
1-es vonal 2,2 66,5
Csidzse 지제 芝制 1-es vonal 4,8 71,3
Phjongthek 평택 平澤 1-es vonal 3,7 75,0
Szonghvan
(Namszoul Egyetem)
성환
(남서울대)
成歡
(南서울大)
1-es vonal 9,4 84,4 Dél-Cshungcshong Cshonan
Csikszan 직산 稷山 1-es vonal 5,4 89,8
Tudzsong 두정 斗井 1-es vonal 3,8 93,6
Cshonan 천안 天安 1-es vonal
Csanghang v.
Anszong v. (lezárva)
3,0 96,6
Szodzsong-ri 소정리 小井里 - 10,8 107,4 Szedzsong
Csoni 전의 全義 - 7,5 114,9
Csondong 전동 全東 - 7,7 122,6
Szocshang 서창 瑞倉 Oszong v. 3,5 126,1
Csocshivon 조치원 鳥致院 Cshungbuk v. 3,2 129,3
Nephan 내판 內板 - 5,6 134,9
Pugang 부강 芙江 - 4,9 139,8
Mepho 매포 梅浦 - 4,6 144,4
Sintandzsin 신탄진 新灘津 - 7,5 151,9 Tedzson Tedok-ku
Hödok 회덕 懷德 - 5,6 157,5
Tedzson
dzsocshadzsang
대전
조차장
大田
操車場
Honam vonal 4,1 161,6
Tedzson 대전 大田 Kjongbu KTX
Tedzson v.
1-es metró
4,7 166,3 Tong-ku
Szecshon 세천 細川 - 7,6 173,6
Csungjak
(lezárva)
증약 增若 - - - Észak-Cshungcshong Okcshon
Okcshon 옥천 沃川 - 8,0 182,5
Kaphung
(lezárva)
가풍 加豊 - - -
Ivon 이원 伊院 - 8,3 190,8
Csithan 지탄 池灘 - 5,6 196,4
Simcshon 심천 深川 - 4,4 200,8 Jongdong
Kakkje 각계 覺溪 - 3,8 204,6
Jongdong 영동 永同 - 7,0 211,6
Miruk
(lezárva)
미륵 彌勒 - - -
Hvanggan 황간 黃澗 - 14,6 226,2
Cshuphungnjong 추풍령 秋風嶺 - 8,5 234,7
Sinam 신암 新岩 - 6,0 240,7 Észak-Kjongszang Kimcshon
Csikcsisza 직지사 直指寺 - 5,5 246,2
Kimcshon 김천 金泉 Kjongbuk v. 7,6 253,8
Tesin 대신 大新 - 9,7 263,5
Apho 아포 牙浦 - 5,7 269,2
Kumi 구미 龜尾 7,5 276,7 Kumi
Szagok 사곡 沙谷 - 4,6 281,3
Jangmok 약목 若木 - 8,2 289,5 Cshilgok
Vegvan 왜관 倭館 - 6,5 296,0
Jonghva 연화 蓮花 - 6,2 302,2
Sindong 신동 新洞 - 3,7 305,9
Csicshon 지천 枝川 - 7,4 313,3
Tegu 대구 大邱 1-es metró 9,8 323,1 Tegu Puk-ku
Tongdegu 동대구 東大邱 Kjongbu KTX
Tegu vonal
1-es metró
3,2 326,3 Tegu
Komo 고모 顧母 - 5,5 331,8 Szuszong-ku
Kacshon 가천 佳川 Tegu vonal 1,6 333,4
Kjongszan 경산 慶山 - 5,2 338,6 Észak-Kjongszang Kjongszan
Szamszong 삼성 三省 - 7,1 345,7
Namszonghjon 남성현 南省峴 - 7,4 353,1 Cshongdo
Cshongdo 청도 淸道 - 8,7 361,8
Singo 신거 新巨 - 5,6 367,4
Szangdong 상동 上東 - 4,8 372,2 Dél-Kjongszang Mirjang
Mirjang 밀양 密陽 Kjongbu KTX 9,4 381,6
Muvol
(lezárva)
무월 無月 - - -
Midzson 미전 美田 Mijeon Line 11,0 392,6
Szamnangdzsin 삼랑진 三浪津 Kjongdzson v. 1,5 394,1
Vondong 원동 院洞 - 9,1 403,2 Jangszan
Mulgum 물금 勿禁 - 9,2 412,4
Hvamjong 화명 華明 - 9,4 421,8 Puszan Puk-ku
Kupho 구포 龜浦 Kjongbu KTX
3-as metró
3,4 425,2
Szaszang 사상 沙上 Kaja vonal 5,1 430,3 Szaszang-ku
Puszandzsin 부산진 釜山鎭 Tonghe Nambu v.
1-es metró
9,6 439,9 Puszandzsin-ku
Puszan 부산 釜山 Kjongbu KTX
1-es metró
1,8 441,7 Tong-ku

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 경부선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  2. Korea’s Railway Network the Key to Imperial Japan’s Control. The Asia-Pacific Journal: Japan Focus. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  3. [책갈피 속의 오늘]1901년 경부선 철도 기공 (koreai nyelven). The Dong-a Ilbo, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés: 2015. szeptember 29.)
  4. a b 열차속도의 변천 (koreai nyelven). Korail. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
  5. KTX Gyeongbu Line completed, offering quick service from Gyeongju & Busan to Seoul!. Korea Tourism Organization, 2010. május 11. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 29.)