Kitaszato Sibaszaburó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kitaszato Sibaszaburó
Kitasato Shibasaburo.jpg
Életrajzi adatok
Született1853. január 29.
Oguni
Elhunyt1931. június 13. (78 évesen)
Tokió
Sírhely Aoyama Cemetery
Ismeretes mint a pestis kórokozójának társfelfedezője
Nemzetiség japán
Iskolái Tokió Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Tokiói Császári Egyetem
Pályafutása
Szakterület mikrobiológia
Tudományos fokozat Doctor of Medicine
Szakmai kitüntetések
Order of the Rising Sun, 1st class
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitaszato Sibaszaburó témájú médiaállományokat.

Kitaszato Sibaszaburó (japánul 北里 柴三郎, Hepburn-átírással Kitasato Shibasaburō; 1853. január 29. - 1931. június 13.) japán orvos és bakteriológus, aki Alexandre Yersinnel párhuzamosan felfedezte a pestis kórokozóját és a diftériaszérumon végzett munkájáért 1901-ben orvosi Nobel-díjra jelölték.[1]

Élete[szerkesztés]

Kitaszato Sibaszaburó 1853. január 29-én született Japán Higo tartományának (ma Kumamoto prefektúra) Oguni falujában. A Kumamotói Orvosi Főiskolán és a Tokiói Császári Egyetemen orvosnak tanult.

1885 és 1889 között Németországban a neves bakteriológus, Robert Koch munkatársaként dolgozott. 1889-ben ő volt az első akinek tiszta tenyészetben sikerült előállítania a tetanusz kórokozóját. 1890-ben a Emil von Behringgel közösen kidolgozta a tetanusz szérumterápiáját, vagyis előzetesen immunizált állatok vérszérumát fertőzött állatokba injekciózva sikerült meggátolniuk a betegség kialakulását (ún. passzív immunizáció, szemben az aktív immunizációval, amikor a szervezet saját immunrendszerét késztetik az antitestek előállítására). Ezért a munkáért Behring 1901-ben orvosi Nobel-díjat kapott; Kitaszatót is jelölték, de a díjat végül nem ítélték meg neki. Részt vett a diftéria és a lépfene elleni szérumterápia kidolgozásában is.

1891-ben visszatért Japánba és Fukuzava Jukicsi segítségével megalapította Fertőző Betegségek Kutatóintézetét. Kimutatta, hogy az oltóanyag elkészítésekor elpusztult baktériumok is használhatóak és tanulmányozta a tuberkulózis kórokozójának terjedését.

1894-ben a japán kormány kérésére Hongkongban tanulmányozta az ott kitört bubópestis-járványt és sikerült azonosítania a betegséget okozó baktériumot. Az ugyanott dolgozó francia Alexandre Yersin néhány nappal később, tőle függetlenül felfedezte a Yersinia pestis-t és mivel Kitaszato közleménye némileg ellentmondásos és bizonytalan volt, a tudományos közvélemény Yersint tartotta a baktérium felfedezőjének.[2][3]

1899-ben Kitaszato és tanítványa, Siga Kijosi azonosította a vérhas kórokozóját.

1914-ben az intézetet beolvasztották a Tokiói Császári Egyetembe, Kitaszato pedig tiltakozásul lemondott igazgatói tisztségéről és megalapította a Kitaszato Intézetet (ma Kitaszato Egyetem) , amelyet aztán halálig vezetett.

1921-ben néhány más orvossal közösen megalapította a pontos orvosi hőmérőket gyártó Szekiszen Ken-onki társaságot (ma Terumo Corporation).

Kitaszato volt a tokiói Keio Egyetem orvosi tanszékének első dékánja, a Japán Orvostudományi Társaság első elnöke és beválasztották a parlament felsőházába. 1924-ben bárói (dansaku) rangot kapott.

Kitaszato Sibaszaburó 1931. június 31-én halt meg tokiói otthonában koponyaűri vérzés következtében. A laboratóriumokban használt Büchner-palack másik neve Kitaszato-palack és róla nevezték el a Kitasatospora baktériumnemzetséget.

Források[szerkesztés]

  1. Shibasaburo Kitasako - Nomination
  2. Howard-Jones, Norman (1973). „Was Shibasaburo Kitasato the Co-Discoverer of the Plague Bacilllus?”. Perspectives in Biology and Medicine 16 (Winter), 292–307. o. DOI:10.1353/pbm.1973.0034.  
  3. Solomon, Tom (1997. július 5.). „Hong Kong, 1894: the role of James A Lowson in the controversial discovery of the plague bacillus.”. Lancet 350 (9070), 59–62. o. DOI:10.1016/S0140-6736(97)01438-4.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kitasato Shibasaburō című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.