Kitaszato Sibaszaburó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kitaszato Sibaszaburó
Kitasato Shibasaburo.jpg
Életrajzi adatok
Született 1853. január 29.
Oguni
Elhunyt 1931. június 13. (78 évesen)
Tokió
Ismeretes mint a pestis kórokozójának társfelfedezője
Nemzetiség japán
Iskolái Tokió Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Tokiói Császári Egyetem
Pályafutása
Szakterület mikrobiológia
Szakmai kitüntetések
Grand Cordon of the Order of the Rising Sun
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kitaszato Sibaszaburó témájú médiaállományokat.

Kitaszato Sibaszaburó (japánul 北里 柴三郎, Hepburn-átírással Kitasato Shibasaburō; 1853. január 29. - 1931. június 13.) japán orvos és bakteriológus, aki Alexandre Yersinnel párhuzamosan felfedezte a pestis kórokozóját és a diftériaszérumon végzett munkájáért 1901-ben orvosi Nobel-díjra jelölték.[1]

Élete[szerkesztés]

Kitaszato Sibaszaburó 1853. január 29-én született Japán Higo tartományának (ma Kumamoto prefektúra) Oguni falujában. A Kumamotói Orvosi Főiskolán és a Tokiói Császári Egyetemen orvosnak tanult.

1885 és 1889 között Németországban a neves bakteriológus, Robert Koch munkatársaként dolgozott. 1889-ben ő volt az első akinek tiszta tenyészetben sikerült előállítania a tetanusz kórokozóját. 1890-ben a Emil von Behringgel közösen kidolgozta a tetanusz szérumterápiáját, vagyis előzetesen immunizált állatok vérszérumát fertőzött állatokba injekciózva sikerült meggátolniuk a betegség kialakulását (ún. passzív immunizáció, szemben az aktív immunizációval, amikor a szervezet saját immunrendszerét késztetik az antitestek előállítására). Ezért a munkáért Behring 1901-ben orvosi Nobel-díjat kapott; Kitaszatót is jelölték, de a díjat végül nem ítélték meg neki. Részt vett a diftéria és a lépfene elleni szérumterápia kidolgozásában is.

1891-ben visszatért Japánba és Fukuzava Jukicsi segítségével megalapította Fertőző Betegségek Kutatóintézetét. Kimutatta, hogy az oltóanyag elkészítésekor elpusztult baktériumok is használhatóak és tanulmányozta a tuberkulózis kórokozójának terjedését.

1894-ben a japán kormány kérésére Hongkongban tanulmányozta az ott kitört bubópestis-járványt és sikerült azonosítania a betegséget okozó baktériumot. Az ugyanott dolgozó francia Alexandre Yersin néhány nappal később, tőle függetlenül felfedezte a Yersinia pestis-t és mivel Kitaszato közleménye némileg ellentmondásos és bizonytalan volt, a tudományos közvélemény Yersint tartotta a baktérium felfedezőjének.[2][3]

1899-ben Kitaszato és tanítványa, Siga Kijosi azonosította a vérhas kórokozóját.

1914-ben az intézetet beolvasztották a Tokiói Császári Egyetembe, Kitaszato pedig tiltakozásul lemondott igazgatói tisztségéről és megalapította a Kitaszato Intézetet (ma Kitaszato Egyetem) , amelyet aztán halálig vezetett.

1921-ben néhány más orvossal közösen megalapította a pontos orvosi hőmérőket gyártó Szekiszen Ken-onki társaságot (ma Terumo Corporation).

Kitaszato volt a tokiói Keio Egyetem orvosi tanszékének első dékánja, a Japán Orvostudományi Társaság első elnöke és beválasztották a parlament felsőházába. 1924-ben bárói (dansaku) rangot kapott.

Kitaszato Sibaszaburó 1931. június 31-én halt meg tokiói otthonában koponyaűri vérzés következtében. A laboratóriumokban használt Büchner-palack másik neve Kitaszato-palack és róla nevezték el a Kitasatospora baktériumnemzetséget.

Források[szerkesztés]

  1. Shibasaburo Kitasako - Nomination
  2. Howard-Jones, Norman (1973). „Was Shibasaburo Kitasato the Co-Discoverer of the Plague Bacilllus?”. Perspectives in Biology and Medicine 16 (Winter), 292–307. o. DOI:10.1353/pbm.1973.0034.  
  3. Solomon, Tom (1997. július 5.). „Hong Kong, 1894: the role of James A Lowson in the controversial discovery of the plague bacillus.”. Lancet 350 (9070), 59–62. o. DOI:10.1016/S0140-6736(97)01438-4.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kitasato Shibasaburō című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.