Kisvárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Várda.
Kisvárda
Kisvárda, főtér
Kisvárda, főtér
Kisvárda címere
Kisvárda címere		 Kisvárda zászlaja
Kisvárda zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásváros
járásszékhely
PolgármesterLeleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4600
Körzethívószám45
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 990 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség459,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 04″
Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kisvárda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvárda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisvárda (németül: Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település egykoron a Rétköz mocsarának védelmében épült. A város a megye harmadik legnépesebb települése Nyíregyháza és Mátészalka után.

Földrajza és éghajlata[szerkesztés]

Nyíregyházától 47 kilométerre északkeletre, az ukrán határtól 22 kilométerre délre terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.

Kisvárdát földrajzilag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

  • Legmagasabb pontjai:
    • Asszonyhegy – 139 m (Kisvárda és Pap között)
    • Farkas-hegy – 133 m (Kisvárdától északra)
    • Kunyhó-hegy – 123 m
    • Ördög-hegy – 123 m (Kisvárda és Jéke között)

Kisvárda éghajlatát az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja, mivel az Alföldön, a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20–50 kilométerre helyezkedik el. Éghajlata kontinentális, így területén nagy hőingadozás jellemző: a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete között a különbség a 25 °C-ot is elérheti.

Megközelítése[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

A város területén – nagyjából dél-északi irányban – végighúzódik a 4-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Nyíregyháza és Záhony irányából is. Belterületét azonban a főút elkerüli, azon csak alsóbbrendű utak húzódnak keresztül. A környező települések közül Ajakkal és Fényeslitkével a főúttal többé-kevésbé párhuzamosan húzódó 4145-ös út, Dögével a 3832-es, Anarccsal és Vásárosnamény térségével a 4108-as, Pappal és Nyírlövővel a 4109-es, Jékével és Tornyospálcával a 4111-es utak kötik össze. Cigánd és Sátoraljaújhely felé a 381-es főút vezet innen, a 4149-es, a 4153-as, a 4154-es és a 4155-ös utak pedig lényegében a város belső útjai.

Vasút[szerkesztés]

A hazai vasútvonalak közül a várost a (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a központ déli részén, az autóbusz-állomás közelében lévő Kisvárda vasútállomás, északi szélén pedig Kisvárda-Hármasút megállóhely. Korábban vezetett vasút a városból Baktalórántháza irányában is (Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal), de azt 1973-ban megszüntették. A vonalnak a kiinduló állomáson felül egy megállási pontja volt a városban, Kisvárdai szőlők megállóhely.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza, a honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban a települést Warda és Warada írásmóddal is említik az oklevelekben. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

Története[szerkesztés]

A kisvárdai vár ma színházként funkcionál
Kisvárda a 19. század végi képeslapon; a villamosítás kezdetei
Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

Szent István király uralkodása idején rövid ideig az újonnan létrehozott Borsova vármegye székhelye volt.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába került, amelynek egyik ágának névadójává vált. Már ebben az időben is jelentős volt a település gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartottak heti vásárokat.

A város tulajdonosa, a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a 15. században megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ben Várday Pelbárt kapott kővárépítési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén kezdődtek meg a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16–17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a több ostromot is szerencsésen átvészelő kővár védelmében Kisvárda volt Szabolcs vármegye központja. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a csizmadiacéh.

1703 júliusában Rákóczi tiszántúli hadjárata során Kisvárdához érkezett, hadserege elől a vármegye nemességének egy része a kisvárdai várba zárkózott. Rákóczi felszólította őket a csatlakozásra, amikor ezt elutasították, megkezdte az ostrom előkészületeit. Ehhez megfelelő felszerelése nem volt, így amikor a nemesség megüzente, hogy szándékai nem ellenségesek, céljuk az események alakulásának kivárása, a kuruc sereg továbbvonult. A nemesség nem sokkal később Rákóczi pártjára állt.

Két évszázados pangást követően a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, és az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszer annyi, mint a dinamikusan fejlődő megyeszékhelyen, Nyíregyházán.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, akik a népesség negyedét tették ki. A második világháború során a kisvárdai gettóból mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler táboraiba, zömmel Auschwitzba. A háború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre a 20. század hatvanas éveiben került sor, aminek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989 óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda.

Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.[forrás?]

A város címere[szerkesztés]

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs bal oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, jobb oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány. A sárkány motívum a város felemelkedéséért felelős Várday család címeréből származik, melynek több tagja is volt a Sárkány Lovagrend soraiban.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Oláh Albert (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Dr. Oláh Albert (SZDSZ)[4]
  • 1998–2001: Dr. Oláh Albert (független)[5]
  • 2001–2002: Dr. Oláh Albert (független)[6][7]
  • 2002–2006: Dr. Oláh Albert (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Oláh Albert (független)[9]
  • 2010–2014: Leleszi Tibor (Fidesz)[10]
  • 2014–2019: Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2001. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[6] egyelőre nem tisztázott okból. (A Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása szerint a polgármester halála miatt,[12] de ez nyilvánvalóan téves.[13])

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
16 888
16 706
16 084
15 432
15 095
14 990
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,2% németnek mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,6%, református 35,9%, görögkatolikus 11,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (17,4% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 1,4% ukránnak, 0,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% románnak és szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,7% volt római katolikus, 31,5% református, 10,8% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox keresztény, 4% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma – 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
  • Kisvárdai vár (ma színház)
  • Református temploma – 1871-ben épült.
  • Rétközi Múzeum – Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, amely 1900-ban épült.
  • Római katolikus templom – A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai István csapatai rombolták le, s amelyet aztán Várday Kata építtett újjá, de az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
  • Kisvárdai Várfürdő
  • Szent László-szobor

Rendezvények[szerkesztés]

  • Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja
  • 2015 óta minden nyáron itt rendezik a térség legnagyobb zenei fesztiválját, a L.E.S.Z. Fesztet.[17]

Egészségügyi és szociális intézmények[szerkesztés]

  • Szent Damján Görögkatolikus Kórház
  • Idősek Otthona

Oktatási intézmények[szerkesztés]

A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium főbejárata
Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda

Közművelődési intézmények[szerkesztés]

Várszínház és Művészetek Háza
  • Várszínház és Művészetek Háza
  • Várday István Városi Könyvtár
  • Rétközi Múzeum

Templomai[szerkesztés]

A római katolikus templom

Református templom[szerkesztés]

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, amely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai harangtorony alapkövét, és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templom[szerkesztés]

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király – a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint – Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön aratott győzelem emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várday Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görögkatolikus templom[szerkesztés]

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Evangélikus templom[szerkesztés]

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

Gazdaság[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • szeszgyártás
  • elektronikai ipar
  • fékbetétek gyártása

Kereskedelme[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az épülő új polgármesteri hivatal 2013-ban

Sport[szerkesztés]

A Kisvárda FC labdarúgócsapat a 2017-18-as idényben az MTK mögött feljutott második helyen az első osztályba.[18] Ezt követően folyamatosan az élvonalban szerepelt a csapat. Eddigi legnagyobb sikerét a 2021-22-es idényben érte el, mely során a tabella második helyén végzett, ezzel jogot szerzett az UEFA Európa Konferencia Liga 2021-22-es kiírásának selejtezősorozatában való indulásra.
A csapat a mérkőzéseit a 2850 férőhelyes Várkerti Stadionban játssza.[19]

A Várkerti Stadion

A Kisvárda KC női kézilabda csapata a 2017/18 as szezonban az első osztályban szerepelt

Az európai uniós pályázatból[20] átalakított sétálóutca, 2013

Kisvárdához kötődő híres személyek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. ↑ a b A 2001. július 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. ↑ Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. ↑ Dr. Oláh Albert – polgármester – Kisvárda (magyar nyelven) (html). Napkeletnépe.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ 4.2 A nemzetiségi népesség száma településenként – cigány. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  15. ↑ Kisvárda Helységnévtár
  16. ↑ Kisvárda Helységnévtár
  17. ↑ A fesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2017. július 11.)
  18. ↑ A KISVÁRDA IS FELJUTOTT AZ NB I-BE. Origo, 2018. május 20. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
  19. ↑ https://kisvardafc.hu/oldal/7/stadion
  20. ↑ A Sétálóutca és a parkolók ünnepélyes átadása. Kisvárda város honlapja. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
  21. ↑ Testvérvárosaink. kisvarda.hu. (Hozzáférés: 2021. június 28.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisvárda&oldid=26631902”