Kiss József László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss József László
KissJozsefViziuttoro.jpg
Született 1922. október 19.
Bölcske
Elhunyt 1989. február 21. (66 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása tanár, ifjúsági regényíró

Kiss József (Bölcske, 1922. október 19.Budapest, 1989. február 21.) tanár, iskolaigazgató, ifjúsági regényíró.


Élete[szerkesztés]

Bölcskén, Tolna vármegyében született. Apja: Kiss József villamoskalauz, anyja: Tóth Erzsébet háztartásbeli, római katolikusok. Budapest X. kerületében, a Szapáry utca 14. szám alatt éltek.

A budapesti X. kerületi Elnök utcai polgári iskolát végezte el, majd az 1936/37. iskolai évtől a Budapesti M. kir. Állami Tanítóképző Intézet tanulója volt. Az 5. évfolyamot jó minősítéssel 1941. május 20-án fejezte be. Tanulmányait az 1941/1942-es tanévben az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola I. évfolyamán, Szegeden folytatta. A földrajz-természetrajzi szakcsoportban tanult, kiegészítő tantárgya a szlöjd, egyetemi szaktárgyai: filozófia-pedagógia. Alapvizsgát 1943. június 5-én tett.

1944 nyarán főiskolai hallgatóként munkaszolgálatot teljesített az erdélyi Ojtozi-szorosban.

1944 novemberében tagja lett a budapesti VIII. kerületi Szentkirályi utcában elhelyezkedett, katonaszökevényekből és ellenállókból verbuválódott Görgey-zászlóaljnak, amely 1944. december 8-án kitelepült a Börzsöny hegységbe. Partizán tevékenység után 1944. december 24-én érkeztek meg a front szovjet oldalára. 1944. december 28-án az alakulat 68 tagja igazolással távozhatott. Budapest ostroma még folyt, Kiss József valószínűleg Szegedre tartott.

A háborús események miatt csonka 1944/45. tanévben 1945. január 30-án 30 hallgatóval kezdődött meg a tavaszi félév, mely júniusban 104 hallgatóval zárult. Ennek során Kiss József egyetemi szaktárgyaiból egyet elismertek.

1945. január 18-án a Szegedi Igazoló Bizottsághoz a 15/1945. M. E. számú rendelet értelmében nyilatkozatot nyújtott be, 1945. március 27-én igazolták, az iratot átvette: 1945. április 3-án.

1945. január 1-jétől közalkalmazásban állt: Ószentivánon (Torontál vármegye, ma: Tiszasziget, Csongrád megye) mint állami elemi iskolai helyettes tanító. Feltételezhetően a következő évben is itt tanított. Egykori tanítványai 1985-ben köszönthették körükben.

A főiskolára az 1946/1947. IV. évfolyam I. félévében nem volt beiratkozva. Képesítő vizsgájának kelte: 1947. június 26.

1948. január 19-én általános iskolai helyettes tanár lett a székesfőváros alkalmazásában a X. kerületi Simor u. 29-31. alatti Fővárosi Általános Fiúiskolában (2012-ben Vajda Péter Ének-zene és Testnevelés Tagozatos Általános Iskola). 1948. július 1-jén polgári iskolai tanárrá nevezték ki ugyanott (lakása: X. Szapáry – 1953-tól Bláthy Ottó – utca 14.), családi állapota nőtlen. Törzsfizetése a 4. fizetési fokozatban 350 forint volt.

1950. március 1-jén Kiss József igazgató-helyettes káderképző iskolára ment. 1950. április 10-én visszakerült a Simor utcai Fővárosi Általános Fiúiskolába.

1950. június 15-én a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének kulturális osztályára helyezték függetlenített munkatársnak. A fővárosi tanári állásról emiatt lemondott. 1952. június 1-jén a Pedagógusok Szakszervezete Budapesti Központjától/Országos Központjából „a Bp-i Tanács vegye át /júl. 1.-től/ és nevezze ki lehetőleg egy vidéki diákotthonba igazgatónak.” (294/a/IV.szem. Bp. 1952. máj. 20.), ekkor megbízták a Budapest XII. kerületi Hegyhát utcai gyermekotthon vezetésével.

1952. szeptember 2-án a XII. Hegyhát utcai gyermekotthonból áthelyezték a Zamárdi gyermekotthonba. Zamárdiban Könözsy Mária mellett volt igazgató.

1952. szeptember 1-től 27 napra különélési pótlékot kapott á 12 forint. 1952. október 12-től felesége, Kiss Józsefné váltós nevelő ugyanitt dolgozott. 1952. október 14-én Zamárdi tanácselnöke értesítette, hogy lakáskiutalása folyamatban van. 1953. augusztus 31-ig volt Zamárdiban beosztása.

1953. augusztus 15-én áthelyezték a budapesti Mayer Ferenc Fiúotthonba (XII. Városmajor u. 31.). (Ma római katolikus egyházi iskola működik az épületben).

Következő, tanári munkahelye a Fővárosi Általános Fiúiskola volt (Budapest XII. Városmajor utca 59.). Az iskola neve 1959/1960-tól 1963-ig Kelen József Általános Fiúiskola. 2012-ben Kós Károly Ének-zene Emeltszintű Általános Iskola néven a Városmajori Gimnázium tagintézménye).

1963-ban Budapest XII. kerületében úttörőtitkár lett.

1968. augusztus 16-án a Zugligeti Általános Iskolában munkába lépett, mint igazgatóhelyettes.

1982-ben, 60 éves korában igazgatóként vonult nyugállományba.

1988 őszén gégerákkal műtötte dr. Lellei István professzor a János kórház I. Sebészetén.

1989. február 21-én hunyt el Budapesten. Kiss József temetése Bölcskén 1989. március 10-én 15.00 órakor történt.

Családja[szerkesztés]

Első feleségének neve, akivel valószínűleg 1950-től négy-öt évig éltek együtt, nem ismert. Leányuké szintén nem. Második feleségével, Viktóriával 1965 körül házasodtak össze, s annak haláláig éltek együtt. Nevelt lánya, Salinger Viktória Santa Lucián, Dél-Amerikában élt és hunyt el.

Művei[szerkesztés]

Kiss József László néven[szerkesztés]

  • Jó szelet, kapitány! Gaál Éva rajzaival, szerkeszti T. Aszódi Éva. Budapest, 1971. Móra Ferenc Könyvkiadó, 259 p., 1976. Móra Könyvkiadó
  • Talán Pista. Várnai György rajzaival. Budapest, 1994. Móra Könyvkiadó, 263 p.
  • Parancsolsz egy kézigránátot? Fedélterv: Miklosovits László. Budapest, 1975. Kozmosz Könyvek, 354 p.
  • Gut Wind, Kapitän! Übers. Ita Szent-Iványi, Ill.: Gisela Neumann. Berlin, 1976., Kinderbuchverlag, 300 p.
  • Dobry vietor, kapitan! Preklad: Stefan Teren, ilustroval: Vladimir Kardelis. Bratislava, 1980. Mladé letá, 206 p.
  • Jó szelet, kapitány! diafilm Rajzolta: Sajdik Ferenc, szerkesztette Walla Gézáné. Budapest, 1973. Magyar Diafilmgyártó Vállalat, 61 kocka. [1]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csohány Endre: Ha ég a ház. Budapest, 1988., Magvető Könyvkiadó, 320 p.
  • Gazsi József: Fények a Börzsönyben – Egy antifasiszta zászlóalj története. Budapest, 1976. Zrínyi Katonai Kiadó – Kossuth Könyvkiadó, 235 p., + függelék
  • Kiss Róbert Károly – Vajda Tamás (szerk.): Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története. Szeged, 2010. Belvedere Meridionale, 208. p.
  • Laczó Katalin dr., Dr. Apróné, (főszerk.): Szegedi Tanárképző Főiskola 1873-1988. Szeged, 1998. Kiadja dr. Békési Imre, 577 p.
  • Simon Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés Magyarországon. Budapest, 1979.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 1222-35/1950.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 1222-417/1950.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 14-209/1952.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 14-418/1952.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 14-561/1952.
  • XXIII.113.a. Bp.Főv.Tan.VB Okt. oszt. 14-137/1953., 17-165/1953., 19-186/1953.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997
  • Petőfi Irodalmi Múzeum
  • Szerzői adatlapja a Molyon

További információk[szerkesztés]