Ugrás a tartalomhoz

Kismagyaród

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kismagyaród (Leskovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségStridóvár
Jogállásfalu
Alapítás éve1448
PolgármesterBranko Resman
Irányítószám40312
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség83 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 15″, k. h. 16° 16′ 30″46.487500°N 16.275000°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 15″, k. h. 16° 16′ 30″46.487500°N 16.275000°E
SablonWikidataSegítség

Kismagyaród (korábban Lészkócz, Leszkovecz, horvátul: Leskovec) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Csáktornyától 17 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 2 km-re délnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1448-ban "Poss Leskocz in dominio Strydo" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. 1456-ig a Cillei család birtoka. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás magyar király 1477-ben Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " LESZKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Stridónak szomszédságában, és annak filiája, határja sovány."[2]

A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 133, túlnyomórészt horvát lakosa volt.

2001-ben 112 lakosa volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]