Ugrás a tartalomhoz

Kisgyörgy Réka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgyörgy Réka
Élete
Született1967. november 8. (56 éves)
Barót
SzüleiKisgyörgy Zoltán
HázastársaJakabffy Tamás
Pályafutása
Írói álneveSzentgyörgyi Mária
Jellemző műfaj(ok)próza

Kisgyörgy Réka, álneve: Szentgyörgyi Mária (Barót, 1967. november 8. –) romániai magyar író, újságíró, Kisgyörgy Zoltán geológus leánya.

Életútja

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgyön a Matematika–Fizika Líceumban érettségizett (1986). A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon tanári diplomát szerzett. 1990-től a Romániai Magyar Szó kolozsvári munkatársa.

Első írásával az Utunkban jelentkezett (1987), itt s a Korunk, Igaz Szó, Echinox hasábjain jelentek meg esszéi, ismertetései. Az Utunkban sorozatosan közölt novellái (1987–88) kiváltották a kritika érdeklődését. „Novelláiban regényrészletek?” – kérdezte Szász János. A szemléletesség nem a cselekmény, hanem egy életérzés alakulásához fest hátteret: egy tűnődő, tétova, titkokat finom ujjakkal bogozó, a világot betéve ismerő, hol keserűen, hol élvezettel fölismerő érzékenység veszi minduntalan számba a lét első és végső kérdéseit." 1992-ben Látó-nívódíjban részesült.

Angyalok kenyere című elbeszéléskötete 1993-ban jelent meg, Marosvásárhelyen dedikálta első alkalommal a Látó 1994-es díjkiosztó ünnepségén.[1]

1992-ben az Éneklő Borz című hangos folyóirat egyik alapítója Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Visky András társaságában. Számos, magyarok által (is) lakott településen sikerrel szerepeltek.[2]

Az 1989-es rendszerváltást követő politikai, egyházi, nemzetiségi, kulturális eseményekről számolt be, riportokat készített jeles emberekkel, Székely Árpáddal (1993); Vincze Gábor történésszel (1996); Ioan Lăcătuşsal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével (1996); Mózes Árpáddal, az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspökével (1998); Bartha Zoltánnal, a kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó vezetőjével (1998); Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal (199); Szőcs István íróval, irodalomkritikussal (1999); Szilágyi Júlia íróval, irodalomkritikussal (1999); Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel (2001). A 2005-ben megszűnt Romániai Magyar Szó után az utódlap Új Magyar Szónál folytatta újságírói tevékenységét.

A Reményik Sándor Emlékkönyvben Kisgyörgy Réka által gyűjtött versek jelentek meg (1999, ESZC). A Látó-nívódíjas szerzők A hibátlanság vágya című antológiájában prózaírással szerepelt (2010).[3]

Művei

[szerkesztés]
  • Angyalok kenyere. Novellák; Polis, Kolozsvár, 1993
  • Húsvéti olvasókönyv; összeáll., szerk. Kisgyörgy Réka; Kolozsvári Evangélikus Püspökség–Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1998
  • Reményik Sándor emlékkönyv; összegyűjt., szöveggond. Kisgyörgy Réka; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1998

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, 1994. február 10.
  2. A pozsonyi Kalligram című folyóirat áprilisi száma: Éneklő Borz különszám. Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1996. május 1.
  3. Látó nívódíjai, Látó-nívódíjas szerzők antológiája, 2010

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Szász János: Kisgyörgy Réka prózái. A Hét, 1988/17.