Győri Nemzeti Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisfaludy Színház szócikkből átirányítva)
Győri Nemzeti Színház
Győr 2 - nemzeti színház.jpg
Település Győr
Építési adatok
Építés éve 19731978
Megnyitás 1978. november 2.
Építési stílus modern
Felhasznált anyagok görög márványlapok, carrarai márványburkolat
Tervező Győri Tervező Vállalat Vincze Kálmán vezetésével
Kivitelező Győr megyei Állami Építőipari Vállalat
Hasznosítása
Felhasználási terület A Győri Nemzeti Színház társulata, a Győri Balett társulata előadásai
Tulajdonos Győr Megyei Jogú Város
Alapadatok
Tszf. magasság 123 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei az északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás,
"síugrósánc" - meredekszögű zsinórpadlás-tető
Elhelyezkedése
Győri Nemzeti Színház (Győr)
Győri Nemzeti Színház
Győri Nemzeti Színház
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.

A Győri Nemzeti Színház egy színház Győr belvárosában.

Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés a mai Radó-szigeten. 1811-ben megalakul az első magyar színtársulat. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. A színház Kisfaludy Károly nevét viselte. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Igazgatója 2011 óta Forgács Péter.[1]

A győri Győri Nemzeti Színházba 128 283-an látogattak el 2008-ban, s ezzel a hatodik helyet foglalja el négy neves fővárosi színház és a Miskolci Nemzeti Színház mögött.[2]

Győr színészetének vázlatos története[szerkesztés]

A XVIII. század közepétől, a XIX. század elején, Magyarországon túlsúlyban volt a németajkú lakosság. Ezek közé tartozott Győr is. Érintőleges szerepe volt az egyházi iskoláknak is, ahol az iskolai színjátszásnak kedvező, míg a polgári színjátszásra gyakran kedvezőtlen tényezőként hatottak. A magyar drámairodalom kezdetleges állapotban volt, s a magyar színjátszásnak gyakorlatilag nem volt előképe. A németeknek volt kitől tanulniuk, hiszen Bécsből érkeztek, ahol már évtizedekkel előbb bőséges anyagi, erkölcsi, szellemi támogatással és társadalmi szükségletként virágzott a színművészet.

A városban az első színjátszási nyomokat a jezsuiták iskolájában találjuk. 1640-ben Ignatius Victor címmel adták elő a növendékek a legrégebben ismert jezsuita iskoladrámát. A XVIII. Közepétől rendszeresen voltak iskolai színi eladások a jezsuitáknál. Az iskolai színjátékok nyelve a latin volt, de elvétve találhatók voltak magyar vagy magyarra fordított előadások is. Az első biztos adat 1742-ből van a győri német színjátszásról. A színészek a Fehér bárány fogadó nagytermében játszottak, majd a jezsuita rend feloszlatása után a kollégium refektóriumát (ebédlőjét) alakítottákszínházzá. 1768-ban Berner Félix színigazgató már állandó jellegű fából épült színházban játszik, természetesen csak a nyári időszakban. 1798-ban Reinpacher József kőszínházat épít Győrszigetre Ez az épület csak részben épült kőből. Az előcsarnok fából készült. Ez az épület adott a német majd magyar színészeknek 130 éven keresztül hajlékot. Ezt 1927-ben bontották le.

Napóleon katonáinak győri bevonulása alkalmából a német színház francia nyelvű plakátot nyomtat. A németek műsorának zömét a látványos és romantikus vegyes színművek költik ki. Műsorukban megtalálható volt Shakespeare, Molière, Schiller és számos operaelőadás is. Ezekkel az eladásokkal a kezdeti magyar színjátszás még sokáig nem tudja felvenni a versenyt.

Az első magyar színtársulat 1811-ben jelent meg Győrben. Balogh István és Benke József vezetésével. Ők a pesti rondellai társaságból toborzott színészek voltak. Megegyezve Kuntz Kristóf német bérfőigazgatóval néhány magyar előadást tartottak. 1818. január végéig Balogh István színtársulata összesen 46 előadást tartott. Utána Kílényi Dávid színtársulata 1820 tavaszán jutott el ide. A társulat tagjai között volt Déryné Széppataki Róza is Emlékezéseiben (naplójában) így ír az akkori győri színházi viszonyokról.

„Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot kivált Nagy Győrben, igen szerették az operákat. Már ott akkor igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva, s nagyon összevágólag precisióval adattak.”

Kilényiék társulata, bár Déryné nélkül, ezután gyakran felkeresi a várost. Itt játszanak 1824-25-ben, 1836-ban, majd 1847-1848-ban. Kilényi megbízható társaságot szervezett, Déryné helyett húga Széppataki Johanna, később Kilényi felesége, nem pótolhatta a nagy színésznő helyét. Ruzitska: Béla futását, az első ismert zenéjű és szövegű magyar operát 1824. november 30-án játszották 3 évvel a kolozsvári ősbemutató után.

Társulat (2016-2017)[szerkesztés]

A színház igazgatói[szerkesztés]

Nevezetes színészek, akik itt léptek színre[szerkesztés]

Csak felsorolásszerűen a legismertebb színészek, akik Győrben játszottak vagy rendszeresen vendégszerepeltek:

  • Laborfalvi Róza,
  • Megyeri Károly,
  • Egressy Gábor aki rendszeresen vendégszerepelt,
  • Prielle Kornélia 1853 a győri társulat tagja,
  • Paulay Ede itt volt pályakezdő,
  • Blaha Lujza,
  • Jászai Mari 1866-ban lépett színpadra,
  • Ujházy Ede,
  • Márkus Emilia,
  • Beregi Oszkár 1905-ben vendég szerepelt.

Színházépítési tervek a XVIII. századtól napjainkig[szerkesztés]

Az „új” színház[szerkesztés]

A bejárat 2010-ben

Az MSZMP Győr-Sopron megyei Politikai Bizottsága 1964-ben tárgyalta a megye kulturális helyzetét. Ekkor egy 600-700 fős új színház felépítéséről határozott. A hely kijelölése után, a terület előkészítése az 1967. évben indult meg. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. Az építőmesteri és épületgépészeti munkák kivitelezője a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a színpadtechnikai munkáké pedig a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt.

A színház épületének egy része az 1537 és 1575 között épült, majd az 1830-as tűzvész pusztítását követen lebontott várfal alapjaira, másik része a várárok területére került. Felépítményében a színház főtömege adja meg az épület karakterét. Ez magában foglalja a főszínpadot, az egyetlen székmezőből álló 700 főt befogadó nézőteret és az előcsarnokot a ruhatárral és a büfével. Az épület főtömegét körülölelő két oldaltömegben egy-egy oldalszínpad és díszletraktárak, felettük balett-terem illetve próbaszínpad, alattuk pedig műhelyek, raktárak, a személyzet szociális helyiségei helyezkednek el. A hátsó tömegben kaptak helyet a színész öltözők és igazgatási helyiségek, műhelyek és raktárak.

Az épület burkolása részben az esztétikus megjelenés, a fokozott időtállási követelmény biztosítására, a szürkésfehér görög márványlapokkal készült hőszigetelő réteg aláhelyezésével. Az északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás szemlélhető meg. Az előcsarnok és a foyer padló, a lépcsők carrarai márványburkolatot kaptak. A büfé és a dohányzó falait összefogó mahagóni színfurnirozott burkolatára két hangsúlyos porcelánra festett mű került, melyet Szász Endre alkotott és Hollóházán készült.

A színpadtechnikai berendezés multifunkcionális célú, ezért a tervezéskor a színpadér széles határok közötti változtathatóságát tűzte ki. A kábeltető lehetővé tette az előfüggöny tetszőleges elhelyezését, így a zsinórpadlás díszletezésének nagyobb flexibilitását. A zenekari árok a beépített két részes süllyesztőberendezés és négy kiegyenlítőpódium segítségével gépi úton állítható át a főszínpad szerves részévé. A beállítás változataival biztosíthatók:

  • zenekar különböző nagyságrendű kialakítása,
  • teljes értékű főszínpad használata,
  • a beépített forgószínpad előretolása a vasfüggönyig (azaz a nézőtér első soráig),
  • az előszínpad lépcsőzetes kialakításával a nézőtér és a főszínpad egyesítése és közvetlen átjárhatósága rendezői célok vagy más rendezvények lehetőségeire (ünnepség, énekkar) tekintettel.

A színpadrendszer főbb méretei:

  • a főszínpad szélessége 22 méter,
  • mélysége 24 méter,
  • az oldalszínpad szélessége, 15 és fél méter,
  • mélysége jobb oldali 15 méter, bal oldali 19 méter,
  • az oldalszínpadok belmagassága 8 méter.

A gépészeti berendezések elektromechanikusan, a vasfüggöny elektrohidraulikusan működnek. A világítási tornyok, a portálhíd, az előfüggöny berendezés, a zenekari süllyesztő pódiumok, a forgószínpadi kazetta és a kiegyenlítőpódiumok a Wiener Brückenbau A. G. gyártmánya.

Általában minden épületgépészeti rendszer automatizált. A színpad tűzvédelmére sprinkler hálózat szolgál, amelynek vízellátása a színpadtoronyban elhelyezett víztárolókból és szivattyúkból egyaránt biztosítható.

2009-ben 145 millió forint értékben végeztek felújítást a Győri Nemzeti Színházban: nézőtér, székek és az előterek rekonstrukciója, új fények és hangosítóberendezések.[3]

A győri Győri Nemzeti Színházba 128 283-an látogattak el 2008-ban, s ezzel a hatodik helyet foglalja el négy neves fővárosi és a miskolci színház mögött.[2]

A Győri Nemzeti Színház társulatának Örökös Tagjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • dr. Cenner Mihály (színháztörténész) - Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész) - Cserhalmi György (színházigazgató) - Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr színészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Színház) 1978.) (az új színház megnyitására kiadott alkalmi kiadványból)
  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 9639089001 Ö; ISBN 9639089079
  • CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963908994X
  1. Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház új igazgatója. Híradó.hu, 2011. május 27. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  2. ^ a b http://www.kisalfold.hu
  3. parameter.sk - Felújítás alatt a Győri Nemzeti Színház (2009. augusztus 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]