Ugrás a tartalomhoz

Kisfészkű aszat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisfészkű aszat
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Rend: Fészkesvirágzatúak
Család: Őszirózsafélék
Alcsalád: Bogáncsformák
Nemzetség: Cirsium
Tudományos név
Cirsium brachycephalum
Jur. 1857
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kisfészkű aszat témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfészkű aszat témájú kategóriát.

A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) az őszirózsafélék családjába tartozó, a Kárpát-medencében endemikus, lápréteken, vizes élőhelyeken élő növényfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kisfészkű aszat 30-150 (200) cm magas, lágyszárú, kétéves vagy évelő növény. Első évében többé-kevésbé szétterülő tőlevélrózsát fejleszt a talajhoz közel. Szára és levelei világoszöldek vagy sárgászöldek, többnyire bíboros szegéllyel vagy árnyalattal. Alsó felében kopasz, a felső harmadában enyhén pelyhes-szőrös. Virágos szára karcsú, felső részén általában elágazó. Tőlevelei és alsó szárlevelei általában ép vagy hullámos-, csipkés-karéjos szélűek, lándzsásak. A felsőbb szárlevelek keskenyebbek, karéjosak, hasadtak. Felsőbb szárlevelei a száron nem vagy csak röviden, míg az alsóbbak hosszan lefutók, ezért a szár alul szárnyasan tövises.

Virágzata többé-kevésbé sátorozó fészkekből áll, de sokszor a szár közepén vagy attól feljebb is is fejlődhet levélhónalji virágos hajtásai. Fészekörvei 6–10 mm átmérőjűek és ennél nem, vagy alig hosszabbak. Tetőcserépszerűen álló lándzsás, kissé pókhálós fészekpikkelyei 1–3 mm-es sárgás, ritkábban bíboros tövisben végződnek. A párták általában halványlilásak, vagy sötétebbek.

Termése repítőszőrös kaszatok.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A gyakori gyomnövény útszéli bogáncs (Carduus acanthoides) kissé hasonlít rá, de száraz-félszáraz parlagokon él és a fészkei is nagyobbak. A védett magyar bogáncs (C. collinus) száraz gyepekben él, nem fordul elő a kifészkű aszat élőhelyén. A mocsári aszat (Cirsium palustre) nedves mocsaras helyeken fordul elő, de fészkei nagyobbak (a fészekörv 8–10 mm átmérőjű), ragadós tapintásúak és virágai rendszerint sötétebb színűek; valamint fészekpikkelyeinek csúcsán kis hólyagszerű dudor található, ami a kisfészkű aszatnál hiányzik. Tőleveles állapotban a mezei aszattal is összetéveszthető.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Kárpát-medencében endemikus. Legnagyobb állományai Magyarországon találhatóak, de a környező országokban is előfordul. Magyarországon elsősorban a Tiszántúl északi részén, a Nyírségben gyakori, de szórványosan a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is megtalálható.

Életmódja

[szerkesztés]

Mocsár- és lápréteken, magassásosokban, mocsári kórósokban, mocsárrétekkel szomszédos ritkás nádasok szegélyében él. Enyhén szikes, nedves, időszakosan víz borította kaszálóréteken, mocsarakban, árkokban, csatornák oldalában általánosan elterjedt. Repítőszőrős terméseit a szél nagyobb távolságokra is elviszi. Pionír jellege miatt csapadékos években gyorsan megtelepszik a nedves nyers talajfelszíneken (belvizes szántókon, kiszáradó tómedrekben, gyomos kórósokban), ilyen helyeken tömegessé is válhat, majd egy-két év múlva a talaj kiszáradásával teljesen el is tűnhet. Állandóbb vízháztartású mocsaras és lápos élőhelyeken állományainak nagysága kevésbé ingadozik.

Virágzása hosszan elnyúlhat. Júniusban kezdődik, de a lekaszált és újra kihajtó egyedek októberben is virágozhatnak. Termésérése emiatt akár november végéig is tarthat.

A mezei aszattal (C. arvense) hibridizálódhat.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A csapadékmennyiségtől függően egyedszáma széles határok között ingadozik, 20 millió és 500 millió közöttire becsülik. Elsősorban élőhelyeinek kiszáradása, megszűnése (pl. beszántás, út- és csatornaépítés, homok- és kavicsbányák nyitása, stb.) veszélyezteti. Termőhelyeinek többségén nem várható az inváziós fajok elszaporodása, de a leromló, szárazodó helyeken esetleg aranyvesszők vagy észak-amerikai őszirózsák szoríthatják ki.

Nagy kiterjedésű, biztos magyarországi populációi miatt a Természetvédelmi Világszövetség "nem fenyegetett" státusszal tartja nyilván.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]