Ugrás a tartalomhoz

Kis vízibolha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis vízibolha
Kis vízibolha felnagyítva
Kis vízibolha felnagyítva
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Levéllábú rákok (Branchiopoda)
Alosztály: Phyllopoda
Rend: Diplostraca
Alrend: Onychocaudata
Csoport: Cladoceromorpha
Alrendág: Ágascsápú rákok (Cladocera)
Részalrend: Anomopoda
Család: Daphniidae
Nem: Daphnia
O. F. Müller, 1785
Faj: D. pulex
Tudományos név
Daphnia pulex
Leydig, 1860
Szinonimák
  • Daphnia schoedleri Sars, 1862
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kis vízibolha témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis vízibolha témájú kategóriát.

A kis vízibolha (Daphnia pulex) a levéllábú rákok (Branchiopoda) osztályának Diplostraca rendjébe, ezen belül a Daphniidae családjába tartozó faj és modellszervezet.

Az első rákfaj, amelynél elvégezték a genomszekvenálást.[1][2] A kis vízibolhának 31 000 génje van.[3]

A kis vízibolha kozmopolita élőlény és az elterjedési területén mindenütt gyakori. Széles körben elterjedt az amerikai szuperkontinensen, Európában és Ausztráliában.[4]

A Daphnia ráknem legismertebb képviselője. A nőstény 3-4 milliméter, a hím 1,5 milliméter hosszú. Az állat törzsét két félből álló áttetsző héj burkolja, melyből csak a feje nyúlik ki, és lefelé egy tüskében folytatódik.

A kis vízibolha kisebb állóvizek és tavak lakója. A mikroalgát a vízibolhák nagy mennyiségben fogyasztják, eme rákok egyedszáma gyakran erősen függ a lebegő algák sűrűségétől.

A kis vízibolhánál az egyivaros (parthenogenetikus) és a kétivaros szaporodás szabályosan váltakozik. Az első esetben kialakult peték az állat hátán levő költőüregben fejlődnek kész vízibolhákká. A kétivaros szaporodáskor különleges tartós peték képződnek, melyek a költőüregben kialakuló költőtasakokban helyezkednek el. Ezek szabadba kerülnek, a víz felszínén sodródnak, és át is telelnek.

A kis vízibolha remek táplálék kis méretű halaknak; például: szivárványos guppi (Poecilia reticulata) vagy nagyobb méretű halak ivadékainak.

  1. ↑ "Daphnia pulex v1.0". DOE Joint Genome Institute. Hozzáférés: 2009. november 29.
  2. ↑ Florian Odronitz, Sebastian Becker & Martin Kollmar (2009). "Reconstructing the phylogeny of 21 completely sequenced arthropod species based on their motor proteins". BMC Genomics. 10: 173. doi:10.1186/1471-2164-10-173. PMC 2674883. PMID 19383156.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  3. ↑ John K. Colbourne, Michael E. Pfrender, Donald Gilbert; et al. (2011). "The ecoresponsive genome of Daphnia pulex". Science (journal). 331 (6017): 555–561. Bibcode:2011Sci...331..555C. doi:10.1126/science.1197761. PMC 3529199. PMID 21292972. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó); Text "Science" ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ "Daphnia pulex". An Image-Based Key To The Zooplankton Of The Northeast (USA). University of New Hampshire. 2011. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 12.
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Daphnia pulex Leydig, 1860 WoRMS
  • Geng, X-X., Cheng, R-X., Xiang, T-Y., Deng, B., Wang, Y-L., Deng, D-G. & Zhang, H-J. 2016. The complete mitochondrial genome of the Chinese Daphnia pulex (Cladocera, Daphniidae). ZooKeys 615: 47–60. doi: 10.3897/zookeys.615.8581. reference page
  • Heinz Streble, Dieter Krauter: Das Leben im Wassertropfen. Mikroflora und Mikrofauna des Süßwasser. Ein Bestimmungsbuch. Franckh-Kosmos Verlag, Stuttgart 2008, ISBN 978-3-440-11966-2