Kis héja
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Accipiter brevipes (Severtsov, 1850) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A kis héja elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
költözési útvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kis héja témájú kategóriát. |
A kis héja (Accipiter brevipes) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Európa keleti-délkeleti részén, Ázsia nyugati és középső részén, a Közel-Keleten illetve Afrika egyes területein él.
Megjelenése[szerkesztés]
A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter; a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm. Az öreg madarak egész felső része kékesszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal mintázott, a szárny vége fekete. Szeme vörösbarna, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga. A fiatalok hasalja fehér, nagy barna foltokkal.
Életmódja[szerkesztés]
Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.
Szaporodása[szerkesztés]
Látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő 4–5 hét.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
A Magyarország keleti részén ritka fészkelő, májustól augusztusig tartózkodik itt. Hosszútávú vonuló.
Védettsége[szerkesztés]
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Európában ritka fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Rokon fajok[szerkesztés]
Legközelebbi rokonai közül hazánkban is honos a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus). Észak-Amerika és Mexikó sűrű erdeit lakja a csíkos karvaly (Accipiter striatus). Ezeken kívül még 45 közeli rokona van az Accipiter nemben, még Óceániában is több faj ismert.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
