Kis áldücskőgomba

	A kis áldücskőgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Kis áldücskőgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycenaceae;
Nemzetség:	Panellus;
Tudományos név
	Panellus stipticus; (Bull.) P.Karst. (1879)
Hivatkozások
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kis áldücskőgomba témájú médiaállományokat és Kis áldücskőgomba témájú kategóriát.

A kis áldücskőgomba (Panellus stipticus) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, lombos fák korhadó törzsén csoportosan élő, nem ehető gombafaj. Amerikai változata sötétben lumineszkál.

Megjelenése[szerkesztés]

A kis áldücskőgomba kalapja 1,5-3,5 cm széles. Tönkje féloldalasan helyezkedik el. Alakja fiatalon domború, széle begöngyölt; idősen kiterül, benyomottá válik, széle hullámos, kissé bordázott lesz. Felszíne finoman bársonyos vagy kissé gyapjas. Színe okkeres-agyagszínű.

Húsa szívós, fehéres vagy halványbarna. Szaga nem jellegzetes, íze keserű.

Lemezei sűrűn állnak, a tönk előtt élesen érnek véget; sok a féllemez és a villás elágazás. Színük halványbarna, a kalapéhoz hasonló.

Tönkje 0,5-2 cm magas és 0,3-1 cm vastag. Excentrikus állású, nyomott. Színe valamivel világosabb a kalapénál, felülete finoman szemcsés.

Spórapora fehér. Spórája ellipszoid vagy közel kolbász formájú, sima, mérete 2,5–3 x 1–2 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat rá a kocsonyás kacskagomba, a sárgatönkű áldücskőgomba vagy a nyeletlen cölöpgomba.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos fák (főleg tölgy, bükk, nyír; ritkábban fenyők) korhadó törzsén él, többnyire csoportosan. A faanyagban fehérkorhadást okoz. Egész évben megtalálható.

Nem ehető. Véralvadást segítő anyagot tartalmaz. Észak-amerikai változatának lemezei sötétben zöldesen lumineszkálnak; Európában hasonló jelenséget nem figyeltek meg.