Kis-Király Ernő
| Kis-Király Ernő | |
 | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1958. március 26. (66 éves) |
| Születési hely | Komló, Magyarország |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kis-Király Ernő (Komló, 1958. március 26. –) közép- és hosszútávfutó, majd Európa-bajnok ultramaratoni futó.
Az 1980-as, ’90-es évek magyar ultrafutásának meghatározó alakja. Elsősorban a 340 km-es, öt szakaszból álló Bécs–Budapest szupermaraton háromszoros győzteseként vált ismertté (1990, 1991, 1993), pedig legalább annyira jelentős eredményeket ért el az ultrafutás legnépszerűbb versenyszámában, a 100 km-es futásban (6:24:38) és a 12 órás futásban (150,838 km), valamint az 1984-es Donaulaufon és az 1986-os Athén–Spárta közötti 246 km-es futáson a legendás Jánisz Kúrosz mögött.
Szülei Handó Lenke vasúti középvezető és Kis-Király Kálmán aknász voltak.
Pályafutása[szerkesztés]
Sportpályafutását 1969-ben labdarúgóként kezdte a Komlói Bányászban, majd atlétaként folytatta. 1983 és 1985 között Kiskunfélegyházán, katonaság után 1992-ig a BVSC, visszavonulásáig, 1995-ig a PILE SC színeiben indult félprofi hosszútávfutóként.
Tehetsége nemzetközi mezőnyben az 1976-ban a lengyelországi Jelena Gorában rendezett Ifjúsági Barátság Versenyen is megmutatkozott, ahol csak a későbbi olimpikon hosszútávfutók Hansjörg Kunze, Vlagyimir Kotov (Vladimir Kotov) és Werner Schildhauer szorították le a dobogóról. Pályafutásának kibontakozását nagy mértékben korlátozta a kor jellemző pártpolitikája, mely az ígéretes hosszútávfutót megfosztotta útlevelétől és így lehetetlenné tette nemzetközi megmérettetéseit az 1970-es és 80-as években.
Edzői és segítői[szerkesztés]
Edzői: Fogarasi Sándor (Komlói Bányász, 1973-74), Dudás István (Komlói Bányász, 1975-77), Babinyecz József (Kiskunfélegyházi Honvéd, 1977-79) és Gonda István (BVSC, 1985-86). Segítője és masszőrje: Kraivich József.
Győzelmei[szerkesztés]
Kiemelt figyelmet érdemel az 1985-ben Hirtenbergben (Ausztria) rendezett Európa-kupán, az 1987-ben a szegedi Móra parkban rendezett 12 órás Európa-bajnokságon (150,838 km), az 1991-ben a moreuil-i 12 órás Európa-bajnokságon, az 1984-ben a 61,3 km-es Zágráb-Cazma Szupermaratonon és a 749 km-es Ausztria Cross-on, valamint az Algériában rendezett sivatagi futásokon elért győzelme.
1979 és 1983 között a komlói bányában dolgozott bányalakatosként a futás mellett (Török Ferenc 1993). A német Condition című szaklap szerint Kis-Király a legképzettebb ultrafutó, aki nem idegeskedik a rajt előtt.) Az extrém sportokat bemutató Sports extrêmes című könyv francia szerkesztője Didier Braun három oldalt szentel Kis-Király futásának bemutatására (Braun, 1989). A Bécs–Budapest Szupermaratonon aratott győzelmét Héder Barna a Telesport műsorszerkesztő-riportere örökítette meg sikeresen.
Kiegészítő sportjai és tevékenységei között fontos szerepe van a labdarúgásnak, sífutásnak és a sakknak.
Legjobb eredményei[szerkesztés]
| Versenyszám | Eredmény | Év | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 800 m | 1:56:06 | (1976) | |
| 1500 m | 3:48:02 | (1982) | |
| 5000 m | 14:23:00 | (1978) | |
| 10000 m | 29:49:09 | (1979) | |
| Maraton | 2:18:26 | (1986) | |
| 50 km | 3:02 | (1989) | |
| 100 km | 6:24:38 | (1989) | |
| 150 km | 12:16:01 | (1985) | |
| 12 óra | 150,838 km | (1987) | |
| Balatoni Szupermaraton 3 nap alatt 204,7 km | 14:23:45 | (1983) | pályacsúcs |
| Donaulauf 3 nap alatt 320 km | 27:27:50 | (1984) | |
| Zágráb – Cazma 61,3 km | 3:40:40 | (1984) | pályacsúcs |
| Duna menti Szupermaraton | 12:42:22 | (1985) | 200 km 3 nap alatt |
| Austria Cross 7 nap alatt 749 km | 83:15:00 | (1986) | pályacsúcs |
| Grande Course Des Sables, 13 marathon 13 nap alatt | 41:50:00 | (1987) | 13 marathon 13 nap alatt |
| Nacht van Vlaanderen 100 km | 6:56:19 | (1989) | |
| Bécs – Budapest Szupermaraton | 25:34:44 | (1990) | 340 km 5 nap alatt |
| Pistoia – Abetone 53 km | 3:47:15 | (1991) |
Sportszakmai elismerései[szerkesztés]
A Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka (MASZ UB, 2016)
Források[szerkesztés]
- Condition. Die Zeitschift für Ausdauersport 4, 15. Jahrgang, Juli 1984
- Didier Braun; Agnès Courrault; et al (1989): Sports extrêmes, AREION Édition, Aulogne Lés Grands Défis de L’Aventure
- Török Ferenc: Bánya – Bécs-Budapest (1993)
- Zsaru Magazin 45. 1993. november 4.
