Monarchia

A „Monarchia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Osztrák–Magyar Monarchia.

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja. Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg.

Monarchia[szerkesztés]

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerint[szerkesztés]

Abszolút monarchia[szerkesztés]

Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.^[1]

Bővebben: Abszolút monarchia

Jelenlegi abszolút monarchiák: Szaúd-Arábia, Brunei, Omán, Katar, Szváziföld

Alkotmányos monarchia[szerkesztés]

Bővebben: Alkotmányos monarchia

Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve.
A király uralkodik, de nem kormányoz.
Alkotmányos monarchia először Angliában jött létre 1689-ben. Magyarországon 1848-ban, majd az 1867-es kiegyezés után alakult ki.

Parlamentáris monarchia[szerkesztés]

Bővebben: Parlamentáris monarchia

ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.

Napjaink monarchiáinak listája[szerkesztés]

Ország		A monarchia formája	Uralkodó	Jelenlegi uralkodó	Megjegyzés

1 császárság
	Japán	Parlamentáris	Tennó (császár)	Naruhito
33 királyság
	Antigua és Barbuda^[2]	Parlamentáris	Király	III. Károly	—
	Ausztrália^[2]				—
	Bahama-szigetek^[2]				—
	Bahrein	Alkotmányos		Hamad ibn Isa Al Kalifa	2002-ig emirátus, azóta királyság. A 2000-ben megkezdett demokratikus reformok után ma alkotmányos monarchia.
	Belgium	Alkotmányos		Fülöp	—
	Belize^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Bhután	Alkotmányos		Dzsigme Keszar Namgyel	A buddhista abszolút monarchia 1907-től 2008. július 18-ig, azóta alkotmányos monarchia.
	Dánia	Parlamentáris	Király	X. Frigyes	A dán uralkodó Grönland és a Feröer-szigetek uralkodója is. A trónöröklés 1953 óta a nők számára is nyitott.
	Szváziföld	Abszolút	Király	III. Mswati	Az utolsó abszolút monarchia Afrikában. A demokratizálódás folyamatban.
	Grenada^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Jamaica^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Jordánia	Alkotmányos		II. Abdulláh	Az Egyesült Királyság hozta létre 1921-ben.
	Kambodzsa	Alkotmányos		Norodom Szihamoní	Az 1993-as új alkotmánya óta ismét a monarchia.
	Kanada^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Hollandia			Vilmos Sándor
	Lesotho			Letsie III.
	Malajzia			Abdullah Szultán Ahmad Shah
	Marokkó	Alkotmányos		Mohammed VI.	Szultánság 1957-ig, azóta királyság.
	Új-Zéland^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Norvégia	Alkotmányos, erős parlamentáris jellemzőkkel		V. Harald	1905 óta független királyság. 1990 óta az utódlás vonala a nők számára is nyitva áll.
	Pápua-Új-Guinea^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Salamon-szigetek^[2]	Parlamentáris		III. Károly	—
	Szaúd-Arábia	Abszolút		Salman ibn ʿAbd al-ʿAziz	Iszlám monarchia.
	Svédország	Parlamentáris		Carl XVI. Gustaf	A trónöröklés 1979 óta a nők számára is nyitott. Az uralkodónak nincs politikai hatalma.
	Spanyolország			VI. Fülöp	1947-ben ismét királyság, de 1975 óta de facto.
	St. Kitts és Nevis^[2]			III. Károly	—
	St. Lucia^[2]				—
	St. Vincent és a Grenadinák^[2]				—
	Thaiföld	Alkotmányos		Maha Vajiralongkorn (X. Ráma)	Buddhista monarchia
	Tonga	Parlamentáris		Tupou VI.
	Tuvalu^[2]			III. Károly	—
	Egyesült Királyság			III. Károly	A brit uralkodó tengeren túli területeknek is uralkodója.
1 Nagyhercegség
	Luxemburg	Parlamentáris	Nagyherceg	Henrik
3 Fejedelemség
	Andorra	Parlamentáris	Társfejedelmek	Joan Enric Vives i Sicília
	Andorra	Parlamentáris	Társfejedelmek	Emmanuel Macron
	Liechtenstein	Alkotmányos „parlamentáris alapon“	Herceg	Hans-Adam II.	—
	Monaco	Alkotmányos	Herceg	Albert II.	—
2 Szultanátus
	Brunei	Abszolút	Szultán	Hassanal Bolkiah
	Omán	Abszolút	Szultán	Haitham bin Tariq bin Taymur	—
3 Emírség
	Katar	Abszolút	Emír	Tamīm bin Hamad ath-Thānī	—
	Kuvait	Alkotmányos	Emír	Mesál al-Ahmad al-Dzsabir	1991-ig abszolút monarchia.
	Egyesült Arab Emírségek	Alkotmányos	Elnök	Zayid Al Nahyan kalifa	Formálisan a hét szövetségi emír közül bármelyik megválasztható a szövetségi kormány élére, de hagyományosan mindig Abu-Dzabi emírjét választják meg.
1 Szentszék
	Vatikánváros	Abszolút monarchia	Pápa	Ferenc pápa	Az utolsó abszolút monarchia Európában és az egyetlen keresztény teokrácia a világon. A pápát a konklávéban szavazati joggal rendelkező bíborosok választják meg, és mint római püspök és a római katolikus egyház feje hivatalosan a Vatikán uralkodója.

Fajtái a monarcha szerint[szerkesztés]

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

Uralkodói címek[szerkesztés]

Európában[szerkesztés]

pápa, papa
császár, cár, imperator
király, rex
alkirály, proconsul
nagyherceg, magnus dux
választófejedelem, elector
főherceg, archi dux
fejedelem, princeps
herceg, dux
őrgróf, márki
gróf, comes
algróf, vicecomes
báró, baro
lovag, ritter

Egyéb hatalmat gyakorlók címei[szerkesztés]

Amerikában[szerkesztés]

kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
hueyi tlatoani: azték császár
ajav: maja uralkodó
sapa inka: inka császár
morubixaba: tupi vezető
sha-quan: indián vezető
Mikó (mico) krík vezető

Afrikában[szerkesztés]

fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
négus: Etiópia királyának címe. Hivatalos használata 1942-ben megszűnt.
nagasa nagasi: Etiópia császárának címe, jelentése: ’királyok királya, vagyis császár.
mwami: tuszi királyi cím
oba: juruba királyi cím
olu: joruba királyi és nemesi cím. Az Oluwa szó kicsinyítőképzős alakja, amely istent jelent.
eze: ibó királyi cím
kabaka: királyi cím Bugandában
almamy: fulbe királyi cím
Lámdó (laamdo) fulbe cím, jelentése: "vezető" vagy "király". A nép alacsonyabb rangú vezetői használták.
Lámidó (lamido, laamido) fulbe uralkodói cím, jelentése: "nagy király" vagy "nagy vezető". A nyugat-afrikai fulbe emírségek vezetői használták, az uralkodó és az alárendelt (gyakran vazallus) államok konföderációinak vezetőjeként.
omukama: királyi cím Ugandában.
muata jamvo: lunda királyi cím ( Közép-Afrika)
ngola: Ndongo uralkodójának címe volt (a mai Angola területe).
asantihene: Asanti uralkodójának címe volt (Ghána)
Fámá (faama) mandinka szó, jelentése "apa", "vezető" vagy "király". A Mali birodalom megalapítása előtt használták.
mansza: Mali uralkodójának címe volt, a jelentése: "a királyok királya"
afong: Bamileke uralkodójának címe volt (Kamerun)
mfu: Bamun uralkodójának címe volt
nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
bale: Ibadan uralkodójának címe volt
ologun: Lagos uralkodójának címe volt (Nigéria)
alafin: Oyo uralkodójának címe volt
Gárád (garad, garaad, garada) Északkelet-Afrikában használt uralkodói cím. Szomáliai nyelven „bölcs embert, bölcsességet”, ” vagy „főnököt” jelent, a szultán cím szomáliai megfelelője. Az Etiópiában beszélt harari nyelven szintén "főnök" a jelentése.
Inkozi / Inkosi: a zulu és a xhosza nép uralkodójának címe Dél- Afrikában.

Ázsiában[szerkesztés]

arasan: tamil királyi cím,
druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe,
chogyal: Szikkim uralkodójának címe volt,
kán
kagán
jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is),
szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója),
radzsa
maharadzsa
ókimi
tennó, mikado
sógun
daimjó
szamuráj
naváb (magyarosan nábob alakban is)
nojon

saopha: San uralkodói címe volt
datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
thampuran: Kerala királyi címe volt
swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
szamrát / szamarát: indiai uralkodói cím volt
nam: Vietnámban báró volt
ba: Vietnámban gróf volt
tu: Vietnámban vicont volt
hau: Vietnámban őrgróf volt
cong: Vietnámban fejedelem volt
quan-cong: Vietnámban herceg volt
quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
vuong: Vietnámban király volt
bo: Kínában gróf volt
hakushaku: Japánban gróf volt
baejak: Koreában gróf volt
namjak: Koreában báró volt
danshaku: Japánban báró volt

A Közel-Keleten[szerkesztés]

Egyéb közel-keleti titulusok[szerkesztés]

beke
koppány
gyula
horka
bak-sah

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

További információk, szakirodalom[szerkesztés]

szerk.: Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila, Sulyok Gábor: Államforma., IJOTEN (Internetes Jogtudományi Enciklopédia) Alkotmányjog rovat (rovatszerkesztő: Bodnár Eszter és Jakab András)., "Monarchiák és köztársaságok" [37]–[97]. o. (2023))

[1] Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.

[Commonwealth_Realms-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ Nemzetközösségi királyság ((olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

[1]

[2]