Királyhelmec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhelmec (Kráľovský Chlmec)
Városháza
Városháza
Királyhelmec címere
Királyhelmec címere		 Királyhelmec zászlaja
Királyhelmec zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangváros
PolgármesterPataky Károly[1]
Irányítószám077 01
Körzethívószám0 56
Forgalmi rendszámTV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7489 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség315,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület23,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 24″, k. h. 21° 58′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 24″, k. h. 21° 58′ 47″
Királyhelmec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhelmec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A Bodrogköz legjelentősebb városa.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 90 km-re, délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szláv helmec (= kis halom) főnévből ered, nevének előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt.[3]

Története[szerkesztés]

Királyhelmec területéről már az újkőkorból (Baden-péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt – kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában, az Erős erdő déli részén tárták fel.

A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben („Helmech”, „Helmeche”) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett.

1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt „Helmech” néven említik, ekkor már állt temploma is.

A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el és több évtizeden át maradtak birtokosai.

A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek, Abaúj vármegye főispánjának, felső-magyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott a Habsburg Ferdinánd és János király közötti harcokban – hol ide, hol oda pártolt –, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg.

1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HELMECZ. Király Helmecz. Mező Város Zemplén Várm. földes Ura a’ Leleszi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Leleszhez 1 1/2 órányira, fekvése kies, mellyet nevezetesített Lorándfi ’Suzsánnának lakó épűlete, ki is itt választván lakását 1654ben, e’ szavakat tétette a’ kastéllyának homlokára emlékezetűl: Susanna Lorandfi Rel. Pri. Dom. Georgii Rakotzy Princ. Transilvaniś die 1. Maji. Határja mindent bőven terem, kivált ha trágyáztatik, legelője elég, piatzozásai két mértföldnyire Újhelyben, Galszécsen, Kis Várdán, Ungváron, helyben is esik két Országos Vásár esztendőnként, fája tűzre az Uraságtól, káposztássa, dohánnya jó, malma, és itatója helyben van.”[4]

1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Király-Helmecz, magyar m. v. Zemplén vmegyében, ut. p. Unghvárhoz 5 1/2 mfdnyire: 381 római, 120 g. kath., 673 ref., 12 zsidó lak. Róm. kath. és ref. anyatemplom. Szántóföldje 1475 hold, s mindenfelé gabonát, kukoriczát, káposztát, dohányt bőven terem; szép tölgyes erdeje, szőlőhegye, hires cseresznyéje, sok gyümölcse és egy kerek hegy tövében szép fekvése van. Hajdan Perényi egy várkastélyt épitett ide, de a melly 1548-ban lerontatott. Későbben a Rákócziak birták, s Lorantffy Susánnának kedves lakhelye vala. F. u. a praemonstratensisek leleszi prépostsága.”[5]

A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéra sújtotta a várost. A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görögkatolikus templom).

Királyhelmec 1938-ban

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyhelmecz, a bodrogközi járásban, a Királyhegy tövében fekvő nagyközség, 382 házzal és 2303, túlnyomólag ev. ref. vallású lakossal. A hagyomány szerint már a honfoglalás korában lakott hely volt s a magyarok a szlávoktól véres csatában foglalták el. Régi okiratokban először 1214-ben találunk feljegyzést róla (Hermely és Hermelyz névvel), a mikor II. Endre király Boleszló váczi püspöknek adományozta. Néhány évvel később a váczi püspök a prémontrei rendet gazdagította ezzel az adománynyal. A XIV. században az Ákos nembeliek foglalták el és több évtizeden át őket uralta. A következő században a Pálóczy, Pelejtey, Újfalussy és Zbugyay családokat találjuk itt, végre (1488–1500 közt) a Pálóczy család lett az egyedüli ura s a mohácsi vészig bírta, a mikor a szerencsétlen ütközetben Pálóczy Antal is elesvén, helmeczi birtokára Perényi Péter tette rá a kezét és ott várat is épített. Ez a vár azonban nem sokáig állott, mert 1548-ban felsőbb parancsra lerombolták. Az 1598-iki összeírás szerint Báthory Istvánt találjuk a birtokban, míg 1610-ben a Báthory családon kívül még a Daróczy, Thelegdi, Nyáry és Gobóczy családoknak is vannak itt részeik. 1654-ben a Rákóczy családot is uralja. A Helmeczről Szentesre vivő útat is Rákóczy György építtette s ennek a közútnak sokáig "Rákóczy-útja" volt a neve. 1690-ben a prémontrei rend visszavásárolta régi birtokait és 1697-ben II. Rákóczy György a maga részét is 18,000 rénes forintért a leleszi prépostságnak adja el. Később a prépostsággal együtt Thurzó Imre lett az ura, a kitől Lorántffy Zsuzsánna örökölte s kastélylyal gazdagította a birtokát. Itt fejezte be életét 1660-ban, Lorántffy Zsuzsánna. Ez a kastély ma is áll s jelenleg a kincstár tulajdona, a mely a járásbíróságot helyezte oda. A mikor 1786-ban a prémontrei rendet hazánkban eltörölték, ezt a birtokát is a vallásalaphoz csatolták, de a visszaállított rend ismét visszanyerte. Jelenleg is a leleszi prépostság a legnagyobb birtokosa. A Helmecz névhez a "Király" jelzőt annak az emlékére csatolták, mert ez a nagyközség hajdan a királyi piacz volt. Történelmi multjáról beszél az Akasztóhegy nevű dűlője is, a mennyiben földesura pallosjogának emlékét örökíti meg. Igen régi a r. kath. templom is, melynek alapját még 1330-ban vetették meg. A vallási zavarok korszakában, a XVI. században, a templom romokban hevert 1757-ig, a mikor végre újra fölépítették. A ref. templom 1787-ben épült. Gróf Mailáth József itt 1897-ben hasonszenvi díszes kórházat emelt. Csinos épülete van itt még a Tisza-szabályozó társaságnak is. Királyhelmecz járási székhely, szolgabírósággal, adóhivatallal és 3 pénzintézettel. Van gőzmalma, kőbányája, távírója, postája; vasúti állomása Perbenyik. Határában a Fejszés- és a Rozsostanyák fekszenek.”[6]

1907-ben épült az állami iskola. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Bodrogközi járásának székhelye volt. Az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta.[7]

A második világháború után ismét Csehszlovákiához csatolták. 1920-ig, majd 1938–45 között a Bodrogközi járás, 1920–1960 között a Királyhelmeci járás székhelye volt. 1960 után a Tőketerebesi járáshoz csatolták, városi rangját 1964-ben nyerte vissza.

1993-ban alakult itt is egy cserkészcsapat, amelynek neve 30. számú Szent István király cserkészcsapat.

Önkormányzatának lapja a Királyhelmeci nézetek.

A legújabb időkben[szerkesztés]

2008 novemberében belpolitikai vihart kavart Szlovákiában és Magyarországon – fokozva a két ország közti feszültséget – a magyar Nemzeti Őrsereg királyhelmeci egyenruhás megemlékezése az első bécsi döntés 70. évfordulójára.[8] A helmeci önkormányzat elhatárolódott, és eltávolíttatta az emlékműről az Őrsereg koszorúját.[9]

Éghajlata[szerkesztés]

Az évi középhőmérséklet 9,3 °C, a leghidegebb hónap a január (-3,1 °C), a legmelegebb a július (20,3 °C). Az évi közepes hőingás 23,4 °C, a napsütéses órák száma 1880-1920 óra, ebből 1400-1500 óra a tenyészidőszakban.[10] Az általános szélsebesség nyáron 2,5 m/s, télen 3,0 m/s körüli, az uralkodó szélirány északkeleti. A hótakarós napok száma 50-60, ez viszonylag kicsinek mondható, oka a kevés csapadék és a gyakori szél.

Királyhelmec éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlaghőmérséklet (°C)−3,1−1,34,110,015,118,120,319,715,710,04,0−0,69,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)353534476173686951535446626
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Népessége[szerkesztés]

Népesség Nemzetiségi összetétel
Év Összlakosság Magyar Német Szlovák Rutén Roma Egyéb
1880 2075 1976 (98,6%) 6 (0,3%) 15 (0,7%) - - 78 (3,8%)
1900 2303 2282 (99,1%) 13 (0,6%) - 4 (0,2%) - 4 (0,2%)
1910 2725 2719 (99,8%) 2 (0,1%) 2 (0,1%) 1 (0,1%) - 1 (0,1%)
1930 3274 1941 (56,2%) 18 (0,5%) 303 (9,3%) 17 (0,5%) 995 (30,4%)
1938 3794 3680 (97,0%) 18 (0,5%) 39 (1,0%) 21 (0,6%) 36 (0,9%)
1941 3756 3692 (98,3%) 12 (0,3%) 17 (0,5%) 7 (0,2%) 28 (0,7%)
1970 5344 4080 (76,3%) - 1224 (22,9%) - n.a. 40 (0,7%)
1980 6358 4850 (76,3%) - 1462 (23,0%) - n.a. 46 (0,7%)
1991 7981 6422 (80,5%) 1 (0,1%) 1304 (16,3%) - n.a. 250 (3,1%)
2001 8031 6179 (76,9%) - 1515 (19,0%) - n.a. 37 (0,5%)
2011 7698 5670 (73,7%) - 1496 (19,4%) - 304 (3,9%) -
  • 1910-ben 2725-en lakták, ebből 2719 magyar.
  • 1921-ben 2853 lakosából 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó és 116 (4,1%) szlovák.
  • 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még 1332/37 előtt megépült. Mai formájában 1751 és 1757 között épült újjá.
  • Református temploma 1787-ben épült, tornya 1863-ban készült el, mai formáját 1893-ban, a bővítés és átépítés után nyerte el.
  • A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna.[12] A bejárat felett található a Lorántffyak címere.
  • A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták.
  • A görögkatolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült.

Szobrok, emlékművek[szerkesztés]

  • Petőfi Sándor szobra
    Petőfi Sándor szobra
  • Rákóczi Ferenc mellszobra
    Rákóczi Ferenc mellszobra
  • Esterházy János mellszobra
    Esterházy János mellszobra
  • Szent István, Szent Imre és Szent László szobra a főtéren
    Szent István, Szent Imre és Szent László szobra a főtéren
  • Díszkút a főtéren
    Díszkút a főtéren
  • Mécs László szobra
    Mécs László szobra

Emléktáblák[szerkesztés]

  • Tolvaj Bertalan emléktábláját 2007-ben helyezték el a Fő utca egyik épületének falán.
  • A Városi Művelődési Központ falán található Petőfi Sándor és a spanyol polgárháborúban harcoló királyhelmeciek emléktáblája.
  • A Bodrogközbe menekült lengyelek emléktábláját 2009-ben helyezték el a városháza falán.
  • Mécs László emléktáblája a római katolikus templomban és a Mécs László Keresztény Központ épületének falán (utóbbit 1993-ban helyezték el).
  • A kitelepített bodrogköziek emléktábláját 2008-ban helyezték el a Hősök terén.
  • A Millenniumi tér emléktáblája (2002).

Híres emberek[szerkesztés]

  • Gyimesi György – nemzetközi hírű vadász-író
  • Helmeczi István – nagyváradi református püspök, a 17-18. század neves egyházi szerzője
  • Mécs László plébános, a neves költő 1930-1944 között élt Királyhelmecen, itt van eltemetve édesanyja

Itt születtek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Az egykori zsinagóga
    Az egykori zsinagóga
  • Görögkatolikus templom
    Görögkatolikus templom
  • A Csonkavár romjai
    A Csonkavár romjai
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (2022. 11) „Taroltak a független jelöltek”. Új szó (Szlovákia), Pozsony 75. (252.), 1. o. ISSN 1335-7050.  
  2. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. ↑ http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20050608&cl=128637[halott link]
  4. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  5. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  7. ↑ Magyar Világhíradó (1938. november). [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 5.)
  8. ↑ Mielőbbi Gyurcsány-Fico találkozót sürgetnek (index.hu)
  9. ↑ Nemzeti Őrsereg-ügy - Királyhelmec állásfoglalása. [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
  10. ↑ Boros László: Táj és ember. A falu ökológiai feltételei. Táj- és emberföldrajzi összegzés. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
  11. ↑ Királyhelmec (Kráľovský Chlmec). A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig - adatbank.sk. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  12. ↑ http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20041110&cl=107892[halott link]
  13. ↑ http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20040812&cl=99661[halott link]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szathmáry József 1987: Királyhelmec (Královský Chlmec) és környéke helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 76.
  • Imrich Péter - Ján Molnár 1969: 700 rokov Kráľovského Chlmca - Királyhelmec 700 éve.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Királyhelmec&oldid=26010558”