Kirchheimbolanden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kirchheimbolanden
Kirchheimbolanden látképe
Kirchheimbolanden látképe
Kirchheimbolanden címere
Kirchheimbolanden címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Rajna-vidék-Pfalz
Kerület Donnersbergkreis
Járás Donnersbergkreis
Rang város
Polgármester Klaus Hartmüller (CDU
Irányítószám 67292
Körzethívószám 06352
Rendszám KIB, ROK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 7726 fő (2013. dec. 31.)[1]
  • 7821 fő (2017. dec. 31.)[2]
  • 5867 fő (1975. dec. 31.)[3] +/-
Népsűrűség293 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület26,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Kirchheimbolanden (Németország)
Kirchheimbolanden
Kirchheimbolanden
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″
Kirchheimbolanden (Rajna-vidék-Pfalz)
Kirchheimbolanden
Kirchheimbolanden
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Donnersbergkreis térképén
Elhelyezkedése Donnersbergkreis térképén
Kirchheimbolanden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheimbolanden témájú médiaállományokat.

Kirchheimbolanden egy város Németország délkeleti részén, a Rajna-vidék-Pfalz-ban, a Verbandsgemeinde Kirchheimbolanden közigazgatási központja. A donnersbergi járás székhelye, államilag elismert üdülőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Bad Kreuznachtól délre fekvő település.

Földrajza[szerkesztés]

A város területe 26.35 négyzetkilométer, legalacsonyabb pontja 229 m tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pontja 496 méter tengerszint feletti magasságban található. Átlagos magassága 340 m. A legnagyobb település mintegy négy km Mount Thundertől északkeletre a Wartberg, más néven Schillerhain lejtőin.

Története[szerkesztés]

2009.08.14.122014 Diakonissenhaus Kirchheimbolanden.jpg

Nevét 774-ben említették először. Szent Remigius nevű templomát már a 12. században említették (későbbi nevén a Szent Péter-templom). Ez a templom adta a hely nevét is. 1368-ban kapott városi jogokat.

1737-ben a város a nassau-weilburgi hercegnek rezidencia lett. A város fénykora Károly Ágost nassau-weilburgi herceg (1719-1753) és különösen Károly Krisztián (1753-1788) idejére esett.

1816-ban, a bécsi kongresszus után, a várost Bajorországnak ítélte.

Nevezetességek[szerkesztés]

Felső kaputorony
  • Középkori városfalak - a régi város déli és nyugati oldalán részben felújított állapotban, körülbelül nyolc méter magasak.
  • Felső kaputorony (Oberer Torturm), úgy nevezett gyógyszerészek tornya
  • Régi középkori és barokk épületek
  • Középkori kaputornyok
  • Rokokó palota
  • Szent Pál evangélikus templom
  • Szent Péter templom
  • Kastély (Schloss)
  • Múzeumok

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/Administrativ/Archiv/GVAuszugJ/31122013_Auszug_GV.xls?__blob=publicationFile
  2. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  3. DESTATIS 1975