Királyamazon
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Amazona guildingii (Vigors, 1837) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Királyamazon témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyamazon témájú médiaállományokat és Királyamazon témájú kategóriát.
|
A királyamazon (Amazona guildingii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az araformák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Kis-Antillákhoz tartozó Saint Vincent sziget területén honos. a szigetország nemzeti madara.[2]
Hegyi esőerdők lakója.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magassága 40 centiméter. Testének nagy része zöld, feje fehér és kék, hullámos tarkótollakkal. Repülés közben válnak láthatóvá sárga és narancsszínű szárnyfoltjai.
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget magasabb részein ( 300 és 700 méter között) költ, táplálkozás végett az alacsonyabb, megmunkált területeket keresi fel. Nem félénk, csak kifejezett zavarásra röppen fel. Szapora szárnycsapásokkal, gyorsan repül. Párokban, vagy családi kötelékben magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészekodú gyanánt fák üregeit használja. Fészekalja két tojásból áll. A tojó egyedül ül a tojásokon, a hím eteti közben. A kotlási idő 26 nap, a kirepülési idő 9-10 hét.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mivel egyetlen szigeten található meg a faj összegyedszáma sohasem lehetett magas. A szigeten tapasztalható vulkánkitörések (1902-ben, 1970-ben és 1979-ben) valamint a rendszeresen fellépő hurrikánok sok madarat pusztítanak el. A helybéli lakosok korábban vadászták a papagájokat részben élelmezési célokra, nagyobb részben viszont a madárkereskedelem miatt. A populáció ijesztő ütemű csökkenése miatt a CITES első függelékébe sorolták, így a kereskedelem a fajjal tilos. Azóta úgy tűnik sikerült a populáció csökkenését megállítani. Az őslakosok ma már nem vadásszák, hanem óvják a papagájokat. Jelenleg nagyjából 500 példánya élhet. Néhány állatkertben és madárparkban is tartják.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "St. Vincent and the Grenadines National Symbols". visitsvg.com. 2010. február 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 9.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. október 18.
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
