Király Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Király Jenő
Kiraly jeno.jpg
Született 1943. december 1.
Sopron
Elhunyt 2017. augusztus 27. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Balogh Gyöngyi
Gyermekei Király Éva Ilona
Foglalkozása filmesztéta, tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967)
Kitüntetései Balázs Béla-díj (1993)

A Wikimédia Commons tartalmaz Király Jenő témájú médiaállományokat.

Király Jenő (Sopron, 1943. december 1.Budapest, 2017. augusztus 27.)[1] Balázs Béla-díjas magyar filmesztéta, tanár, a műfajelmélet szakirodalmának meghatározó jelentőségű megalkotója. Felesége Balogh Gyöngyi (1950) filmtörténész,[2][3] lánya Király Éva Ilona (1989) környezetmérnök.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Dr. Király Jenő (1885-1969) orvos[4] és Walthier Eliz (1904-1983) költő voltak.

Tanulmányok[szerkesztés]

1962-1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakos hallgatója volt. Évfolyamtársa volt többek között Bujdosó Dezső (1942-2016) kultúraelmélet kutató, Fodor Géza (1943-2008) dramaturg és Szigethy Gábor (1942) irodalom- és színháztörténész. Tanárai közül többek közt B. Mészáros Vilma (1921-1977)[5] irodalomtörténész, esztéta volt rá nagy hatással. Első publikációja 1965-ben jelent meg az ELTE Egyetemi Lapokban D. W. Griffith híres filmjéről Letört bimbók címmel.

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága[szerkesztés]

Az ELTE-re tanítani Maróti Andor (1927) művelődéskutató vette fel. 1971-1978 és 1981-2009 között az ELTE BTK-n filmesztétikát tanított a Közművelődési, a Kulturális Antropológia, a Kulturális Menedzser, valamint a Filmtudomány Tanszéken egyetemi adjunktusként (ez utóbbi tanszékre 2006-ban került félállásban, 2008-tól a Kaposvári Egyetemen teljes állásban volt).

A Figyelő Szemek című folyóiratban - amely 1978-1981 között a Zala Megyei Moziüzemi Vállalt tájékoztató propagandafüzete volt - 1979-1981 között végigtekinti a fontosabb filmműfajokat a westerntől az erotikus filmen át a sci-fi, horror, burleszk, kalandfilmekkel bezárólag. Folyamatosan publikál más folyóiratokban: a Kultúra és Közösségben, a Filmtudományi Szemlében, a Filmkultúrában és a Filmvilágban is. A hetvenes években a Filmelmélet, a Kultúraelmélet és a Kommuni­káció­­elmélet című tárgyakat tanította. Ebben az időben filmeszté­tikai jegyzeteket is írt. Első önálló kötete A marxista filmelmélet alapjai címmel 1975-ben jelent meg, majd 1982-ben már egyszerűen Filmelmélet címmel jelent meg az átdolgozott és bővített verzió.

Az 1980-as évek: Film és szórakozás[szerkesztés]

A nyolcvanas években két új tantárgya a Kultúra és kommunikáció, illetve a Tömegkultúra és tömegkommunikáció. Az utóbbi tárgyon belül indultak azok a kutatásai, amelyek külső érdeklődéssel és ösztönző igényel találkoztak. Ez a tömegkultúra és tömegfilm kutatása felé vitte el tevékenységét. A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum elméleti osztályán kutatóként dolgozva (1978-1981) szintén ilyen jellegű megbízásokat kapott. Az itt töltött idő terméke a Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez című dolgozata, mely 1983-ban jelent meg a Filmművészeti Könyvtár sorozat egyik utolsó köteteként. 2013-as Kelecsényi Lászlónak adott interjújában így emlékszik vissza: "Év végi [a] zárójelentésében az osztályvezető ezt írta rólam: 'kutatói munkára valószínűleg alkalmatlan'. Erre fölmondtam." (in: Filmvilág 2013/12) 1981-ben az általa szerkesztett Film és szórakozás című lényeglátó tanulmánygyűjtemény előrevetíti érdeklődésének kulcsfogalmait.

1989-ben megjelent Karády Katalin-kötete, a magyar melodrámák akkori sztárjáról, amely Karády szerint a legjobb könyv róla. A sors különös fintora, hogy pont ez a kötete jelent meg a legnagyobb példányszámban, és került hivatalos könyvesbolti forgalmazásba. Mind a mai napig ezzel a kötetével találkozhatunk a leggyakrabban az antikváriumok polcain is. (Minden más műve állandó hiánycikk.)

Az 1990-es évek: Frivol múzsa[szerkesztés]

A kilencvenes években a szimbolika kutatása került munkájának középpontjába. Ennek eredménye lett az először egyetemi jegyzetként megjelent A tömegkultúra esztétikája (1992), majd ennek átdolgozott és bővített verziója a kétkötetes Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (1993) című műve. Tantárgyai: Esztétikai antropológia, A tömegkultúra szimbolikája, Szexuálesztétika és szimbolika, Elemi esztétika és szimbolika (az archetípusok kultúrája), valamint különböző tömegfilmes kurzusok.

Egy-két hallgatói visszaemlékezés:

  • "Az ELTE-n elsősorban Király Jenő professzor úr volt rám nagy hatással, aki a tömegfilmnek olyan monumentális elméletét dolgozta ki, ami világra szólóan egyedülálló, ő maga pedig annyira szuggesztív és humoros előadó, hogy első számú példaképemmé vált." (Varga Zoltán filmesztéta, 2017)
  • "Egyetemi éveimből Király Tanár Úr óráira emlékszem vissza a legszívesebben, és ezzel még keveset mondok. Példátlan tudáskincsén túl olyan szemléletet, gondolkodásmódot közvetített, ami messze túlterjed a filmesztétikai kereteken. Nem telik el nap, hogy ne próbálnék valamiképpen az ő gondolkodásmódjával közelíteni az engem foglalkoztató kérdésekhez, helyzetekhez. Az írásai pedig mindig is hivatkozási alapot fognak jelenteni." (2015)
  • "Ő nem tanár - ő egy jelenség. Évszázadonként egy ilyen ember születik. Őstehetség." (2013)
  • "Fergeteges előadó, elképesztő tudással, remek humorérzékkel. Számomra a polihisztor egyik archetípusa. Élmény volt minden egyes előadása." (2011)
  • "A filmszakon ő egy élő legenda. Tokkal-vonóval." (2011)

1993-ban A tömegkultúra esztétikája című könyvéért Hauser Arnold-díjat, oktatói és filmszakírói tevékenységéért pedig Balázs Béla-díjat kapott.

A Filmforgalmazási és Videokiadási Szakkuratórium egyik tagja volt (1996-ig). A Budapesti Mozi Közalapítvány kuratóriumának elnökéül választották 1996-ban.

A 2000-es évek: "Csak egy nap a világ..."[szerkesztés]

Feleségével, Balogh Gyöngyivel közösen jelenteti meg 2000-ben a harmincas évek magyar filmművészetének nagymonográfiáját: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936, amit a borítója (és "királyi" terjedelme) után a "Nagy Szürkének" is szoktak nevezni. A 2013-as interjúban így vall erről a sajnos meghiúsult tervéről: "A "Csak egy nap a világ..." hat kötetre tervezett mű, A magyar film műfaj- és stílustörténete első részeként született. A folytatást az illetékes szervek nem támogatták. Ezután fordultam a nemzetközi filmszimbolika kutatása felé. Miután az utóbbi gondolatmenete még nem zárult le, folytatását előnyben részesíteném a stílustörténettel szemben." (in: Filmvilág 2013/12)

2002-ben Állatábrázolások a filmművészetben címmel tartott előadást a Néprajzi Múzeumban, 2006-ban pedig A Vászon és a Dívány találkozása - I. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián Az álomfejtéstől az álomgyárig címmel Pécsett.

A (mai) film szimbolikája sorozat

A 2010-es évek: A (mai) film szimbolikája[szerkesztés]

2008-2013 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszéken volt tudományos munkatárs, itt jelenik meg A film szimbolikája című nyolckötetes műfajelméleti szakkönyvfolyama, amely egész életművek a koronája. A "filmesztétika bibliájá"-nak is szokták nevezni. Megint Király Jenőt idézzük: "Megjelenése, akarom mondani meg nem jelenése után annyian keresték rajtam A film szimbolikáját, míg végül leszereltettem az egész nap csengő telefont. Egyébként az ELTE, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum által kiadott könyveim sem kerültek boltokba. Ez annak jele, hogy változatlan mentalitások uralkodnak változó zászlók alatt. [...] De minden rosszban van jó is. Előbb említettem, hogy a személy nem ismerése fokozza a könyv varázsát, most hozzáteszem, hogy a könyv nem ismerése, hozzáférhetetlensége tovább fokozza. Ennek köszönhető a „legendás” jelző, amit többször olvastam a Frivol múzsa kapcsán. A betiltások, elsikkasztások, raktárakba és pincékbe süllyesztések érdemtelenül és váratlanul nagyon is előkelő társaságba juttattak. Hegel, Kierkegaard és Heidegger is csak művei töredékét láthatta kinyomtatva. A Frivol múzsa legkiválóbb, a rendszer lényegét első ízben értékelő elemzője jegyezte meg, én vagyok a mai kor új szamizdatja. Ez egy filozófiai-politikai vicc volt, de nem puszta bóknak hangzott, hanem értelmező szándékból fakadó megállapításnak." (in: Filmvilág 2013/12) Korábbi jelentős, legendássá vált könyve a Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája című kétkötetes műve. A tömegkultúra esztétikájáról szóló vaskos, két kötetes munkája mind a ma napig a filmelméletet hallgató egyetemisták alapirodalma. Korábban óraadóként oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon és a Zsigmond Király Főiskolán is.

2013. december 6-án 70 éves születésnapja alkalmából "Király 70" címmel műfajelméleti konferenciát szerveznek a tiszteletére az ELTE BTK Filmtudomány Tanszéken, majd a Metropolis - filmelméleti és filmtörténeti folyóirat egyik száma róla szólt (Király Jenő 70, 2013/4-es szám). A konferencia felhívása így hangzott: "Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének Filmtudomány Tanszéke konferenciát rendez Király Jenő 70. születésnapja tiszteletére. A rendezvény Király Jenő filmtudományos munkásságának felidézésén túl annak körvonalazását is célozza, hogy – többek között – a Frivol múzsa, a Mágikus mozi, vagy az életművet megkoronázó A film szimbolikája-sorozat eredményei milyen módon gondolhatóak tovább akár szűkebb értelemben a műfajfilmek kutatásában, akár tágabb értelemben a filmelmélet kérdésfeltevéseinek élénkítésében, újraértelmezésében. Várjuk mindazok jelentkezését – legyenek kollégák, tanítványok, vagy tisztelők –, akik Király Jenő munkásságához kapcsolódó gondolataikat, kutatási eredményeiket megosztanák a publikummal."

2015-ben az 50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell című összeállításban is beválogatták A film szimbolikája című könyv-sorozatát.

2017-ben az Eszmélet Alapítvány gondozásában jelent meg A mai film szimbolikája című munkája, amely A film szimbolikája-sorozat folytatása, melyben azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, az Oscar-díjas Saul fia (rendező: Nemes-Jeles László) című film vizsgálata során összegez.

Tervezett utolsó kötet A film szimbolikájához

2017. augusztus 27-én hosszú, súlyos betegség után Budapesten hunyt el. Így nem tudta befejezni A film szimbolikája című főművének utolsó, tizedik - a forradalmi filmről szóló - lezáró kötetét.

A már többször említett 2013-as interjúban így összegezte küldetését/küldetésünket: "Az ember hangoztatott céljai általában nem esnek egybe a valódi célokkal, sőt, a tudatosak sem a tudattalanokkal. Csak olyan célokért érdemes élni és dolgozni, amelyek publikussá tétele meghiúsítaná megvalósításukat. Túl zavaros a helyzet, ezért vágyról vagy reményről inkább beszélhetünk, mint célról. [...] Nem nekem van ilyen vagy olyan célom, feladatom vagy reményem, hanem nekünk, együttesen, mindannyiunknak. Ma a filmek hozzájárulása radikálisabb, mint a tudományé, mert a filmeket, legalábbis a populáris alkotásokat, mi fizetjük meg és tartjuk el, így a szerzők kénytelenek belekalkulálni hangulatunkat." (in: Filmvilág 2013/12) Király Jenő könyvtárnyi életműve felbecsülhetetlenül gazdag forrást kínál ehhez minden filmbarát számára. Szinte egyetlen részét sem fordították le eddig idegen nyelvre [a Kinovedcseszkije zapiszki orosz filmelméleti folyóirat[6] megrendelésére 1999-ben Mágikus mozi című könyvének két fejezete lefordításra került (II. rész: Ősképek a filmkultúrában és III. rész: Műfajok és archetípusok a midcult-filmben, 145-271 oldal), de végül nem jelent meg].

Főbb művei[szerkesztés]

Az 1960-as évek: Letört bimbók[szerkesztés]

  • [David Llewelyn Wark Griffith:] Letört bimbók (1919) [in: Egyetemi Lapok - az ELTE hallgatói lapja 1965. november 2. (29. szám)]
  • Goethe történelmi szomorújátéka az ember romlásáról (in: Acta Iuvenum - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar KISZ Végrehajtó Bizottságának tudományos kiadványa 1967/2)
  • Népünk tavasza - hazánk felszabadulásának 25. évfordulójának megünneplésére (módszertani tájékoztató füzet, társszerzők: Bujdosó Dezső, Godó Ágnes és B. Vörös Gizella, Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Módszertani Osztálya, Budapest, 1969) p. 175

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága[szerkesztés]

  • A MARXISTA FILMELMÉLET ALAPJAI (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1975, változatlan utánnyomások: 1980) p. 252
  • KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET III. kötet: Homogén médiumok (Zsilka Jánossal, kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1975) p. 302
    • A nyelvi rendszer fogalma (Zsilka János)
    • Fotofonikus tükrözéselmélet (Király Jenő)
      • 1. rész: A fotofonikus visszatükrözés filozófiai problémái
      • 2. rész: Az első tükrözés problémái
      • 3. rész: A második tükrözés problémái
      • 4. rész: A harmadik tükrözés problémái
      • 5. rész: A negyedik tükrözés problémái
  • [Sergiu] NICOLAESCU VILÁGA I-II. kötet (egyetemi előadás-jegyzet, Népművelési Intézet, Budapest, 1978) p. 736 [69 példányban jelent meg]
  • Gondolatok a tömegművészetről - Propp mesemorfológiája nyomán (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1978/1-2, összevont szám)
  • Az erotikus film és a filmerotika (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1979/1)
  • A sci-fi és a fantasztikum (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1979/4)
  • Filmművészet és tömegszórakoztatás (in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1979/26. szám: Írások a magyar filmről, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és -Történeti Osztály, Budapest, 1979)

Az 1980-as évek: Film és szórakozás[szerkesztés]

  • A horror (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1980/1)
  • A burleszk (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1980/2)
  • A "nagykorú" művészfilm problémái - Karlovy Vary 1980 (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1980/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/23999/default/doc_url/filmkultra_1980_vfolyam_5_szam.pdf
  • A szórakozás (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1981/1)
  • A magyar western (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1981/2)
  • „Ki kell mutatni a gondolat improduktív voltát" (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1981/2), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/11719/default/doc_url/1981_2sz.pdf
  • A kalandfilm mint western (in: Figyelő Szemek - a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat tájékoztató propagandafüzete 1981/3)
  • Volt egyszer egy repülőgép - Alekszander Mitta: Katasztrófa földön, égen (1980) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1981/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/11747/default/doc_url/1981_5sz.pdf
  • FILM ÉS SZÓRAKOZÁS - szöveggyűjtemény (MOKÉP - Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981) p. 334 /szerk. is!/
    • Bevezetés a népszerű Filmkultúra vizsgálatába (előszó)
    • Apropó western... - A magyar kalandfilm problémái (a Népszerű filmformák alfejezetben)
  • A szórakozás [in: Pörös Géza - Thoma László (szerk.): Ifjúság és szórakozás - szöveggyűjtemény, Klubvezetők Kiskönyvtára 25. kötet, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982]
  • FILMELMÉLET (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1982, változatlan utánnyomások: 1989, 1992) p. 307 [832 példányban jelent meg]
    • 1.: A filmkultúra konfliktusa
    • 2.: A filmmunka elméletéhez
    • 3.: A populáris filmkultúra elmélete
  • A filmtudomány film és közönség kapcsolatáért (in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1982/2. szám: Filmtudományunk eredményei és problémái, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és Filmtörténeti Osztály, Budapest, 1982)
  • A magányos közönség - Az esztétikai érzék szerkezete (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1982/5)
  • A tömegkultúra a társadalmi kommunikációban (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1982/6)
  • MOZIFOLKLÓR ÉS KAMERATÖLTŐTOLL - A populáris filmkultúra elméletéhez (kézirat, Filmművészeti Könyvtár 72. kötet, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983) p. 450
    • A magányos közönség
    • A filmmunka elmélete
    • A népszerű filmkultúra szerkezete, és működése
    • Tömegfilm és társadalom
    • Film, szórakozás, információ
  • A tömegművészet a társadalmi kommunikációban 1-2. rész (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1983/5-6)
  • Bujdosó Dezső - Hildy Péter (szerk.): A "Viadukt" és közönsége (Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985) p. 142 [közreműködő]
  • A történelmi film fogalma és típusai (Tóth Klárával, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1985/10), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/46126/default/doc_url/1985_10sz.pdf
  • "Csókolj, ez a mámor perce..." - Henry Hathaway: Niagara (1953) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1986/12), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/426676/default/doc_url/1986_12sz.pdf
  • A szerelem négyszáz csapása - Francois Truffaut: Mississipi szirénje (1969) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/8), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529538/default/doc_url/fk_1987_8sz.pdf
  • Kommentárok Kertész Mihály Casablanca (1942) című filmjének repülőtéri képsorához (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/10), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529526/default/doc_url/fk_1987_10sz.pdf
  • A magyar film állócsillaga - Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942) (Balogh Gyöngyivel, in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1987/12), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/529524/default/doc_url/fk_1987_12sz.pdf
  • A csoda (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1988/2)
  • Az interkulturális realitáskép (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1988/4)
  • Az őrült Max - Apokalipszis üreg ég alatt - George Miller: Mad Max I-II. (1979) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1988/4), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/427103/default/doc_url/1988_4sz.pdf
  • Karády mágiája és mítosza (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1988/5), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/427558/default/doc_url/1988_5sz.pdf
  • A borzalom esztétikája - Izommozi (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1988/7), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4978
  • Álomrealizmus (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1989/2)
  • "Csak ami nincs, annak van bokra..." - Stanley Kubrick: The Shining (Ragyogás, 1980) (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1989/4), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/530190/default/doc_url/fk_1989_4sz.pdf
  • KARÁDY MÍTOSZA ÉS MÁGIÁJA (Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1989) p. 135

Az 1990-es évek: Frivol múzsa[szerkesztés]

  • A régi magyar szórakoztató film (Balogh Gyöngyivel, in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1990/2)
  • "Fenn az égben az angyalok vigyáztak ránk" (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1990/2)
  • Az esztétikai evolúció alaptörvénye 1-2. rész (in: Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat 1991/1-2)
  • A bűn prófétái - Gengsztermítoszok (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1991/2), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4042
  • Kulturális menedzser képzés az ELTE-n (in: Társadalom, információ, művelődés - történelempedagógiai füzetek 1991/6)
  • A TÖMEGKULTÚRA ESZTÉTIKÁJA I-II. kötet (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó, Budapest, 1992) p. 1048 [530 példányban jelent meg]
    • 1. rész: A kommunikáció formái: Fiktív és nemfiktív [I.]
    • 2. rész: A fikció formái: Ábrázolás és mesélés [I.]
    • 3. rész: A mesélő fikció formái: Kaland és fantasztikum [I.]
    • 4. rész: A fantasztikum poétikája [II.]
    • 5. rész: A romlás vad- és művirágai - A fekete fantasztikum világa [II.]
    • 6. rész: Aesthetica in nuce - A nagyesztétikum kis esztétikája [II.]
    • 7. rész: Nőnek az árnyak - Következtetések és hipotézisek [II.]
    • 8. rész: A lét sötét éjszakája - összefoglalás és kitekintés [II.]
  • A film második gyermekkora - Szupermenek és terminátorok (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1992/3), http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=428
  • Kezdetben volt a (gonosz)tett (in: Magyar Napló - A Magyar Írószövetség lapja 1992/8)
  • Erotikus ideálok - Superman (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1992/9), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=552
  • A világvége megvolt - Az iszonyat mozija (in: Magyar Napló - A Magyar Írószövetség lapja 1992/25)
  • FRIVOL MÚZSA - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II. kötet (egyetemi tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993) p. 1122
    • A kommunikáció formái: Fiktív és nemfiktív [I.]
    • A fikció formái: Ábrázolás és mesélés [I.]
    • A mesélő fikció formái: Kaland és fantasztikum [I.]
    • A fantasztikum poétikája [II.]
    • A romlás vad- és művirágai - A fekete fantasztikum világa [II.]
    • Aesthetica in nuce - A nagyesztétikum kis esztétikája [II.]
    • A kezdet rettenetessége - A művészettörténet elméletéhez [II.]
    • Szexuálesztétika [II.]
    • A lét sötét éjszakája - összefoglalás és kitekintés [II.]
  • Összehasonlító szexuálesztétika 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1993/6-7)
  • A felébredt test - Szexuálesztétikai elmélkedések (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1993/8), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1342
  • Az SF-nagyforma vázlata - A science-fiction-nagyforma helye a fikcióspektrumban [részlet a Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája című kötetéből, in: Lőrincz Judit (szerk.): Szó/művészet/társadalom - válogatott tanulmányok, műelemzések, Múzsák Könyvkiadó, Budapest, 1993]
  • King Kong-tanulmányok 1-3. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1994/8-10)
  • Frankenstein-tanulmányok 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/2-3)
  • A hős nosztalgiája az apátlan társadalomban (in: Imago - az ELTE-BTK lapja 1996/2)
  • Magyar románc - Varrógéptől az írógépig (Balogh Gyöngyivel, in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1996/10), http://filmvilag.hu/xereses_cikk.php?&cikk_id=382
  • Változatok Hamupipőkére - Próza és glamúr (Balogh Gyöngyivel, in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1996/12), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=62
  • A zárt osztályra beutalt világtársadalom (in: Ökotáj - a zöld hálózat lapja 1997/14-15, összevont szám), http://www.okotaj.hu/szamok/14-15/tars1.html
  • MÁGIKUS MOZI - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában (tankönyv, Korona Könyvkiadó, Budapest, 1998) p. 276
    • Műfajfilm és filmműfaj
    • Ősképek a filmkultúrában
    • Műfajok és archetípusok a Midcult-filmben
  • A nyers és a hamu [in: Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak - Mozgóképkultúra és médiaismeret szöveggyűjtemény, Korona Könyvkiadó, Budapest, 1998, változatlan utánnyomások: 2003, 2004], http://mek.niif.hu/00100/00125/00125.pdf
  • A melodráma nagyformája 1-3. rész (Balogh Gyöngyivel, részletek a készülő "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 című kötetükből, in: Szilágyi Gábor (szerk.): Filmspirál 1998/14-16, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 1998)
    • Székely István magyar Casablancája - [Székely István:] Café Moszkva (1936)
    • A melodráma nagyformája éa a pszichoanalízis trivializálódása - [Gaál Béla:] Évforduló (1936)
    • A melodráma meghódítja a közönséget - [Gertler Viktor:] Mária nővér (1936)

A 2000-es évek: Csak egy nap a világ...[szerkesztés]

  • "CSAK EGY NAP A VILÁG..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 (Balogh Gyöngyivel, Magyar Filmintézet, Budapest, 2000) p. 712, http://mandadb.hu/tart/mcitem/399269
    • Fényimádat és árnykultusz egy ezredvégi századelőn
    • Hazai és külföldi rejtelmek - három krimikísérlet
    • A társadalomkritikai komédia kezdetei
    • A vidéki idilltől a parasztdrámáig
    • A bohózati konfliktus és a kabaréstílus fogságában - Az önmagát komolyan nem vevő művészet / Egy kisebbrendűségi érzés történetéhez
    • A huszárfilm mint katonai western
    • Konjunktúra-hangulat a modernizációs komédiában
    • Idegen nő a lakásban - Szorongás a másik nemtől
    • Az újrafelfedezett múlt elpolgáriasítása - A szenior-film fejlődése
    • A szerelmi karrier mitológiája - Az álomgyártól a szociobiológiáig
    • Bengáli tűz és tiltott szerelem - Édesélet-filmek 1935-ben
    • A nemi szerepválság kiéleződése a munkanélküli-komédiákban
    • Emberségből elégtelen avagy a megbukott buktatók - Magyar nevelőintézeti filmek a mädchen in uniform és a zéro de conduite korában
    • A kővé vált ember és a megfagyott gyermek - A Shirley Temple-kor gyermekmelodrámáinak nevelési eszménye
    • Kis nagyfilmek - a kosztümös történelmi presztízsfilmek középszerűsége
    • Az aszfaltdzsungel és a rút esztétikája
    • A melodráma nagyformája
    • Szegény szerelmesek krónikái
    • A melodráma nagyformájával versengő komédia
    • Összefoglalás
  • Multiplex esztétika 1-2. rész (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2000/3-4)
  • Filmspirál Fejős Pál különszáma (Balogh Gyöngyivel, részletek utánközlése a "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936 című kötetükből, Filmspirál [2004/1] 33. szám: Fejős Pál 1897-1963, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2004), http://epa.oszk.hu/00300/00336/00017/
  • A "jó labirintus" eszméje és az érzelmi mozgósítottság víziói - Sanjay Leela Bhansali: Devdas (2002) (in: Filmkultúra online 2006, 2005.12.16), http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/essays/kiralyjenodevdas.hu.html
  • Dévi, a Földanya - Az indiai melodráma asszonyai (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2006/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=8473
  • Rocco és fivérei - Luchino Visconti születésének 100. évfordulójára (in: Filmkultúra online 2007), http://www.filmkultura.hu/regi/2007/articles/essays/rocco.hu.html

A 2010-es évek: A (mai) film szimbolikája[szerkesztés]

  • A FILM SZIMBOLIKÁJA I-IV. rész (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt., Kaposvár - Budapest, 2010-2011) p. 4365, http://eszmelet.hu/amaifilmszimbolikaja/
    • I/1. A FILMKULTÚRA FILOZÓFIÁJA ÉS A FILMALKOTÁS SZEMIOTIKAI ESZTÉTIKÁJA I. p. 368, http://mek.oszk.hu/14800/14807/pdf/14807_1.pdf
      • 1. A szellem fenomenológiája a filmben
    • I/2. A FILMKULTÚRA FILOZÓFIÁJA ÉS A FILMALKOTÁS SZEMIOTIKAI ESZTÉTIKÁJA II. p. 434, http://mek.oszk.hu/14800/14807/pdf/14807_2.pdf
      • 2. Filmfejtés
    • II/1. A FANTASZTIKUS FILM FORMÁI I. p. 479, http://mek.oszk.hu/14800/14808/pdf/14808_1.pdf
      • 1. Bevezetés a horrorfilm mitológiájába - A fekete fantasztikum problémái
    • II/2. A FANTASZTIKUS FILM FORMÁI II. p. 591, http://mek.oszk.hu/14800/14808/pdf/14808_2.pdf
      • 2. A fehér fantasztikum világa
    • III/1. A KALANDFILM FORMÁI I. p. 674, http://mek.oszk.hu/14800/14809/pdf/14809_1.pdf
      • 1. A háború poétikája
      • 2. A kaland lényege
      • 3. Az asszimilációs képesség problémája
      • 4. A kalandfilm formái
    • III/2. A KALANDFILM FORMÁI II. p. 635, http://mek.oszk.hu/14800/14809/pdf/14809_2.pdf
      • 5. A próza poétikája
      • 6. Az "európai nihilizmus" és a modernista művészfilm
      • 7. Az "európai nihilizmus" és a modernista művészfilm - szeminárium: Ingmar Bergman: Persona (1966)
    • IV/1. ERŐSZAK ÉS EROTIKA A FILMBEN: SZEXUÁLESZTÉTIKA p. 653, http://mek.oszk.hu/14800/14810/pdf/14810_1.pdf
      • 1. Elementáris esztétika és szimbolika
      • 2. A szexuálesztétika elemei
      • 3. Az individualitás tragédiája és az élet komédiája
      • 4. A nemi aktus mint rítus és mítosz, illúzió és valóság
      • 5. A szexualitás narratívája
      • 6. Hím nemi rabszolgaság - A nőstény szerelmi szolgaság előzménye
      • 7. A hím szexmunkája és a nőstény szerelemmunkája - Erotikus világkostrukciók és nemi sorsmodellek komplementaritása
      • 8. A nemi düh
      • 9. A szexuális nyomor
      • 10. Szexuális álkultúra
      • 11. A kéz története
      • 12. Az erotika elmélete
      • 13. Szex-szemiotika
      • 14. Szenvedély
      • 15. A freudi "szerelem feltételekpszichológiája" és a szexuálesztétika
      • 16. Szeminárium: A különleges szerelmi feltételek poétikája - Michael Haneke: A zongoratanárnő (2001)
      • 17. Az orgazmus esztétikája
      • 18. Szeminárium: Thalasszális orgazmus - Charles Walters - Busby Berkeley: Easy To Love (1953)
      • 19. Szeminárium: Thanatális orgazmus - [Patrice Leconte:] Lány a hídon (1999)
      • 20. A puszta erotika csődje és a szerelem eredete
      • 21. Összefoglalás és kitekintés: Szexuálesztétika és biopoétika
      • 22. A biopoétika alapterve
    • IV/2. ERŐSZAK ÉS EROTIKA A FILMBEN: BIOPOÉTIKA p. 531, http://mek.oszk.hu/14800/14810/pdf/14810_2.pdf
      • 1. Az anya képe
      • 2. A preödipális kasztráció
      • 3. Beavatás - Az anyaprincípium megfékezése
      • 4. Anyagyilkosság
      • 5. Szeminárium: Babits Mihálytól az Amelie csodálatos életéig (2001) - Női "Totem és tabu"
      • 6. Anyagyilkosság - szeminárium: József Attila és Federico Fellini
      • 7. Psychoanalysis Christiana - szeminárium: Babits és Bresson
      • 8. Az apagyilkosság
      • 9. Apagyilkosság - szeminárium: "Dickens, Griffith és mi" helyett: Pasolini, Zizek és mi
      • 10. Destrudó
      • 11. A destrudó etikája - szeminárium
      • 12. Autoerotika és autodestrukció: A szakralitás komponensei (szeminárium)
      • 13. A thanatosz
      • 14. Thanatosz-szeminárium: Jahja Kemál Bejátli és Kim Ki-duk
      • 15. Ananke
      • 16. Túl az ananke világán
      • 17. A thanatális regresszió elmélete
      • 18. Halálesztétika és haláletika
  • Mednyánszky báróval a háborúban és a moziban - Családi emlékek egy száz éves festményről, az első világháború kitörésének évfordulóján (in: Filmkultúra online 2014.04.02), http://www.filmkultura.hu/?q=cikkek/mednyánszky-báróval-háborúban-és-moziban
  • A MAI FILM SZIMBOLIKÁJA (Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2017) p. 660, https://www.ceeol.com/search/book-detail?id=562390, http://eszmelet.hu/amaifilmszimbolikaja/
    • Az apokalipszis politikai gazdaságtana az ezredforduló filmkultúrájában
    • Hitchcock Psychoja (1960) mint háromszoros paradigmaváltás - Filmtörténet, kultúrtörténet, léttörténet
    • Anti-Ödipusz és Anti-Antigoné - A szado-analízistől a mazo-analízisig
    • Antigonétól a Saul fiáig (2015)
    • [Pier Paolo Pasolini:] Salò avagy Szodoma 120 napja (1975)
    • A mozi mint lelki ópiumbarlang - Mazochista árnyvilág és szadista léleksebészet
    • A testvérgyilkosság archetípusa
    • Szükséglet és mozgalom
    • A szenvedélybetegség mint kultúra és eszmény
    • A világforradalomtól a globálfasizmusig
    • A pénzügyi atombomba
    • A globálfasiszta kényszerkultúra mechanikája - "Hipokrízis" és "emocionális pestis"
    • Harcosnevelés
    • A birodalom
    • A háború türelmetlen vágya - [Paul] Verhoeven: Csillagközi invázió (1997)
    • A harmadik világháború és a marslakók támadása
    • A harmadik világháború és a harmadik világ
    • Amorfizáció és amortizáció - A lélektelenség fenomenológiájától a szellemtelenség fenomenológiájáig
    • A flexibilis embertől a gyurmáig
    • A személyiség amorfizációjától a kultúra amortizációjáig
    • Dimorfizmus és demorfizáció
    • Dina vagyok: a modern nő születése
    • A férfi nő mint áldozat: [Kimberly Peirce:] A fiúk nem sírnak (1999)
    • A nem halála vagy a nemek háborúja
    • A fallikus nő mint harcigép: [Ridley Scott:] G. I. Jane (1997)
    • A fallikus nő eredete: [Andrew Bergman:] Sztriptíz (1996)
    • Defektkultusz a középosztályi erkölcskrónikákban
    • Nagypolgári erkölcskrónikák a "Nyugat alkonyán"
    • A kultúra infantilizációjától a filmkultúra imbecillitásáig
    • Exkrementális esztétika
    • Exkrementális szemiotika a Canterbury mesékben (1972)
    • A neogiccs: Könny és mosoly – műkönny és vigyor
    • A diszjunktív szintézis mint esztétikai kategória: [Paul Verhoeven:] Turks Fruit (Tiltott gyümölcsök, 1973)
    • A dekonstrukció dekonstrukciója - Utószó a posztmodern-dekonstruktív állapothoz
    • Rútesztétika
    • Georg Wilhelm Friedrich Hegeltől a láncfűrészes gyilkosig
    • Mágikus archaizmusok a film árnyékvilágában
    • A láncfűrészes gyilkostól Hegelig - Ami elveszett: az ősök hőskora
    • A nagy elbeszélés aranykora

Tervezett megjelenés

Válogatott interjúk, könyvkritikák, tanulmányok és magyar nyelvű műfaji filmes szakkönyvek[szerkesztés]

Az 1960-as évek: Előzmények[szerkesztés]

  • Szalay Károly: A filmkomikum anatómiája (Filmművészeti Könyvtár 33. kötet, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1967) p. 240

Az 1970-es évek: A filmelmélet nagykorúsága[szerkesztés]

  • Szalay Károly: A geg nyomában (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1972) p. 422
  • Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. kötet: Film (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, 1973, változatlan utánnyomások: 1978, 1981, 1989, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) p. 192 [600 példányban jelent meg]
  • Kelecsényi László: Egy egyetemi jegyzet margójára [Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai] (in: Mozgó Világ 1977/3)
  • Kelecsényi László: A kettős tükrözés a filmművészetben [Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai] (in: Kritika 1978/6)
  • Szalay Károly: Chaplin - szemtől szemben (Szemtől szemben, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978) p. 307
  • Szalay Károly: Mai magyar filmvígjáték - Beteljesülések és elszalasztott lehetőségek (Gyorsuló Idő, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978) p. 196
  • Balogh Gyöngyi (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény III. kötet: Tömegfilm (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, 1979) p. 294

Az 1980-as évek: A rejtőzködő filmtudós[szerkesztés]

  • Berkes Ildikó (szerk.): A western - antológia (Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1980/4. szám, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1980) p. 341
  • Balogh Gyöngyi (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény IV. kötet: Tömegkultúra (kézirat, egyetemi jegyzet, ELTE-BTK - Tankönyvkiadó Vállalat, Bp., 1981, változatlan utánnyomások: 1989, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) p. 368
  • Szalay Károly: Jacques Tati - kortársaink a filmművészetben (Filmbarátok Kiskönyvtára - Kortársaink a filmművészetben, Népművelési Propaganda Iroda - Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981) p. 105
  • Kerekasztal-beszélgetés a mai magyar filmről (beszélgetőtársak: Erdélyi Z. Ágnes, Kőháti Zsolt, Réz András, Szabó György és Szilágyi Gábor, in: Filmtudományi Szemle - a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Tudományos Osztályának kiadványa 1981/1. szám: Eszmék és törekvések a mai magyar filmművészetben, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Filmelméleti és -Történeti Osztály, Budapest, 1981)
  • Bölcs István: A filmelmélet "nagykorúsága" [Király Jenő: Filmelmélet] (in: Jel-Kép 1983/4)
  • Harmat György: Montázs az agyunkban [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1984/3), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/14006/default/doc_url/1984_3sz.pdf
  • Bárdos Judit: A tömegfilm kérdőjelei [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1984/3), http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/14006/default/doc_url/1984_3sz.pdf
  • Holló János: Profán esztétikák felé [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1984/4), http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6471
  • Gyertyán Ervin: Mozifolklór és kameratöltőtoll - Király Jenő könyvéről [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Népszabadság 1984. április 14.)
  • Sajóhelyi Gábor: Mozifolklór és kameratöltőtoll [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Film-Színház-Muzsika 1985. február 16.)
  • Kelcsényi László: Hiányok leltára (in: Film-Színház-Muzsika 1985. február 16.)
  • Balázs Géza: Mozifolklór [Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez] (in: Forrás 1985/7)
  • Berkes Ildikó: A western (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986) p. 461
  • Kelecsényi László: A rejtőzködő filmtudós - Király Jenő (in: Film-Színház-Muzsika 1986. április 26.)
  • Martin Ferenc (Hőgyész): E.T. és a magyar filmkritikus: A semmi újratermelése (in: Film-Színház-Muzsika 1986. június 7.)
  • Barna Márta: A hatosfogattól A hallgatag emberig [Berkes Ildikó: A western] (in: Film-Színház-Muzsika 1987. március 28.)
  • Hirsch Tibor: A James Bond mítosza - avagy a 007-es ügynök kalandos története (Szabad Tér Kiadó, Bp., 1989.) p. 202

Az 1990-es évek: A nappali álmok kutatója[szerkesztés]

  • Szemadám György: A vamp apoteózisa - Király Jenő Karády-könyvéről [Király Jenő: Karády mítosza és mágiája] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1990/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4688
  • Csala Károly: A magyar melodráma [Király Jenő: Karády mítosza és mágiája] (in: Népszabadság 1990. január 13.)
  • Udvardi Judit: Kulturális menedzserképző - Bujdosó Dezső docens a program céljairól (in: Népszabadság 1994. május 3.)
  • Kovács András Bálint: A tömegkultúra esztétikája [Király Jenő: A tömegkultúra esztétikája I-II. / Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Buksz 1994/nyár)
  • Bernáth László: A nappali álmok kutatója - Interjú Király Jenővel, riporter: Bernáth László (in: Népszava 1994. június 10.)
  • Gervai András: Mi nem Hollywoodot álmodjuk - Beszélgetés Király Jenővel, riporter: Gervai András (in: Magyar Hírlap 27. 1994. 159. [mell]. V.)
  • Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-Euklédeszi [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=81
  • Váradi Júlia - Kovács András Bálint: A Meseautó esélye - Váradi Júlia és Kovács András Bálint beszélgetése Király Jenővel (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1995/1), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=82
  • Réz András: Magasztos trivialitások [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Kritika 1995/2)
  • Sneé Péter: A diskurzus másik fele [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Filmkultúra - filmelméleti és filmművészeti szemle 1995/6), http://mandadb.hu/tart/mcitem/253926
  • Honffy Pál: Az esztétika átrendezése - Király Jenő Frivol múzsa című könyvéről [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Iskolakultúra 1997/5), http://epa.oszk.hu/00000/00011/00125/pdf/1997-5.pdf#page=116
  • Bohár András: A tömegkultúra elitesztétikája - Király Jenő esztétikájáról [Király Jenő: Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I-II.] (in: Iskolakultúra 1997/6-7, összevont szám), http://real.mtak.hu/58551/1/2_EPA00011_iskolakultura_1997-6-7.pdf
  • Almási Miklós: Teória a bolhapiacon [Király Jenő: Mágikus mozi - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 1998/11), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3862
  • Margitházi Beja: Egy ősi és egy posztmodern probléma: archetípus és műfaj a filmkultúrában [Király Jenő: Mágikus mozi - Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában] (in: Metropolis - filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 1998/4), http://www.c3.hu/scripta/metropolis/9804/margithazi.htm
  • Bóta Gábor: A rajongás és a dühöngés ideje - Beszélgetés Király Jenővel, riporter: Bóta Gábor (in: Magyar Hírlap 31. 1998. 161. 13.)

A 2000-es évek: A Meseautó esélye[szerkesztés]

  • Kelecsényi László: A nagy szürke [Balogh Gyöngyi - Király Jenő: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936] (in: Filmvilág - filmművészeti folyóirat 2000/11), http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3118
  • Gelencsér Gábor: Ex Libris [Balogh Gyöngyi - Király Jenő: "Csak egy nap a világ..." - A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936] (in: Élet és Irodalom 2000/27, kötetben: a Filmtörténelem címszó alatt, uő.: Filmolvasó-könyv, Iskolakultúra, Pécs, 2003), http://mek.oszk.hu/01800/01889/01889.pdf
  • Berkes Ildikó - Nemes Károly: A bűnügyi film (Uránusz Könyvek 10. kötet, Uránusz Kiadó, Budapest, 2001) p. 252
  • Berkes Ildikó - Nemes Károly: A posztmodern film (Uránusz Könyvek 17. kötet, Uránusz Kiadó, Budapest, 2004) p. 198
  • Szalay Károly: A geg nyomában 1. kötet: A filmkomikum anatómiája / Fejezetek a filmvígjáték történetéből (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2006) p. 314
  • Böszörményi Gábor - Kárpáti György - Szalóky Bálint (szerk.): Zsánerben - tanulmánykötet (Mozinet Könyvek 3. kötet, Mozinet, Budapest, 2009) p. 238

A 2010-es évek: A király koronája[szerkesztés]

Tervezett megjelenések

  • Kárpáti György - Schreiber András (szerk.): A vígjáték - válogatott tanulmányok (Filmanatómia 5. kötet, Kultúrbarlang - Mozinet, Budapest, 2018) megjelenés előtt
  • Kodaj Dániel: [Király Jenő inspirálta sci-fi monográfia] (megírás alatt) tervezett megjelenés
  • [további műfaji filmes tanulmánykötetek] (Filmanatómia 6-11. kötet, Kultúrbarlang - Mozinet, Budapest, megírás alatt) tervezett megjelenés

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Király Jenő, 2017. október 3., Filmtekercs, https://www.filmtekercs.hu/hirek/meghalt-kiraly-jeno
  2. http://www.filmtett.ro/cikk/2296/interju-balogh-gyongyi-filmtortenesszel-a-magyar-nemzeti-filmarchivum-munkatarsaval
  3. http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html
  4. Nevét Sopronban utca, az Erzsébet Oktató Kórház sebészeti osztályán pedig emléktábla őrzi, és "Sopron város Önkormányzata a város egészségügyi ellátása területén végzett kiemelkedő orvosi, szakmai, tudományos tevékenység elismerésére Dr. Király Jenő-díjat alapított." http://www.szivk.hu/wp-content/uploads/2017/08/kiraly_jeno.pdf
  5. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10432.htm
  6. http://www.kinozapiski.ru/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]