Kinkakudzsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kinkakudzsi
  • világörökségi helyszín része
  • Japán nemzeti kincse
  • special historic site
  • Special Place of Scenic Beauty in Japan
Golden pavilion, Kinkakuji.jpg
PM Modi visits Kinkaku-ji Temple – The Golden Pavilion at Kyoto.jpg
Vallás rinzai iskola
Építése 1397
Stílus
  • Sinden-zukuri (alsó rész)
  • Wayō (central part)
  • Zenshūyō (felső rész)
Világörökség-azonosító688-013
Település Kita-ku
Elhelyezkedése
Kinkakudzsi (Japán)
Kinkakudzsi
Kinkakudzsi
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 02′ 22″, k. h. 135° 43′ 43″Koordináták: é. sz. 35° 02′ 22″, k. h. 135° 43′ 43″
A Kinkakudzsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kinkakudzsi témájú médiaállományokat.
Kinkakuji174a.jpg

A Kinkakudzsi (金閣寺, Hepburn-átírással: Kinkakuji, szó szerint ’az Aranypavilon temploma’, közkeletű nyugati neve Aranytemplom, hivatalos neve 鹿苑寺, Rokuondzsi, Hepburn-átírással: Rokuonji, ’Szarvaskert-templom’) a zen buddhizmus rinzai szektájának sókokudzsi ágához tartozó templomkomplexum Kiotó északnyugati részén, amelynek csupán a főépülete a Kinkaku vagyis az Aranypavilon. 12. századi arisztokratanyaralóból a 3. Asikaga sógun (Muromacsi-bakufu) kívánságára alakították palotává, majd templommá a 14. század végén. Egyes épületei többször leégtek, utoljára 1950-ben maga az Aranypavilon is: egy háborodott diák felgyújtotta (az esetet Az Aranytemplom című ismert regényében dolgozta fel Misima Jukio), ám 1955-ben felépítették a pontos mását. A tóparton álló, 12,5 méter magas Kinkaku földszintje a Heian-kori (794–1185) palotaépítészet (sinden-zukuri), első emelete a szamurájház-építészet (buke-zukuri), második emelete pedig a zen építészet (soin-zukuri) remeke, az emeletek falait aranyfólia borítja, s a tetejét díszítő aranyozott bronzfőnixszel együtt az épület az időjárástól függően a legkülönbözőbb, lélegzet-elállító tükörképeket csillogtatja a tó vizében.

Források[szerkesztés]