Kincugi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mishima edény hakeme típusú teatál, arany lakkal kincugi javítási munkálatokkal (jobbra), 16. század
Kisebb javítás (felül) Nabeshima edény egy mályvavirágos tányér, 18. század, Edo-kor

Kincugi (金継ぎ?, ’aranyasztalos’) vagy más néven kincukoroi (金繕い?, ’arany javítás’) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.[1][2][3] Filozófiaként az objektum (tárgy) történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni.[4]

Eredete[szerkesztés]

A lakkozás régi hagyomány Japánban,[5][6] és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámiajavítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a maki-e technikát. Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett, amikor a japán sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg.[7] Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal.[1] A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámiaedényekhez.[2] Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták.[8]

Filozófiája[szerkesztés]

A kincugi hasonlít a vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat, a tökéletlent.[9][10] A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Ez észszerű magyarázat lehet arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is, hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat mint eseményeket a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját, amikor megsérül, eltörik. A kincugi kapcsolódhat a „tudatnélküliség” musin (無心?) japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként.[11]

A modern művészetre gyakorolt hatása[szerkesztés]

A modern művészek kísérletezgetnek az ősi technikával, mint a megsemmisülés és újjászületés általi veszteség, egység és fejlődés ötletének elemzésére való módszerrel.[12] Bár eredetileg a kincugit nem fogadták el külön művészeti ágnak, volt már kiállítása a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Herbert F. Johnson Művészeti Múzeumban.[1][2][10]

A kincugi megihlette Tim Bakert, a kanadai Hey Rosetta! bandának tagját a 2014-es Második Látásra album elkészítésekor. Az egyik dal címe a Kincukoroi nevet viseli. és az album borítóján egy kincugival megjavított tál van.

A The Rural Alberta Advantage együttest is inspirálta: a 2014-es albumuknak az Aranyozott címet adták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Gopnik, Blake: At Freer, Aesthetic Is Simply Smashing (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3..
  2. a b c Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  3. Daijisen (japán nyelven)
  4. Kintsugi: The Centuries-Old Art of Repairing Broken Pottery with Gold”, My Modern Met, 2017. április 25. (Hozzáférés ideje: 2017. július 12.) (angol nyelvű) 
  5. Ota, Alan K.: Japan's Ancient Art of Lacquerware (angol nyelven). The New York Times, 1985. szeptember 22.
  6. Ken Johnson: A Craft Polished to the Lofty Heights of Art (angol nyelven). The New York Times, 2008. április 4. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  7. Gopnik, Blake: 'Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics' at Freer (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3.
  8. Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian, 2008. november 8. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  9. Kintsugi Is Recognizing Beauty in Broken Things | Make: (angol nyelven). Make: DIY Projects and Ideas for Makers, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  10. a b Andrea Codrington, Lippke: In Make-Do Objects, Collectors Find Beauty Beyond Repair (angol nyelven). The New York Times, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  11. Kwan, Pui Ying. „Exploring Japanese Art and Aesthetic as inspiration for emotionally durable design” (angol nyelven).  
  12. Taylor, Andrew: Smashing idea to put it together again (angol nyelven). Sydney Morning Herald, 2011. február 27.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kintsugi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]