Kincstári rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kincstári rendszer lényege, hogy keretében nem pénzeszközökkel való gazdálkodás, hanem az államháztartás pénzeszközeinek hatékony felhasználása és előirányzatokkal való gazdálkodás zajlik. A Kincstár előirányzat-felhasználási keretet bocsát rendelkezésre. A kincstári körön belül az előirányzatok átvezetésével történnek az egymás közti fizetések. Kincstári körön kívülre nyúlva az előirányzott keret pénzeszközzé válik.

A kincstári rendszer résztvevői[szerkesztés]

Kincstári körbe tartozik:

Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok[szerkesztés]

Kincstári ügyfelek[szerkesztés]

  • kincstári körbe tartozó költségvetési szerv
  • társadalombiztosítási alap
  • elkülönített állami pénzalap

A Magyar Államkincstár[szerkesztés]

A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Szakmai felügyeletét a pénzügyminiszter gyakorolja. Fő feladata az államháztartás alrendszerei költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában fogalmazható meg. Továbbá:

  • költségvetések végrehajtásához kapcsolódó ügyviteli és ellenőrzési feladatok
  • a Magyar Állam nevében ellátott feladatok, például államadósság kezelése, az állam által nyújtott hitelek nyilvántartása
  • a központi költségvetés nevében likviditási hitel nyújtása
  • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

A kincstári kör számára a Kincstár térítésmentes szolgáltatásként végzi feladatát. Azon szervezetek egymás közötti elszámolásait, amelyek a kincstári körbe tartoznak, átvezetéssel kell elszámolni. Pénzforgalmi ügyletek lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kincstári egységes számlát alkalmazza.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Dr. Sóvágó Lajos:Államháztartási ismeretek