Kilroy was here

Egy washingtoni emlékműbe gravírozva

A Kilroy was here (magyarul: „Itt járt Kilroy”) egy népszerű amerikai rajzos mém, ami a legtöbbször graffitiken látható, de előfordul műalkotásokban és más popkulturális utalások (pl. pólófelirat) formájában is. Eredete nem világos, de Kilroy fal mögül kukucskáló figurája mindenhol fellelhető az Egyesült Államokban. Ebben a formában való megjelenését a második világháború elejére teszik.

Ugyanez a figura más kultúrákban is felbukkan, de nem Kilroy, hanem Foo, vagy Chad néven. Az ausztrálok a „Foo was here” szöveget írják a graffiti alá, a külső megjelenés az Egyesült Királyságból származtatott, ahol az ilyen graffitiket a chad (angol szó, jelentése: a papírlyukasztáskor kieső hulladék) szóval jelölik.

Eredetmagyarázat

A szófordulat a második világháborúban az amerikai hadseregben szolgáló szerelőktől ered, akik minden állomáshelyükön felfestették ezt a figurát a „Kilroy was here” szöveggel. A Brewer's Dictionary of Phrase and Fable nevű szótár megjegyzi, hogy különösen az USA Légiközlekedési Parancsnokságán volt jelen ez a kifejezés, főleg az Egyesült Királyságban történő járőrözéskor.

Amíg a kifejezés eredete bizonytalan, addig az ábráról sokat meg lehet állapítani. Biztosan az Egyesült Királyság háború előtti graffitijeiből ered, George Edward Chatterton karikaturista munkájaként. Feltételezhetően, a szöveg és az ábra egyesülése az 1940-es évekre tehető, amikor rengeteg amerikai özönlött az Egyesült Királyságba. A graffitik rendkívül népszerűek voltak, az Egyesült Királyságban megtalálhatóak voltak a „What, no …?” és a „Wot, no …?” szlogenekkel, mint a hiány, és a jegyrendszer szatírájaként (például az 1944 szeptemberi Market Garden hadművelet idején a brit 1. légi-szállítású hadosztály (1st Airborne Division) vitorlázógépeinek oldalára volt felfestve a „Wot, no engines?”, vagyis a „Mi az, nincs motor?” felirat)

Másik magyarázat a származásra, hogy James J. Kilroy, egy amerikai hajógyárban dolgozó felügyelő volt a sokszor feltűnő Kilroy. A II. világháború alatt a Bethlehem Steel hajógyárában dolgozott Quincy-ben, ahol ezzel a mondattal jelölte meg az általa ellenőrzött alkatrészeket. A szerelők ezrei láthatták ezt a kifejezést az elkészült hajókon, és Kilroy szlogenje legendává vált. Azután a szerelők elterjesztették más helyeken is, beleértve az elfoglalt területeket és partraszállásokat is. Valahol a későbbiekben a graffiti és a jelmondat egyesült.

David Wallechinsky és Irving Wallace The People's Almanac-jának (1975) értelmezése szerint:

A freudi Kilroy-teória szerint Kilroy modern változata az ősi görög Ödipusz legendának. Eszerint az elmélet szerint Kilroy a „kill roi”-t (a roi szó a francia megfelelője a királynak) jelenti; a király és az édesapa egyértelműsíthető, szóval Kilroy egy kifejezés Oidipusz saját apjának megölése iránt érzett kényszerére. A vele járó kényszert – hogy feleségül vegye saját édesanyját – szimbolizálja Kilroy felbukkanása a hozzáférhetetlen, tabu helyeken.

Legendák

Számos legenda köthető a Kilroy graffitihez. Az egyik szerint Hitler hitt abban, hogy Kilroy egy kiváló amerikai kém volt, mivel a graffiti számos titkos náci létesítményben megjelent, valószínűleg a zsákmányolt amerikai hadfelszerelésekkel. Egy másik legenda szerint Sztálin a potsdami konferencián bement a vezetők számára fenntartott mellékhelyiségbe, és miután kijött, megkérdezett egy kísérőt: „Ki az a Kilroy?”.

Kilroy az irodalomban

Isaac Asimov 1955-ben adta ki a „The message” (Az üzenet) című sci-fi novelláját, amelyben a harmincadik századi történész, George Kilroy visszautazik a múltba, hogy történelmi események tanúja legyen. Az első alkalom, amikor Kilroy felfestette a szlogent egy tengerparti kalyiba oldalára, a szövetségesek afrikai partraszállása volt. Ezt a történetet megtalálhatjuk Asimov Earth is room enough, vagy a The complete stories volume 1 című gyűjteményeiben is, magyarul az Asimov teljes science-fiction univerzuma sorozat 10. kötetében olvasható.

Thomas Pynchon V. című novellája szerint Kilroy eredetileg a sáváteresztő szűrő sematikus ábrájából származik.

A graffiti a Kelly hősei című, 1970-es film zárójelenetében is megtalálható.

A felirat visszatérő momentuma Joseph Heller Záróra című regényének, amelyben Kilroy láthatatlan, de a szereplők által nagyon is valósnak vélt jelenléte végigkíséri a történetet. Kilroy személyére nem derül fény, de senki nem vonja kétségbe létezését.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kilroy was here témájú médiaállományokat.

• A „Kilroy Was Here” legendája
• The Straight Dope: „What's the origin of 'Kilroy was here'?”
• Badfads: „Kilroy was here!”