Ugrás a tartalomhoz

Khopes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Khopes
Kr. e. 18. századi khopes Nábluszból; a pengét elektrum berakások díszítik. Valószínűleg szertartási célokra szolgált.
Kr. e. 18. századi khopes Nábluszból; a pengét elektrum berakások díszítik. Valószínűleg szertartási célokra szolgált.

Típuskard
OrszágÓkori Egyiptom
Alkalmazás
Alkalmazás idejeKr. e. 3000 - Kr. e. 1300
Használó ország
Háborús alkalmazás
A Wikimédia Commons tartalmaz Khopes témájú médiaállományokat.

A khopes (ḫpš, vagy khepesh) egy ókori egyiptomi sarló alakú kard, amely a csatabárdokból fejlődött ki. A kard stílusa Nyugat-Ázsiában alakult ki a bronzkorban, és a második átmeneti korban terjedt el. A khopes az újbirodalom idején vált elterjedté, és gyakran ábrázolják a korabeli és későbbi fáraók kezében szobrokon és falfestményeken.

ḫpš ('láb')
Aa1
Q3
N37
F23
F51
(Koporsószövegek)

A khopes szó a "láb" szóból származhat, mint például a "marhalábszár", mivel alakjuk hasonló. A ḫpš ("láb") hieroglifája már a koporsószövegek idején (az Első átmeneti korban) megtalálható.[1] Az i. e. 196-os Rosette-i kövön azonban egy hieroglifablokkban „kard” jelentésű determinatívként szerepel, a kh, p és sh betűkkel írva, ami azt jelenti:

"Állítsatok fel egy szobrot ..., Baq-t-(Egyiptom) bosszúállójának, amelynek értelmezése „Ptolemaiosz, Kemet (Egyiptom) erős embere”, és állítsátok fel a város istenének szobrát, átadva neki a győzelem királyi kardját."

Egy bronz Khopes kard II. Ramszesz kártusával, ma a Louvre-ban található.
Egy bronz Khopes kard II. Ramszesz kártusával, ma a Louvre-ban található.

Egy tipikus khopes 50-60 centiméter hosszú, de ennél kisebb méretben is léteznek. A fegyver belső ívét arra lehetett használni, hogy csapdába ejtse az ellenfél karját, vagy hogy félrehúzza az ellenfél pajzsát. A fegyver anyagát az Újbirodalom korában cserélték le bronzról vasra. A penge csak az ívelt végének külső részén van élezve. Találtak olyan példányokat is, amelyek éle tompa volt, ami valószínűleg arra utal, hogy azok szertartási célra szolgáltak. A khopes az epszilon fejsze vagy hasonló félhold alakú fejszékből fejlődött ki, amelyeket a hadviselésben használtak, vagy a félhold alakú kardokból, amelyeket a hükszoszok hoztak Egyiptomba. A khopes a fegyver mellett egy szimbólum is volt, amely a fáraók hatalmát és a hódítást jelképezte.

Ez a kardtípus nem Egyiptomból származik, hanem egy idegen technológia, amely a második átmeneti korban, a hükszosz uralom idején jelent meg Egyiptomban. A hükszoszok valószínűleg Levante területéről származnak, és új technológiai fejlesztéseket hoztak Egyiptomba a fazekasság, a bronzművesség és a szövés terén, valamint új fegyvereket is, mint például a kompozit íj, harci szekér és a görbe kardok, amelyek a khopes elődei voltak. A khopes legkorábbi ismert ábrázolása a Keselyűsztéléről származik, amely Éannatum lagasi királyt ábrázolja amint a fegyvert forgatja; ez alapján a khopes használatát legalább Kr. e. 2500-ra datálják.

A khopesh használatának fénykora az Újbirodalom dinasztiái idején volt, amikor a háborúzás és a birodalmi terjeszkedés elérte a csúcspontját. Az egyiptomi katonák a kardot különböző fegyverekkel, például baltákkal, lándzsákkal, buzogányokkal, tőrökkel, íjakkal és harci szekerekkel együtt használták. A háborús cselekmények mellett a khopesh gyakran szerepel a fáraók ábrázolásain, mint a hatalom és a hódítás szimbóluma.

Bár néhány példány éles pengével rendelkezik, sok példány pengéje tompa, és nyilvánvalóan soha nem is szánták élesnek. Ezért lehetséges, hogy a magas rangú sírokban talált khopesek egy része inkább csak szertartási fegyver volt. Számos fáraót ábrázoltak khopesekkel, és néhányat találtak királyi sírokban, mint például Tutanhamon sírjában két példányt.

Példák a művészetekben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A khopes ábrázolásai gyakoriak az Újbirodalom faragványain. Ezek az alkotások általában azt ábrázolják, hogy a khopes-t egy fáraó csatában forgatja vagy ünnepélyes keretek között használja. Az ilyen faragványok a fáraók erejét és hatalmát jelenítik meg.

  • Egy, az Újbirodalom idejéből származó osztrakonon IV. Ramszesz látható, amint khopest forgatva lecsap ellenségeire. Az osztrakon a fáraó uralkodásának idejéből származik, így keletkezése körülbelül 1153–1147-re tehető. Jelenleg a bostoni MFA birtokában van.
  • A karnaki oszlopcsarnok külső falán található gipsz dombormű a 19. dinasztiabeli I. Szetit ábrázolja egy csatajelenetben, harci szekérrel és felemelt khopesszel. A jelenetben I. Szeti egy csoport ellenséget tapos el, akiket líbiaiakként ábrázolnak.
  • Az Újbirodalom idejéből származó Merneptah-sztélé Merneptahot, a 19. dinasztia negyedik fáraóját ábrázolja, akinek maga Ámon nyújt át egy khopest az északi líbiaiak felett aratott győzelme után.
A keselyűsztélé egy töredéke, amelyen a khopes legkorábbi ábrázolása található (a töredék bal felső és alsó részén látható alakok kezében).
A keselyűsztélé egy töredéke, amelyen a khopes legkorábbi ábrázolása található (a töredék bal felső és alsó részén látható alakok kezében).

Példák a régészetben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A khopes példányait tompított és élesített változatban egyaránt megtalálták sírokban. Ez arra utal, hogy ünnepi tárgyként és fegyverként is használták. Leginkább az Újbrodalom időszakából fordulnak elő a leletek, miután a második átmeneti korban bevezették a fegyver használatát.

  • A mai Palesztina területén találtak egy bronz khopest, amelybe II. Ramszesz nevét vésték bele. Louvre. E 25689.
  • Két khopest találtak Tutanhamon sírjában. Ezek a kardok díszesek és tompa élűek, ami arra utal, hogy elsősorban szertartási célokat szolgáltak. JE 61588.
  1. Koporsószövegek: CT V, 9c, B1C
  • Massafra, Angela (2009). Le harpai nel Vicino Oriente antico. Cronologia e distribuzione. Rome La Sapienza Studies on the Archaeology of Palestine & Transjordan. Vol. 09. Rome: Università di Roma "La Sapienza", Dipartimento di Scienze dellʹAntichità, Sezione di Orientalistica (published 2012).
  • Nicholas Edward Wernick (2004). "A Khepesh Sword in the University of Liverpool Museum", pdf. The Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 31: 151–155.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khopesh című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]