Kherszonészosz (krími polisz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a krími görög gyarmatvárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Kherszonészosz (egyértelműsítő lap).
Herszon ókori város romjai
Világörökség
A romkert egy részlete
A romkert egy részlete
Adatok
OrszágUkrajna
Világörökség-azonosító1411-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, V
Felvétel éve2013
Elhelyezkedése
Kherszonészosz (Ukrajna)
Kherszonészosz
Kherszonészosz
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 44° 36′ 46″, k. h. 33° 29′ 38″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 46″, k. h. 33° 29′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kherszonészosz témájú médiaállományokat.

Kherszonészosz egykori görög városállam a Krím félszigeten, a mai Szevasztopol mellett, a középkori bizánci Herszón. Az i. e. 4. századbeli alapításától az 1300-as évek nomád dúlásáig maradt fenn.

A megnevezések[szerkesztés]

A név görög nyelven egyszerűen azt jelenti: félsziget, ez voltaképpen a város létrejöttének helyét írja le (Görög: Χερσόνησος; Latin: Chersonesus, bizánci görög: Χερσών 'Herszón', keleti szláv elnevezése: Корсунь, Korszun, ukrán és orosz nyelven: Херсонес, Khersones; transzliteráltva mint Chersonese, Chersonesos, Cherson). Egyesek[forrás?] az „Ukrán Pompeji”, illetve az „Orosz Trója” nevekkel is illetik.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Romjai a Fekete-tenger partján találhatók, a Krím félsziget délnyugati részén, Szevasztopol közelében.

Létrejötte és története[szerkesztés]

Kherszonészosz romjai

Az ókorban[szerkesztés]

Bővebben: Görög gyarmatosítás

Görög telepesek alapították az i. e. 6. században (529/528-ban) a Krím félsziget délnyugati részén, amelyet akkoriban Taurikének neveztek. A kolóniát a Hérakleia Pontikéből – ma Karadeniz Ereğli – származó telepesek hozták létre.

A görög történelem klasszikus időszakában a városban egyfajta demokrácia volt. Arkhónokat (Damiorgi) választottak (ez mai kifejezéssel élve városi tanács lenne), akik a városállam ügyeiről döntöttek. A rendszernek az idő múlásával egyre több oligarchikus eleme lett, a hatalom az arkhónok kezében összpontosult. A város i. e. 3. századi, minden polgára által elmondott esküje fennmaradt a mai napig.[forrás?]

A klasszikus kor után, az i. e. 2. század végén a hellenisztikus Boszporoszi Királyság fennhatósága alá került, majd a szkíták uralták, hogy a rómaiak az i. e. 1. században befolyásuk alá vonják, a 4. században rövid ideig a hunok foglalták el 370-ben, majd ez után a Bizánci Birodalom része lett.

A középkorban[szerkesztés]

Romok

A bizánci uralom kedvezett a városnak, a helyőrség inkább védte, mint kontrollálta a várost. A város 581-ben ellenállt a belső-ázsiai göktürk támadásnak. Bizánc számára a város hasznos megfigyelési pont volt, ahonnan hírek érkeztek a barbár népekről. A város elszigeteltsége miatt többen is ide vonultak száműzetésbe, köztük I. Kelemen, I. Márton pápa és a trónfosztott II. Iusztinianosz bizánci császár. Rövid ideig a kazárok kezére került,[1] a 690-es években a kazár tudun tartózkodási helye volt.

Theophilosz császár 838-ban Petrónasz Kamaterosz főnemest bízta meg a terület elfoglalásával. (Petronasz korábban a kazár Szarkel erődjének építését felügyelte.)

A város 980-ban rövid időre a Kijevi Rusz része lesz. A kijevi uralkodó, Nagy Vlagyimir végül is II. Baszileiosz húga, (Bíborbanszületett Anna) kezéért cserébe visszaadta a területet és felvette a keresztény hitet.[2]

1043-ban, a kijevi-bizánci háborúban a várost kirabolták, kincseinek egy része végül Novgorodban kötött ki. (Az első novgorodi püspök egyébként az Ioakim Korszunyanyin nevet viselte, neve utalás lehet az egykori görög városra.) A novgorodi Szent Szófia székesegyházban a 20. századig őrizték az úgynevezett „Korszuni kincs”-et, ami tulajdonképpen egy rézkapu.

A negyedik keresztes hadjárat (1204) után, amikor a Bizánci Birodalom több államra bomlott, a város előbb a Trapezunti Császárság alá, majd az 1300-as évek elején Genovához került.

A tatárok és a mongolok 1229-ben kirabolták és lerombolták. 1299-ben a várost Nogaj kán csapatai is kifosztották. A következő évszázadban Egidu, a Fehér Horda uralkodója ismét lerombolta. Ekkor lakói a várost végleg elhagyták. A terület később az Oszmán Birodalom része lett.

A város felújítása és mai állapota[szerkesztés]

A terület a 18. században orosz fennhatóság alá került. Ez időben indultak meg az ásatások és az antik épületek állagmegőrző felújításai. 1892-ben, Nagy Vlagyimir megkeresztelésének emlékére építették fel egy közeli kis dombon a Szent Vlagyimir székesegyházat. A Szovjetunió fennállása alatt a Krímet az Ukrán SZSZK-hoz csatolták.

Ukrajna hét csodájának egyike 2007 óta.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Theophanos császár feljegyzései szerint.
  2. ↑ A görög források nem említik ezt az eseményt. Néhány történész[forrás?] ezért úgy vélekedik, hogy a 980-ra vonatkozó feljegyzések valójában az 1043-as kijevi-bizánci háborúra vonatkozhatnak.

Irodalom[szerkesztés]

  • Anokhin, V.A. The Coinage of Chersonesus: IV century B.C.–XII century A.D.. Oxford : British Archaeological Reports, 1980
  • Carter, Joseph Coleman; Crawford, Melba; Lehman, Paul; Nikolaenko, Galina; Trelogan, Jessica. "The Chora of Chersonesos in Crimea, Ukraine", American Journal of Archaeology, Vol. 104, No. 4. (2000.), pp. 707–741.
  • Carter, Joseph Coleman; Mack, Glenn Randall. Crimean Chersonesos: City, Chora, Museum, and Environs. Austin, TX: David Brown Book Company, 2003
  • Kozelsky, Mara. "Ruins into Relics: The Monument to Saint Vladimir on the Excavations of Chersonesos, 1827–57", The Russian Review, Vol. 63, No. 4. (2004.), pp. 655–672.
  • Norwich, John Julius. Byzantium: The Early Centuries. New York: Alfred A. Knopf, 1989
  • Saprykin, S.Yu. Heracleia Pontica and Tauric Chersonesus before Roman domination: (VI–I centuries B.C.). Amsterdam: A.M. Hakkert, 1997

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kherszonészosz_(krími_polisz)&oldid=26217681”