Kfir
| Kfir | |
 | |
| Funkció | Vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | Israeli Aircraft Industries |
| Gyártási darabszám | 220 felett |
| Ár | 4,5 millió USD |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1973. június |
| Szolgálatba állítás | 1975 |
| Szolgálatból kivonva | 1996 ( Izraeli Légierő) |
| Méretek | |
| Hossz | 15,65 m |
| Fesztáv | 8,21 m |
| Magasság | 4,55 m |
| Szárnyfelület | 34,80 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 7285 kg |
| Max. felszállótömeg | 10 415 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | General Electric J–79–J1E gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 52,89 kN |
| Teljesítmény | 83,40 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 2440 km/h |
| Hatótávolság | 770 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 17 700 m |
| Emelkedőképesség | 233,3 m/s |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 2 db 30 mm-es DEFA 553 gépágyú, egyenként 140 db lőszerrel |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| A Kfir C.2 háromnézeti rajza. Az alulnézeten láthatók a szárnyak előtt közvetlenül elhelyezett fix kacsaszárnyak, valamint a szárnyak belépőélének felénél lévő kutyafogak. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kfir témájú médiaállományokat. | |
A Kfir (ivritül oroszlánkölyök) deltaszárnyú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet a francia Mirage III továbbfejlesztésével hoztak létre Izraelben, az 1970-es években.
Az új, nagyobb átmérőjű és rövidebb hajtómű miatt a törzs hátsó részét áttervezték, a függőleges vezérsík tövében egy kisebb légbeömlőnyílást alakítottak ki a hajtóművet hűtő levegő számára.
Az első, Kfir C.1 változatból csak 27 darab épült, ezt követte a C.2, amelyen több aerodinamikai finomítást végeztek. Az orr két oldalára egy-egy keskeny légterelő lemezt, a légbeömlőnyílások elejére leszerelhető kacsaszárnyakat építettek. A szárny belépőélét a szárny szélességénél kiugratták, az így létrejövő „kutyafognak” nevezett megoldás segít a levegőt a szárnyra terelni. A repülőgépnek jobb lett a manőverezőképessége, és rövidebb kifutópályáról is fel tudott szállni. Kettő kivételével az összes Kfir C.1-et a C.2 standardnak megfelelő szintre korszerűsítették. Összesen 185 Kfir C.2-t építettek, ebből több a Kfir TC.2 kétüléses gyakorlóváltozata volt. Ennek orra sokkal hosszabb volt, mint a francia Mirage IIIB-jé, mert a második ülés miatt eltávolított elektronikát a pilótakabin elé építették be, így a repülőgép képességei nem csökkentek. Hogy ne zavarja a kilátást, a gép orra lefelé hajlik.
A Kfir utolsó, sorozatban gyártott változata a C.7 volt, ezen a fegyverfelfüggesztő csomópontok számát kilencre növelték, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették. A repülőgépeket mára kivonták a szolgálatból, egy részüket eladták.
Kfir C.10 néven kidolgozták a repülőgépek korszerűsítési programját, de ebből idáig senki nem vásárolt.[1][2]
Megrendelő és üzemeltető országok
[szerkesztés]
10 C.2/TC.2-t vásárolt.
Először 13 C.7/TC.7-et vásárolt az 1970-es évek végén, majd a gépek számát tovább növelték. A gépeket bevetették a gerillák elleni harcokban, melynek során két gépet vesztettek. A 2000-es években a megmaradt 24 gépet Israel Aerospace Industries korszerűsítette, többek között új rádiólokátort beépítve. A repülőgépeket alkalmassá tették Python 5 és Derby légiharc-rakéták hordozására is.[3]
.svg){kind=small}
Egy századnyi C.7 és TC.2 gépet vásárolt.
F–21 Lion néven 25 felújított C.1-est az Amerikai Haditengerészet és a Tengerészgyalogság bérelt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kfir C.10 Archiválva 2009. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben By Iain Norman
- ↑ Kfir – Az israeli-weapons.com cikke
- ↑ Izrael átadta Kolumbiának az első felújított Kfir repülőgépeket. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
