Keskenycsőrű keselyű
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) A madár a természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyps tenuirostris Hodgson (in Gray), 1844[1][2][3] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keskenycsőrű keselyű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenycsőrű keselyű témájú médiaállományokat és Keskenycsőrű keselyű témájú kategóriát. |
A keskenycsőrű keselyű (Gyps tenuirostris) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj,[6] melyet 2006-ban azonosnak tartottak a közeli rokonával, a hosszúcsőrű keselyűvel (Gyps indicus). Egyébként a két madár elterjedési területe nem érintkezik, és a szakértők alaktanilag, távolról is meg tudják különböztetni őket. A hosszúcsőrű keselyű csak a Gangesztől délre fordul elő és a sziklákon költ, míg a keskenycsőrű keselyű a Himalája lábainál, valamint Délkelet-Ázsiában található meg és a fákra rakja fészkét.
Előfordulása[szerkesztés]
A keskenycsőrű keselyű előfordulási területe Indiában az Indo-Gangeszi-síkság északi részén, nyugaton Himácsal Pradestól délre Orisza északi feléig és keleten Asszámon keresztül, Észak- és Közép-Bangladesig, Dél-Nepálig és Mianmarig. Újabban Kambodzsában is felfedezték.
Indiában, Dél- és Délkelet-Ázsiában a Gyps-fajok állományai, akár 99%-os állománycsökkenést szenvedettek az úgynevezett diklofenákmérgezések által. Ezzel a szerrel az állatorvosok a háziállatokat, főleg a szarvasmarhákat oltották be, de amikor az állat elpusztult, a keselyűk „takarították fel”; azonban ekkor kezdődődött a baj, mivel a diklofenák veseelégtelenséget okozott e madaraknál.[7][8] Azonban a diklofenák betiltásával és a fogságban szaporító programok segítségével, több fajt is sikerült megmenteni a kihalástól. A Royal Society for the Protection of Birds (RSPB) becslései szerint 2009-ben, körülbelül 1000 példányt létezett a vadonban ebből a keselyűfajból.[9][10] Pamela Cecile Rasmussen, híres amerikai ornitológusnő bebizonyította, hogy a korábban hosszúcsőrű keselyűnek vélt keskenycsőrű keselyű, valójában egy különálló fajt képez. Ez igen fontos felfedezés, mivel a fogságban való szaporító programok keretében így elkerülendő az amúgy is veszélyeztetett keselyűfajok hibridizációja, amely szintén rontott volna a helyzetükön.[11]
Megjelenése[szerkesztés]
A 80-95 centiméteres hosszával, körülbelül akkora, mint a hosszúcsőrű keselyű; mindketten a közepes termetű óvilági keselyűformák közé tartoznak.[12] A szóban forgó madárnak a tollazata nagyjából szürke színű; a farokalatti része világosabb. A combján fehéres pihe is látható. A nyaka hosszú, vékony, csupasz és fekete színű. A feje szintén csupasz, azaz tollazat nélküli és fekete. Pofája egy hosszú, vékony és sötét csőrben végződik; a csőrnek közepetájéka vékonyabb, mint a többi része. A fülnyílása jól kivehető és nem fedi tollazat.[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gray GR (1944) The Genera of Birds. volume 1:6
- ↑ Hume A O (1878) Stray Feathers 7:326
- ↑ Deignan, HG (1946). „The correct names of three Asiatic birds.” (PDF). Ibis 88, 402–403. o. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1474-919X.1946.tb03492.x. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Baker, ECS (1927) Bull. Brit. Orn. Club 47:151
- ↑ Rand, AL & RL Fleming (1957). „Birds from Nepal”. Fieldiana: Zoology 41 (1), 55. o.
- ↑ BirdLife International: 'Gyps tenuirostris'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Oaks, J. L; Gilbert, M; Virani, M.Z; Watson, R. T; Meteyer, C. U; Rideout, B. A; Shivaprasad, H. L; Ahmed, S; Chaudhry, M, J; Arshad, M; Mahmood, S; Ali, A; Khan, A. Al (2004). „Diclofenac residues as the cause of vulture population decline in Pakistan” (PDF). Nature 427 (6975), 630–3. o. [2006. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/nature02317. PMID 14745453. (Hozzáférés: 2013. november 24.)
- ↑ Green, Rhys E. (2004). „Diclofenac poisoning as a cause of vulture population declines across the Indian subcontinent”. Journal of Applied Ecology 41 (5), 793–800. o. DOI:10.1111/j.0021-8901.2004.00954.x.
- ↑ Alleyne, Richard. „Endangered vulture could be saved thanks to help from RSPB”, 2009. augusztus 6.. [2009. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 6.)
- ↑ „Indian vulture births are hailed”, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 6.)
- ↑ Johnson, Jeff A. (2006). „Systematics within Gyps vultures: a clade at risk”. BMC Evolutionary Biology 6, 65. o. DOI:10.1186/1471-2148-6-65.
- ↑ Vulture facts Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011).
- ↑ Rasmussen, PC & JC Anderton. Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution & Lynx Edicions, 90. o. (2005)
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Slender-billed vulture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- BirdLife Species Factsheet. Archiválva 2009. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Slender-billed vulture videos Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Genera of Birds 1 pt2 p. 6 pl.[3]
|
