Keserű álpereszke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keserű álpereszke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Tricholomataceae
Nemzetség: Leucopaxillus
Tudományos név
Leucopaxillus gentianeus
(Quél.) Kotl. (1966)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keserű álpereszke témájú kategóriát.

A keserű álpereszke (Leucopaxillus gentianeus) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben, lomberőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A keserű álpereszke kalapja 4–15 cm széles; alakja kezdetben domború, később majdnem laposan kiterül. Széle fiatalon begöngyölt. Felszíne száraz, sima, kissé bőrszerű. Színe fiatalon vörösbarna vagy narancsbarna, de idősen gyakran egészen halványbarnára kifakul.

Húsa vastag, fehér, színe sérülésre nem változik. Szaga erősen lisztes, íze nagyon keserű.

Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, a féllemez gyakori. A lemezek egy rétegben leválaszthatók a kalapról. Színük fehér.

Tönkje 3–10 cm magas és 1–2 cm vastag. Alakja hengeres, nagyjából egyenletes vastagságú. Színe fehér, esetleg barnásan elszíneződik. Tövénél jól látható a fehér micéliumfonadék.

Spórapora fehér. Spórája széles ellipszoid vagy közel gömbölyű, felülete tüskés, mérete 4–5 x 3–4 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A barna pereszkékkel lehet összetéveszteni, de intenzív keserű íze és micéliumos töve alapján jól azonosítható.

A keserű álpereszke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Inkább fenyvesekben, esetleg lomberdőkben található meg, sokszor boszorkánykörben. Szaprotróf, a korhadó növényi maradványokat bontja. Nyártól őszig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]