Kerékjártó Béla
| Kerékjártó Béla | |
 | |
| Született | 1898. október 1. Budapest |
| Elhunyt | 1946. május 26.[1] (47 évesen) Gyöngyös |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kronbauer Liselotte |
| Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1920, doktorátus) |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Megyeri temető (1957–)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékjártó Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vetsei Kerékjártó Béla (Budapest, 1898. október 1. – Gyöngyös, 1946. május 26.[1]) matematikus, egyetemi tanár, MTA-tag (l. 1934, r. 1944), a topológia és a csoportelmélet nemzetközi hírű kutatója.
Életpályája[szerkesztés]
Kerékjártó Károly és Hoecker Berta fia. A budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, és öt félév után engedélyt kapott doktori értekezés benyújtására. 1920-ban avatták doktorrá, magántanári előadásait 1922-ben kezdte meg a szegedi egyetem Geometriai és Ábrázoló Geometriai tanszékén. 1929-ben a szegedi, majd 1938-ban a budapesti egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időszakban többször tartott előadást a göttingeni, a barcelonai, a princetoni egyetemeken és a Sorbonne-on. Az MTA 1934-ben levelező, 1944-ben rendes tagjává választotta, emellett több külföldi matematikai társulat tagja volt. 1945-ben a Magyar–Francia Társaság elnökévé választották. 1946 májusában hunyt el Gyöngyösön szívgyengeségben, tüdőgümőkórban.[1]
Geometriai vizsgálatainak kiindulópontja a topológia és a csoportelmélet volt. Sok topológiai alaptétel származik tőle, más tételek igazolását pedig egyszerűsítette. Igen jelentős eredményekre vezetett, hogy a topológiát alkalmazta a matematika más területeinek, nevezetesen a geometriának, a függvénytannak és a csoportelméletnek a tanulmányozására. A topológiai leképezések szerkezetének vizsgálatait egy általa bevezetett fogalommal, a regularitással egységesítette, és újabb eredményekkel gyarapította. A Hilbert-féle axiómarendszer alapján foglalkozott a Bolyai–Lobacsevszkij-síkgeometria új megalapozásával is.
Kötetei[szerkesztés]
- Vorlesungen über Topologie. Berlin, 1923. 270 p.
- A geometria alapjairól. 1. köt. Szeged, 1937. 304 p.; 2. köt. Budapest, 1944. 613 p.
- Les fondaments de la géometrie. 1. Budapest, 1955. 340 p.; 2. Paris—Budapest, 1966. 528 p.
Tudományos közleményei[szerkesztés]
- Zűr Theorie dér mehrdeutigen stetigen Abbildungen. ld. Math. Z. 1920.
- Az analysis és a geometria topológiai alakjairól. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1922.
- Hauptsatz dér Fláchentopologie bei unendlich hohen Zusammenhang. ld. Jahrb. Deutsch. Math. Verem 1923.
- On parametric representations of continuous surfaces. ld. Proc. Nat. Acad. Sci. Washington 1924.
- On a geometrical theory of continuous groups. 1—3. ld. Annals of Math. 1925, 1928. Mat. Termtud. Ért. 1927.
- Sur les familles de surfaces et decourbes. ld. C.R. Acad. Sci. Paris 1925.
- Involutions et surfaces continues. 1—2. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1927.
- Note on the generál translation theorem of Brouwer. ld. Atti dél 6. Congr. Int. Math. Bologna 1928.
- Geometrische Theorie dér zwei- gliedrigen kontínuierlichen Gruppén. ld. Abhandl. Hamburg, Math. Sem. 1930.
- Sur le caractére topologique des représentations conformes. ld. C.R. Acad. Sci. Paris 1934.
- Topologische Charak- terisierung dér linearen Abbildungen. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1934.
- Über reguláre Abbildungen von Fláchen in sich. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1934.
- Démonstration nouvelle d’un théoréme de Klein et Poincaré. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1935.
- Sur la structure des transformations topologique des surfaces en elles-mémes. ld. Enseignement Math. 1936.
- Nouvelle méthode d’édiíier la géometrie pláne de Bolyai et Lobatchefski. ld. Comment. Math. Helv. 1940.
- Sur la caractére topologique de groupe homographique de la sphére. ld. AMath 1941.
- Sur les groupes transitifs de la droite. ld. Acta Scientiarum Mathematicarum. Szeged, 1941.
- Sur le groupe des homographies et des antihomographies d’une variable complexe. ld. Comment. Math. Helv. 1940.
- Sur les groupes compacts de transformations topologique des surfaces. ld. AMath 1941.
- Über die dreigliedrigen integrierbaren Gruppén. ld. Math. Annalen 1942.[3]
Tudományos tisztségei[szerkesztés]
- National Academy of Science (USA) Geometriai Biz. (1924—)
- National Research Council Geometriai Biz. (1924—) tag
- Société Royale des Sciences de Liége lev. tag (1937—)
Társasági tagság[szerkesztés]
- Mathematikai és Physikai Társ.
- Deutsche Mathematiker Vereinigung
- American Mathematical Society
- Société Mathématique de Francé
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Halálesete bejegyezve Gyöngyös állami halotti akv. 243/1946. folyószám alatt.
- ↑ http://tmcs.math.unideb.hu/load_doc.php?p=38&t=doc, 255-256
- ↑ Publikációs lista a szegedi egyetemi almanachok nyomán, lásd forrásokban i.m.
Források[szerkesztés]
- Szegedi egyetemi almanach 1921–1970. Szeged; Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Kerékjártó Béla lásd 173-174. p.
- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Kerékjártó Béla lásd 333. p. ISBN 963-482-037-9
- Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 41. sz.
- Kerékjártó Béla. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 20.
További információk[szerkesztés]
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 453–454. o. ISBN 963-85433-5-3
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
