Kerttervezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kerttervezés a kertek kialakítására és beültetésére vonatkozó tervek készítésének folyamatát jelenti. A kerttervezést végezheti maga a kert tulajdonosa, illetve olyan szakemberek, akik már tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a kerttervezésben. A legtöbb profi kerttervező mind kertészeti, mind tervezési alapképzéseken részt vett, de vannak közöttük tájépítészek is, akik magasabb szintű képzéssel bírnak.

A kerttervezés elemei[szerkesztés]

Akár szakember, akár amatőr tervez meg egy kertet, a tervek alapját bizonyos alapelvek határozzák meg.

A kertépítés elemei közé tartozik a kerti építmények és berendezések (így például az ösvények, falak, vízarchitektúrák, burkolatok, árnyékoló berendezések stb.[1]), illetve a növények elrendezése is, tekintettel azok megjelenésére, igényeire, élettartamára, növekedésére, méretére és a különféle növények közötti kölcsönhatásokra. A kert fenntartására szintén tekintettel kell lenni a tervezés során, figyelembe véve a rendszeres gondozásra rendelkezésre álló anyagi forrásokat is.

A tervezés során figyelembe kell venni azt is, hogyan használják majd a kertet, milyen stílusú kertre van igény, és hogy a kert hogyan fog csatlakozni a házhoz és más környékbeli építményekhez.

Helyszín[szerkesztés]

Hogy hol található a kert, komolyan befolyásolhatja azt is, hogyan tervezhető. A topográfiai tulajdonságok, mint a lejtők, dombok, sík terepek stb. segíthetnek a terv bizonyos elemei, így például a megjelenés elkészítésében, de meg is határozhatják azt. A helyszín talaja meghatározza, milyen növények telepíthetőek a kertbe, ahogyan a klíma és a különféle mikroklímák is. A kert környezeti kontextusa szintén befolyásolhatja a tervezést, a városi vagy vidéki környezetben, szeles partvidéki területen vagy védett helyen kialakított kertek például nagyban eltérhetnek egymástól.

Talaj[szerkesztés]

A kert talaja befolyásolja a víz és tápanyagok hozzáférhetőségét, a mikroorganizmusok viselkedését, a gyökereknél mérhető hőmérsékletet, így meghatározó hatással van arra, hogy a kertben milyen növények növeszthetőek sikeresen.[2] A nem megfelelő minőségű, típusú talaj ugyanakkor szükség esetén lecserélhető.[3][4]

A talaj minősége talajdúsítással javítható, ami jótékony hatású anyagok hozzáadását jelenti a natív talajhoz. A hozzáadott anyagok között lehet például a komposzt, tőzeg, homok, ásványi por vagy trágya, amelyeket az ideális mélységben kevernek el a natív talajjal. A hozzáadott anyagok mennyisége és minősége több tényezőn múlhat, ideértve a talajban található humusz mennyiségét, a talajszerkezetet, a talaj pH-értékét és az ültetni kívánt növények milyenségét. A dúsításra nem minden esetben van szükség - a talaj magában is megfelelő minőségű lehet, de előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű talajba kifejezetten ilyen körülményekhez szokott fajtákat ültetünk.[5]

Határok[szerkesztés]

A kert kialakítását meghatározhatják létező határai, de ezek akár alakíthatóak is a kerttervezés segítségével. A növények segítségével már létező természetes határok áthelyezhetőek. Létrehozhatóak belső határok, elválasztók is, amelyek a kertet kisebb részekre osztják.

A kert határait leggyakrabban sövények, falak és kerítések jelölik. A sövény lehet örökzöld vagy lombhullató, formára nyírt vagy sem, a kert stílusától függően.[6] A falak stabil építmények, leggyakrabban téglából, kőből vagy betonelemekből készülnek.[7] A kerítéseket általában fából vagy fémből készítik.

A határok kialakításának célja lehet többek között az állatok és behatolók távoltartása, a magánélet biztosítása, védelem az erős szél ellen, mikroklíma létrehozása, kellemetlen látvány kizárása.[8]

Kertfelület[szerkesztés]

A mérsékelt klímájú nyugati kertek esetében a gyepet általában a kert elengedhetetlen tartozékának tartják, ha azonban igény van a különlegesebb megjelenésre, a kertfelületet boríthatják akár kavicsok vagy fenyőkéreg is. A tervezők kihasználhatják a különféle felületek közötti textúra és színbéli kontrasztot, hogy átfogó mintát adjanak a kertnek.[9]

Az ösvények, utak felületét a praktikusság és az esztétika szempontjai szerint kell kiválasztani, de a tartósság is fontos szempont. Számolni kell azzal, például nyilvános kertek, parkok esetében, hogy forgalmuk nagyobb lesz, így olyan tartós felületekre van szükség kialakításukkor, amelyek a magánkertekben ritkán fordulnak elő.

Növényültetés[szerkesztés]

A növények ültetésének megtervezéséhez nem csak tervezői szemléletre van szükség, de figyelembe kell venni az esztétikát, a kertművelési, ökológiai és kulturális szempontokat is. A legismertebb kerttípusok az egyenes vonalú, letisztultabb formákat kedvelő (perzsiai, európai) és az aszimmetriát előtérbe helyező (távol keleti, ázsiai) kertek.[10]

Kerti bútorok[szerkesztés]

Kerti bútor lehet egy egyszerű asztal néhány székkel, de ide tartoznak a hinták, padok, lámpák és különféle dekorációk is. A kerti bútorok általában kőből, fémekből, műanyagból, gyantából, üvegből vagy kezelt fából készülnek.[11]

Napfény[szerkesztés]

Bár a napfény irányítására nem mindig vannak megfelelő lehetőségei a kerttervezőnek, az a kert kialakításának fontos tényezője. A rendelkezésre álló napfény mennyisége meghatározó az ültetni kívánt növények milyenségét illetően. Egyes esetekben a kerttervező módosíthat a rendelkezésre álló napfényen azzal, ha megfelelően helyezi el a fákat, más árnyékoló növényeket, kerti építményeket, vagy akár magukat az épületeket is. Ha erre nincsen lehetőség, a kertet úgy kell megtervezni, hogy a rendelkezésre álló mennyiségű napfény mellett is lehetőség legyen a növények életben maradására, növekedésére.

Világítás[szerkesztés]

A kert megvilágítása a kerttervezés fontos aspektusa. Magasság szerint elhelyezhető biztonsági, lefelé irányuló és felfelé irányuló világítás. A tervezés során meg kell határozni a fényforrások típusát és a hozzájuk szükséges szerelvényeket, illetve a megfelelő energiaellátást is.

Kerttípusok[szerkesztés]

Elrendezés, az ültetett növények típusa és más szempontok szerint különféle kerttípusokat különböztetünk meg. A leggyakoribb kerttípusok:

Források[szerkesztés]

  1. Kerti építmények fajtái. www.ontozo24.hu (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  2. Brooks, John. The Book of Garden Design (angol nyelven). New York: A Dorling Kindersly Book, 213. o (1991). ISBN 0-02-516695-6 
  3. Brooks, John. Natural Landscapes (angol nyelven). New York: Dorling Kindersly Limited, 54. o (1998). ISBN 0-7894-1995-5 
  4. The Myth of Soil Amendments. (angolul). Sustainable Horticulture (2004) (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  5. A talaj fontossága kerttervezéskor. www.ontozo24.hu (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  6. Kertre szabott sövényváltozatok. Ezermester (2008. júl. 14.) (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  7. Dr D. G. Hessayon. The Garden DIY Expert. PBI publications (1992) 
  8. Kertszomszédsági szempontok. Ezermester (2006) (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  9. Brooks, John. The Book of Garden Design (angol nyelven). New York: A Dorling Kindersly Book, 226. o (1991). ISBN 0-02-516695-6 
  10. Megyeri Szabolcs: Kertek keleten nyugaton. kertesz.blog.hu (2012. jan. 16.) (Hozzáférés: 2015. ápr. 27.)
  11. The Book of Garden Furniture, Charles Thonger, BiblioBazaar, LLC, 2008, ISBN 0554701146

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Garden design című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.