Keresztesi Deák János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Keresztesi Deák János (Nagykálló, 1754. július 16. – ?)

Apja Deák Szabó Ferenc az ottani református egyház gondnoka volt. Szellemi képességeiről korán bizonyságot tevő fiát gondosan neveltette. A kállói pártikulát kijárva, a debreceni híres kollégiumba küldte tanulni. A gyerek jó tanuló volt, igen szerette a történelmet, a földrajzot, különösen érdekelték a régi utazások, mégha olyan fantasztikusan voltak is azok leírva. Nem csoda, hogy nem lett pap, hanem katonai akadémiát végzett. Nem egészen tisztázott körülmények között nagy utazásokat tett Valószínű, hogy mint hivatásos katona járta be a távoli országokat. Pontosan azt sem tudjuk, hogy merre járt. Legbeszédesebb idevonatkozóan a bajai egyház feljegyzése: „az Adriai, Földközi, Vörös és Arab-tengereken áthajózva az Egek 6-dik Grádusa alatt megjárta Napnyugoti India derék földjét”. Útvonala Athén, Kréta, Alexandria, Aden, Bombay lehettek. Indiában Surizám tartományban töltött huzamosabb időt.

Utazásának sem célját, sem lefolyását nem ismerjük. Odahaza, Nagykállóban valóságos mondakör alakult köré. Egy dolog valószínűnek látszik, utazása alatt vagyonát is gyarapította, mert hazatérve vagyonos, megbecsült, bőkezű emberként szerepel Megházasodik, feleségül veszi Galambos Johanna váci leányt. Bajára, mint az itteni földesúr, a Grassalkovich család főtisztje jött. Munkáját jól, az uraság teljes megelégedésére végezte. Érdemes lenne tüzetesebben utánanézni reformjainak, kezdeményezéseinek, amiket az uradalomban megvalósított. Munkájával, színes és értékes egyéniségével osztatlan rokonszenvet keltett az egész megyében maga iránt. Ezért is választották táblabíróvá.

Baján ugyanúgy élt, mintha otthon Nagykállóban élt volna. Dömötör Pállal együtt szervezte a maroknyi reformátusságot, alapította a bajai református egyházat. Dömötör Pál javaslatára ő lett első gondnoka is. Számos esetben szerepeltek feleségével együtt keresztszülőként, töltötte be a násznagyi tisztet. Az első lépéseket tevő szegény egyházat számtalanszor, a legkülönfélébb módokon segítette, bőkezű patrónus volt. Dömötör Pál az egyházközség alakuló gyűlésén Nehémiáshoz hasonlította. 1811-ben 2000 Ft-ot adományozott az építendő imaház céljára, majd pedig röviddel később 2500 Ft-ért megvásárolta az imaház melletti házat iskola és tanítólak céljára. Aztán 4.600 Ft-ért fakereskedő bódét vásárolt, hogy annak hasznából a nagyon szegényes „prédikátori fizetés esztendőről-esztendőre Szentgyörgy és Szentmihály napkor való pótlását szolgálja”. 1816-ban pedig 600 Ft-ért megvásárolta az Őrszállási templom régi orgonáját.

Atyai gondoskodása és bőkezűsége nem szorítkozott csupán a bajai egyházra. Szülőhelyének, őseinek egyházát is bőkezűen támogatta. Adományairól, támogatásairól sok kállói adatunk van. A debreceni kollégiumban pedig fejedelmi alapítványt tett. Az alapítványra vonatkozóan a nagykállói református egyház egyik jegyzőkönyve bőséges adatokat tartalmaz. Így kezdődik: „Az élő Úr Istennek nevében: 1.) Néhai Tekintetes, Nemes és Vitézlett Keresztessy Deák János Úrnak, Tekintetes Nemes Báts Bodrog Vármegyék és a Dunamellyéki Venerábilis Superintendentia Tábla Bírójának Végrendelete szerint a Nemes Keresztessy Deák, Nemes Sondy, Nemes Benedek családokat és azoknak Tanuló Gyermekeit illető jegyzőkönyv.” A feljegyzésből kitűnik, hogy 12.000 ezüst forintos alapítványt tett, odaítélésére gondos összetételű kuratóriumot rendelt a mindenkori nagykállói lelkész elnöklete alatt.

Élete tele volt áldozattal. Ezért emlékét nemcsak a díszes síremlék, hanem áldozatos életéből fakadt művei is őrzik. Külön szeretettel pedig a bajai református egyház, mely örök időkre nagy jótevőjét, alapítóinak egyikét tiszteli benne.