Kerekes Pál (gépészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kerekes Pál (1913–?) magyar gépészmérnök, vitorlázórepülő, repülő pilóta.

Életpálya[szerkesztés]

Gépészmérnök hallgatóként 1935-ben szerezte meg a vitorlázórepülő, majd a motoros repülő vizsgát. 35 különböző motoros repülőgéppel 1500 órát repült. Tanulmányai során a légcsavarok és az ejtőernyő hatékonyságának javításával foglalkozott. A második világháború után az esztergomi sportrepülőgépgyár főmérnöke.

1952-ben Székesfehérváron újra megkezdte az ejtőernyő gyártását. Nevéhez, tervező munkájához kapcsolódnak a korabeli, magyar ejtőernyő típusok. Egyik munkáját, a körkupolás 51M típusú ejtőernyőt a katonaság, továbbfejlesztett változatát – lengési tulajdonságainak csökkentését követően – az ejtőernyős sportolók is elismerően alkalmazták. Ezzel az ejtőernyővel 1957. október 6-án Kastély Sándor új világrekordot állított fel 1000 méteres célba ugrásban 0,825 méteres eredménnyel.

1956 elején a Magyarországon Törpeautó-program keretében, az Alba Regia mintaautóhoz a Rubik-féle gumibakos rugózást, és a vitorlázó repülőgépekhez hasonlatosan elhúzható, de akár le is vehető tető kialakításában jeleskedett.

Rubik Ernő segítőjeként részt vett a fém-vitorlázó repülőgép család kialakításában. Szakmai munkásságának egyik, jelentős eredménye a fém-vitorlázórepülő gépgyártás technológiájának kidolgozása. A vontatható ejtőernyő kialakításában is jelentős szakmai munkát végzett.

Írásai[szerkesztés]

A vitorlázógép gyártásról és az új ejtőernyős konstrukciókról írt tanulmányokat.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

Nemzetközi Repülőszövetség (franciául: Fédération Aéronautique Internationale) (FAI) 15. magyarként, az 1963-ban megtartott kongresszusán Paul Tissandier diplomát adományozott részére.

Források[szerkesztés]