Ker-Xavier Roussel
| Ker-Xavier Roussel | |
 | |
| balról jobbra: Ker-Xavier Roussel, Édouard Vuillard, Romain Coolus, Félix Vallotton (1899) | |
| Született | François-Xavier Roussel 1867. december 10.[1][2][3][4][5] Lorry-lès-Metz |
| Elhunyt | 1944. június 6. (76 évesen)[6][2][7] L’Étang-la-Ville |
| Állampolgársága | francia[8] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ker-Xavier Roussel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ker-Xavier Roussel (Lorry-lès-Metz, Lotaringia, 1867. december 10. – L’Étang-la-Ville, Yvelines, 1944. június 5.) francia festő és grafikus, a Nabis csoport tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Roussel egy jómódú párizsi háziorvos fiaként született. Jó iskolákba járt, már a Condorcet Líceumban számos kiváló osztálytársra és barátra talált, Édouard Vuillard, Maurice Denis a későbbi híres festők és Aurélien Lugné-Poe (1869-1940) a későbbi jeles színész és rendező, kivel egy életre szó barátságot kötött.
Roussel, Vuillard és Denis felsőfokú tanulmányokat folytattak 1888-1890 közt a párizsi École nationale supérieure des Beaux-Arts-ban, ahol Pierre Bonnard is csatlakozott az ő körükhöz. Roussel és Vuillard csatlakozott 1889-ben a Nabis művészeti csoporthoz. 1991-ben a Nabis művészek kiállításán mutatta be Roussel először festményeit a Galerie Le Barc de Boutteville-ben. Festői pályájának kezdeté példaképei közt találjuk Paul Cezanne, Edgar Degas, Pierre-Auguste Renoir és Claude Monet.
1893-ban nősült meg, Annette lányuk felnőve Jacques Salomon (1885-1965) festő felesége lett. Roussel első litográfiája La Revue Blanche című folyóiratban jelent meg. 1899-ben elhagyta Párizst és családjával együtt L'Etang-la-Ville-ben telepedett le. Ugyanebben az évben Edouard Vuillard és Pierre Bonnard társaságában Olaszország-ba utazott és együtt járták be a Comói-tó környékét, Velencét és Milánót. 1906-ban Roussel Maurice Denis-vel tett egy utat a Földközi-tenger partján, Aix-en-Provence-ban felkeresték Paul Cezanne-t, Saint Tropez-ban Paul Signac-ot.
A Paul Ranson által 1908-ban alapított Ranson Akadémián tanítottak a Nabis csoport művészei, köztük Roussel, Edouard Vuillard, Paul Sérusier, Aristide Maillol és Félix Vallotton. 1911-1913 közt a Théâtre des Champs-Élysées számára színházi díszleteket készített. Az első világháború idején Svájcban élt, ott a Winterthur Múzeum (Museum Winterthur iparművészeti múzeum) meghatározott lépcsőházi dekorációk készítésével bízta meg, de ez a munka is befejezetlen maradt. Számos műve maradt befejezetlen.
Roussel 1926-ra festményeivel megbecsülést vívott ki, elnyerte a Carnegie-díjat (Carnegie Múzeumok, Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok). 1937-ben Roussel újra Párizsban dolgozott Vuillard-ral és Bonnard-ral a Théâtre National de Chaillot számára. 1938-ban Genfben tervezett egy dekorációt a Palais des Nations megbízásából.
Témái, műfajai[szerkesztés]
Kedvelt témaköre volt a mitológiai alakokkal benépesített táj, tudatosan törekedett az antik mítoszok felidézésére.[9] Festményei a szimbolizmus és a pointillizmus mesterművei. Grafikai munkái is kiválóak, nagy dekoratőr.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
- ↑ a b Ker Xavier Roussel (holland nyelven)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 14903321s
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Mythological Motif (1903)
- ↑ Roussel nagy dekorációiból, mitológiai képeiből. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
Források[szerkesztés]
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- http://www.latribunedelart.com/ker-xavier-roussel-le-nabi-bucolique-article003139.html Archiválva 2012. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
