Ugrás a tartalomhoz

Kent hercege

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kent hercege
Duke of Kent
élő
OrszágEgyesült Királyság
Nemzetiségangol
Alapítva1934. október 12.
AlapítóV. György brit király
FejeEduárd kenti herceg
Rangherceg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kent hercege témájú médiaállományokat.

A Kent hercege címet többször hozták létre Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság főnemesi rendjében. Legutóbb V. György brit király negyedik fiának adományozta. Fia, Edward 1942 óta viseli a Kent hercege címet, miután apja, György meghalt egy repülőgép-balesetben.[1][2]

A Kenthez kapcsolódó cím először az ősi Kent Királysággal (vagy Cantware) jelenik meg, amely az angolszász királyságok egyike volt. Kent királyainak története kb. 449-ig nyúlik vissza. 825 után, amikor Egbert wessexi király meghódította Kentet, a királyság Wessex függőségévé vált, és alárendelt királyok uralták, akik általában a wessexi uralkodócsaládhoz tartoztak. A királyi cím egyfajta trónörökösi ranggá vált, mivel Egbert fia, Æthelwulf 825-ben Kent királya lett. 860-ra Kent elvesztette önálló királysági státuszát, és Wessex részévé vált.[3]

Ezt követően több alkalommal került létrehozásra a Kent grófja és a Kent márkija cím.

Henry Grey (1671–1740) 1702-ben örökölte meg a Kent 12. grófja címét 1702-ben. 1706-ban a nemesi rangját tovább emelték, és Kent márkijává (Harold grófja és Goderich vikomtja) nevezték ki. 1710-ben még előkelőbb rangot nyert, ekkor megkapta a Kent hercege címet. Miután fiai még életében meghaltak – Anthony 1723-ban, George 1733-ban –, 1740-ben a Grey márkija címet különleges öröklési rendelkezéssel unokájára, Lady Jemima Campbell-re hagyta. Így a Kent hercegi cím férfi örökös hiányában kihalt.[4]

A Kent és Strathearn hercege cím 1799. április 23-án jött létre, amikor III. György brit király negyedik fia, Eduárd megkapta ezt a kettős hercegi címet, (al– vagy mellékcím: Dublin grófja). Eduárd hercegnek egy törvényes gyermeke született, Alexandrina Victoria hercegnő (a későbbi Viktória brit királynő). Eduárd 1820-ban bekövetkezett halála után, mivel nem hagyott hátra törvényes fiúörököst, a Kent és Strathearn hercegi cím kihalt.[5]

1934-ben György herceget (1902–1942), aki V. György király és Mária királyné negyedik fia volt, kinevezték Kent hercegévé (al– vagy mellékcímek: St. Andrews grófja és Downpatrick bárója). György hercegnek három gyermeke született, mielőtt 1942-ben elhunyt: Eduárd herceg, Alexandra hercegnő és Mihály herceg. Eduárd, apja halálát követően, örökölte apja címeit. Eduárdnak, Kent jelenlegi hercegének két fia és egy lánya van.[1][2]

V. György király 1917. november 30-án korlátozta a „Royal Highness“ (HRH) megszólítást és a királyi herceg cím használatát az uralkodó fiaira, férfiági unokáira, valamint a walesi herceg legidősebb élő fiára. Ezért a férfiági dédunokák a nem királyi hercegek gyermekeihez hasonló udvari (általában hercegi) címeket viselnek.

A Kent hercege cím örököse György, St. Andrews grófja. A gróf 1988-ban házasodott meg, és három gyermeke van. Egyetlen fia, Eduárd, Downpatrick lordja, A grófi és a lordi cím nem saját, hanem a hercegi cím alcímeiből származó megszólítási (style) cím. Amikor György, St. Andrews grófja örökli a hercegi címet, a Kent hercege cím nem lesz többé királyi hercegi cím, mivel György a királyi dédunokája, Ezért megszólítása „Őméltósága, Kent hercege“ lesz.

György, Kent 1. hercege leszármazottai

[forrásszöveg szerkesztése]

A részleges családfán megjelenítettük a Kent hercege cím öröklésében fontos személyeket.

  1. 1 2 "The Duke of Kent" (angol nyelven). The Royal Family. Hozzáférés: 2024. július 29..
  2. 1 2 "Duke of Kent (1934)" (angol nyelven). Cracroft's Peerage. Hozzáférés: 2024. július 29..
  3. "King Lists: Britain - England, Kent" (angol nyelven). The History Files. Hozzáférés: 2024. július 29..
  4. "Biography of [Person]" (angol nyelven). Oxford Dictionary of National Biography. Hozzáférés: 2024. július 29.. {{cite web}}: Unknown parameter |note= ignored (súgó)
  5. "Hanover Family" (angol nyelven). Cracroft's Peerage. Hozzáférés: 2024. július 29..
  6. 1 2 3 A jelzett személy kitért az anglikán hitből és felvette a katolikus hitet. Az 1701-es örökösödési törvény kimondja: "Hogy bárki kerüljön ezentúl a korona birtokába, csatlakozzék úrvacsora által a törvényileg hivatalossá tett Anglikán Egyházhoz." Férfiak esetében az anglikán vallás felvétele azonnali kizáródást jelent. Hasonlóan azonnali kizáródást jelent katolikus nő elvétele. Amennyiben a házasságkötés után vált vallást a feleség, az a férj szempontjából nem kizáró ok. A Kent család egyik tagja sincs a trónöröklési sor első huszonöt helyén (2026), ezért az anglikán vallás elhagyása nem jelent – az öröklésre vonatkozóan – fontos döntést. A Kent hercege cím öröklésére nem vonatkozik az 1701-es törvény. A Succession to the Crown Act 2013 2015. március 26-án lépett hatályba. A törvény kimondta, hogy önmagában az, ha valaki római katolikussal házasodik, nem zárhatja ki a trónöröklési rendből, így többek között George Windsor, St Andrews grófja és Mihály kenti herceg is visszakerül az örökösödési rendbe, maga a római katolikus hitre térés azonban továbbra is kizáró ok.
  7. Felesége a házasságkötéskor már katolikus volt, ezért George Windsor az 1701-es örökösödési törvény értelmében elvesztette trónöröklési jogosultságát.
  8. A magyar szócikk tévesen nevezi kenti hercegnek.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]