Ken Peplowski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ken Peplowski
Életrajzi adatok
Született1959. május 23. (64 éves)[1][2]
Cleveland
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszerklarinét
Tevékenység
  • klarinétművész
  • dzsesszzenész
  • szaxofonos
Kiadók
  • Arbors Records
  • Concord Records

Ken Peplowski weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ken Peplowski témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ken Peplowski (Cleveland, 1959. május 23. –) amerikai dzsesszklarinétos, tenorszaxofonos.

Pályafutása[szerkesztés]

Egy családi zenekarban, majd polkazenekarokban játszott. Már 10 éves korában fellépett közönség előtt. Középiskolás korában a dzsessz felé fordult.

1978-1980 között Tommy Dorsey együttesével turnézott. Eközben Sonny Stittnél is tanult. 1980-ban New Yorkba költözött és különböző stílusokban játszott. 1984-től a Benny Goodman tenorszaxofonosa volt. 1987-től felvételei készültek a Concord Recordsnál. Kísérte Mel Tormét és Rosemary Clooney-t. Több mint 20 albumot vett fel zenekarvezetőként.

Számos Woody Allen-filmben szólal meg zenéje.

Lemezek[szerkesztés]

  • Lost In The Stars
  • And Heaven, Too… Vol. II
  • All This… Vol. I
  • Last Swing of the Century
  • That Feeling of Jazz
  • Grenadilla
  • A Good Read
  • The Other Portrait
  • It’s a Lonesome Old Town
  • Encore!
  • Live at the Ambassador Auditorium
  • Steppin’ with Peps
  • Concord Duo Series, Vol. III
  • The Natural Touch Ganador
  • Kritik (Grammy-díj jelölés)
  • Groovin’ High
  • The Bossa Nova Years
  • Illuminations
  • Mr. Gentle and Mr. Cool
  • Sonny Side
  • Double Exposure
  • Dearest Duke
  • The Feeling Of Jazz
  • The Music of Bob Haggart Featuring His Porgy and Bess hangszerelés
  • The Michael Moore Trio: The History of Jazz Vol. 2: Dedications

Díjak[szerkesztés]

Grammy-díj jelölés: Best Album Of 2017

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]